2010. április 28. - RENDŐRSÉGI FELJELENTÉST TETT A GAZDÁLKODÓ AZ ŐT ÉRT
KÁR MIATT Szándékosan lőtték le tanyája mellett egyik nagy testű kuvasz kutyáját a vadászok, állítja Szedenics Sándor gazdálkodó, aki rendőrségi feljelentést tett. A vadászok szerint szabályosan jártak el.
- öregapám 1918-ban vásárolta a tanyát, jómagam tíz éve gazdálkodom ötven hektáron. Kutyákat is tartok, nagy testű kuvaszokat és kaukázusi juhászokat. Nem hittem volna, hogy éppen vadászok fogják lelőni az egyik kuvaszomat, a Hunort, amelyet pár hetes korában vettem 80 ezer forintért - kezdi történetét Szedenics Sándor.
MA 250 EZER FORINTOT ÉRNE
Felneveltem, szófogadó, kiváló házőrző lett belőle. Semmi szín alatt nem váltam volna meg tőle, pedig most, kétévesen legalább 250 ezer forintot érne a piacon. Már hárman is jelentkeztek, hogy fedeztetnék vele kutyáikat.
A gazdálkodó részletezte: a tanyáról a kutyákat mindig kettesével ereszti ki a szabadba estefelé, hogy természetes mozgásigényükét kiélhessék. Egy ilyen alkalommal hallott puska lövést a tanyától mintegy háromszáz méterre és döbbenettel tapasztalta, hogy lelőtték egyik kuvaszát.
NEM TALÁLT ŐZSZŐRT A SZÁJÁBAN.
- A vadászok azt állították, hogy az eb vadat támadott meg, ezért pusztították el. Ezt kétlem, mivel a kutyáimat jól tartom, s ilyen még sosem fordult elő. Nem messze tőlünk hónapokkal ezelőtt elejtettek egy szarvasbikát, levágták a fejét, a tetemet otthagyták. Akkor sem nyúltak hozzá a kutyáim - folytatta a gazdálkodó. - A lelőtt eb szájában sem találtunk szőrt és sérült állatot sem láttam. Bejelentést tettem a rendőrségen, térítsék meg a káromat. Másrészt azt olvastam, hogy egy fajtiszta kutyát nem lehet csak úgy lelőni, meg kell próbálni előbb elérni a gazdáját. Az eben nyakörv volt, rajta a címem és telefonszámom. „Vigyél haza, jutalmat kapsz" -még ez is szerepel a kis medálon. Sajnálom a kutyámat.
„KÖTELESSÉGÜNK VÉDENI A VADAT."
Az egyik érintett vadász elmondta: azt vette észre, hogy vadásztársaságuk területéhez nem messze kuvasz támadott meg egy őzbakot. Az állat védekezett, agancsával többször is megdöfte
az ebet. - Szolgálati kötelességünk, hogy mindenütt óvjuk a vadállományt, ezért öt méterre megközelítettem őket egy bottal, mindhiába: a kutya nem hagyta abba a támadást. Mivel mindez egy másik társaság vadászterületén zajlott, hívtam az illetékes kollégát, jöjjön ide és vessen véget a szörnyű epizódnak. Hamarosan meg is érkezett, és mivel látta, a kutya egyre inkább marcangolja a vadat, lelőtte az ebet. Véleményem szerint jogosan tette, ugyanis ha egy kutya egyszer rákap a vadászatra, soha nem fogja abbahagyni. Az őzbak elinalt, hiába kerestük később. A történteket beírtuk a szolgálati könyvbe, s jelentettük az esetet szolgálati feletteseinknek mondta a vadász.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól megtudtuk: a vadgazdálkodásról szóló törvény szerint vadászterületen a vadállomány védelme érdekében a vadász elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, vagy ha a tulajdonos felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Mindez nem vonatkozik a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára. GOSZTONYI MIKLÓS
