Soponya - Sarlóspuszta adott otthont a sportlövők vadász-skeet országos bajnokságának, ahol nagyszerű soponyai sikerek születtek: két arany- és két ezüstérem került terítékre.
Illusztris helyszínen, Sarlóspusztán rendezték meg a sportlövészet egyik vállfajának, a vadász-skeetnek az országos bajnokságát. A versenyen aztán robbant a bomba: az idén év elején megalakult Soponyai Sportlövő Egyesület négy érmet, közöttük két aranyat is szerzett a viadalon. Előbb a 100 korong kategóriában léphetett a dobogó második fokára a Szolga József, Magyar Csaba, Tóth Emil összeállítású csapat. Következett a háromtusa (a vadász-skeet, a vadász-trap és a toronykakas elnevezésű kategória), ahol 25-25, összesen 75 korongot kellett leszedni a levegőből, s ebben Szolga József bizonyult a legjobbnak, klubtársa, Tóth Emil előtt. Az értékelés után az is kiderült, hogy Magyar Csabával együtt a csapatversenyben elhódították az aranyérmet.
De az ezüstérmes Olympia-Sarlóspuszta SE csapatában is találkozhattunk egy Fejér megyei sportlövővel: azzal a csákvári illetőségű Németh Zsolttal, aki egyébként rendszeresen a soponyai lőtéren gyakorol a versenyekre.
Bár a klub hivatalosan csak az idén alakult, tudni kell, hogy az elnök Szolga József már öt éve üzemelteti a lőteret. A kezdeti baráti társaság tagjai után, már egyre többen érdeklődtek, s érdeklődnek a lövészet iránt. Nem véletlen az kíváncsiság, gondoljunk csak a skeetben olimpiai bajnok Igaly Dianára. Ám a vadász-skeet műfaj azért más.
- A vadászváltozat kissé összetettebb dolog, mint az olimpián is szereplő skeet, hiszen a mi versenyszámunkban például duplázni is lehet a szóló korongra. A sportlövészetnek ez a műfaja, főként a vadászok javát használja, hiszen az edzéseken és a versenyeken kellő rutinra tehetnek szert. A vadászok abban is különböznek a civilektől, hogy univerziális lövők: ami száll, vagy gurul, arra tüzelnek - mondta Szolga József, aki még a korábbi sportmúltjából fakadóan, már többszörös magyar bajnoknak mondhatja magát.
Ennek megfelelően teljesített az idei ob-n, bár azt is elárulta, hogy nagyon szoros a hazai mezőny, s egy-egy kihagyás, vagy az időjárás, a nagy szél miatt elúszhat a dobogó.
Erre volt az egyik példa Németh Zsolt, aki a háromtusa számban csak a szétlövés után maradt le a dobogóról.
- Már huszonöt éve vadászok, s két éve történt, hogy először elmentem a soponyai lőtérre, mert azt gondoltam, hogy nem árt a gyakorlás. Aztán itt ragadtam a klubnál. Nem bántam meg, s miután megszereztem a szükséges rajtengedélyt, azóta szinte az összes versenyen ott vagyok - mondta Magyar Csaba, balatonbozsoki vállalkozó.
A harmadik bajnokot, Tóth Emilt tán nem kell bemutatni az olvasóknak, hiszen a szabadbattyániak veterán birkózó világbajnoka ismert sportember. Igaz, most más műfajban lett aranyérmes.
A soponyaiak a mostani eredményeikkel méltó utódai lettek a nagy ősöknek: a koronglövészetben - az első világháborút követően még agyaggalamb-lövészetnek hívták - hazánkfia volt az első világbajnok, míg Fejér megyéből többen, így például Széchenyi Zsigmond is többször állt fel a dobogó legmagasabb fokára.