Kártyában nem vagyok otthon, de ha nem tévedek a címbéli bemondások ebben a sorrendben követik egymást.
Ilyesfajta „bemondások” tanúi lehettünk a napokban a Gemenc Zrt kontra zöldek partiban.
A Gemenc tájegység kezelésében régóta rivalizál egymással a két ellenérdekelt fél, az erdészeti társaság és a nemzeti park.
A tények ismeretéhez idézzük föl Bodor László, a Gemenc Zrt erdőművelési osztályvezetője által korábban a ForestPress-nek mondottakat!
A szakember emlékeztetett az egykori kalocsai érsek érdemeire, aki nem csatlakozott a vízitársulathoz, és nem engedte meg a gátépítést. Így alakulhatott ki a 9-10 km-rel távolabb megépített körtöltésen belül a mai Gemenc.
A jelenlegi erdők mintegy 2/3-át Habsburg Frigyes főherceg, az érsekség és különböző alapítványok telepítették.
A változatos termőhelyeken értékes fafajokat, noha nem elsősorban őshonosakat alkalmaztak.
A területükön a jelentősebb fafajok aránya: fekete fenyő 13 százalék, akác 18 százalék, tölgy 13 százalék, kőris 14 százalék, hazai nyár 19 százalék, bükk 1 százalék.
Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a középvízállás függvényében a termőhelyek állandóan változnak. Ez pedig meghatározza a véghasználat utáni felújítás lehetőségeit.
A véghasználat után – évszázados gyakorlat szerint – nagyon gondos vágástakarítás következik, mert az árvíz elhordja az apadékot.
A természetes felújítás lehetőségei korlátozottak, elsősorban mesterséges felújításra alapozhatnak. A talajvízszint süllyedése miatt a tölgy sem könnyen újítható fel. A folyamatos erdőborítás megvalósítására is csekély a lehetőség. Az 1 százaléknyi extrazonális bükkösükben kísérleteznek a folyamatos erdőborítás megvalósításával.
A nemesnyárasokat a természetvédelem lecserélné, de a javasolt változtatás – hazai nyáras – nem jelent megoldást.
Álláspontja szerint a természetet az ember természetpusztító tevékenységétől kell megvédeni, nem az erdészektől. Nem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg létező erdőket az erdőgazdálkodás őrizte meg. A konzervatív természetvédelem a száz évvel ezelőtti állapotokat szeretné visszaállítani, aminek ma már nincsenek meg a feltételei.
A 34 ezer hektárnyi erdőterület nagy részén gyors növekedésű fafajok tenyésznek, így a hektáronkénti növedék 20-24 m3, szemben a hegyvidéki 3 m3-rel.
Gemenc erdőterületét a háború óta megkétszerezték.
A feketedió-kérdés megoldásának törvényi előírása azt jelenti, hogy lehetőség szerint lecserélni. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj kitűnő állományokat alkot Gemencen, gyönyörű, bársonyos fája keresett cikk, ebből az állományból látják el Európa fapiacait. Az értékére vonatkozóan összehasonlításul álljon itt néhány adat: a kőrisrönk ára18 ezer Ft/m3, a tölgyrönk ára 28-35 ezer Ft/m3, a feketedióé 92-100 Ft/m3.
A nemzeti parkkal abban állapodtak meg, hogy a jelenlegi állományt kifuttatják.
Megjegyzendő, hogy nem inváziós fafajjal van dolgunk, nem terjed, de maga alatt felújul. A vaddisznó szereti, feleszi a termését.
Ennyit dióhéjban a gemenci erdészeti álláspontról.
Egy héttel ezelőtt a Gemenc Zrt egy érdekes kezdeményezéséről adott hírt: A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. a 2009. év őszi erdősítési időszakától elindítja a „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát” mozgalmat. A Gemenc Zrt fontosnak tartja, hogy a felnövő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal egyben a természeti környezetünk védelméhez. Erősödjön nemzettudata, lokálpatriotizmusa, szülőhelyének megbecsülése, szeretete. A Gemenc Zrt. ezen mozgalom elindításával kapcsolódik a Klíma Klub „ültessünk fát” akciójához, amely a kedvezőtlen klímaváltozás hatását tompítja. A megvalósuló célok eredményeképpen a mozgalomhoz kapcsolódó településeken bővül a város vagy község természetes környezetének védelmére irányuló tevékenység, javul, szépül a település környezete.
Az, hogy ez a mozgalom „mit hoz a konyhára”, vagyis zöld felületet, erdőt a környéknek goodwill-t a társaságnak, majd csak később lesz mérhető. A jó szándékot azonban nem szabad elvitatni. Jött, mondhatni azon melegében a kontra.
Lássuk, mit mond az ellenérdekelt fél egy hirtelen termett konferencián Szekszárdon!
Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója szerint Gemenc nagyobb részén a fafajváltás, melynek során az idegen fajokat őshonosokra cserélik, elindult, ettől azonban az erdőgazdálkodás vágásos technológiája nem változott. „Ahogy a magyar erdők nagy részében, minden egy célt szolgál: az erdőben a lehető legmagasabb produktumú fát állítsunk elő, és azt a fa gazdasági értéke szempontjából ideális időpontban levágjuk. Az élővilág az ilyen gyors változásokat nehezen tudja tolerálni" - fogalmazott. Azt gondoljuk, hogy a nyereségorientált erdészeti gazdálkodásnak nem szabad elsőbbséget élveznie egy természetvédelmi területen - tette hozzá a DDNP igazgatója.
A szakember szerint egy folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra kellene áttérni, mert a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodás a természeti értékek sokkszerű eltűnéséhez vezet. Závoczky Szabolcs problémának nevezte a nagyvad indokoltnál magasabb létszámát is, amely megnehezíti az erdők természetes megújulását.
A TEJA (a szekszárdi Természet Jogaiért Alapítvány – Z.Z.) Gemencről szóló kiadványa több olyan esetről is beszámol, amikor a természetvédelmi törvényt megsértve végeztek tarvágást. 2008-ban például a Gemenci-erdőben egy háromhektáros, 88 százalékban őshonos, körülbelül százéves kocsányostölgy-erdőben vágtak ki fákat. Siklósi Máté, a program koordinátora kifejtette: az alapvető probléma az, hogy az állam egyrészt előírja a természetvédelmi szempontok betartását, ugyanakkor a nemzeti vagyonkezelő által nyereséges gazdálkodást vár el a védett területek kezelőitől.
Az alapítvány szerint az egyik lehetséges megoldás a Donuau-Auen Nemzeti Park követett gyakorlat. A 9300 hektáros terület állapota 1996 óta jelentősen javult, köszönhetően a nagyvadállomány csökkentésének és a tarvágás megszüntetésének - mondta az alapítvány képviselője.
Erre csak az a rekontra jöhetett, hogy bejelentették, már tizenhét település csatlakozott a faültető mozgalomhoz. Pörbölyön az együttműködési szerződések aláírásával hivatalosan is kezdetét vette szerdán a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” mozgalma.
Bodor László, a cég erdőgazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy a 2009. január 1. után született gyermekek fáinak elültetése lesz az első állomása a mozgalomnak, ennek keretében idén ősszel összesen közel 1300 facsemete növekszik majd a 36 településen. Az erdőgazdaság a települések tájegységének megfelelő őshonos csemetéket adományoz, melyek a helyi talajviszonyokat kedvelik.
Főképpen magyar- és virágos kőris, korai juhar, madárberkenye és közönséges nyír példányok jelzik majd a megszületendő gyermekek számát. A Gemenc Zrt. bízik abban, hogy kezdeményezése révén a felnövekvő nemzedék érzelmileg is jobban kötődik majd a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetünk védelméhez. A mozgalomhoz csatlakozó Tolna megyei települések: Alsónána, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Bogyiszló, Cikó, Decs, Fadd, Grábóc, Kakasd, Mórágy, Mőcsény, Őcsény, Pörböly, Szálka, Szekszárd és Tolna.
Várjuk a subkontrát és remélhetően van még lapja a Gemenc Zrt-nek is. Z.Z.