Demonstrációt szerveznek január ötödikén a Tolna Megyei Bíróság épülete előtt a régióban méhészkedő gazdák, mivel egy 2006-ban történt óriási méhpusztulás ügyében még a mai napig sem született meg az elsőfokú ítélet
Két és fél évvel ezelőtt, június végén a Németkér-Paks-Dunakömlőd-Györköny településekkel határolt területen dolgozó méhészek hihetetlen látvánnyal szembesültek. Elpusztult méheik ezrei feküdtek a kaptárak előtt. A mintegy ötven méhész háromezer méhcsaládját elpusztító csapás a gyanú szerint egy közelben működő gazdaság által végeztetett növényvédelmi permetezés miatt következett be. A kár nagysága felbecsülhetetlen, ráadásul a mérgezés egy évtizedek óta természetvédelmi területként nyilvántartott tájegységben, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén történt. A vegyszer elterjedését a méhészek 300-400 négyzetkilométerre teszik, s mint mondják, nem túlzás azt állítani, hogy ilyen nagyságrendű mérgezés még nem fordult elő hazánkban. A demonstrációt szervező Nagyernyei Attila, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Tolna megyei méhészeti szaktanácsadója arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a délután kettőkor kezdődő meg mozdulást figyelemfelhívásnak szánják, tekintettel arra, hogy a nyilvánvaló bizonyítékoktól függetlenül a bíróság az ügyben még első fokon sem hozta meg ítéletét.
A helyenként százszázalékos pusztítást okozó permetezés előzetes becslések szerint százmillió forint körüli kárt okozott az érintetteknek, akiknek a méhészkedés szinte az egyetlen megélhetési forrást jelentette. A megyei méhészeti egyesület, a helyi önkormányzatok, a rendőrség, illetve az állat-egészségügyi hatóság összefogásával viszonylag gyorsan kiderült a méhpusztulás oka. Már a hatósági szemle során megállapítást nyert, hogy a méhek a mérgezés jeleit mutatják. Több tetemet beküldtek az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe. Itt megállapították, hogy az elpusztult méhekben nagy mennyiségben található úgynevezett fipronil hatóanyag. A pusztulást ez a szer okozta, amely a Regent 80WG nevű rovarölő készítményben található meg. Ennek használatát szigorú feltételekhez kötik, ám mint a fentiekből kiderült, a károkozó azon kívül, hogy a permetezést természetvédelmi területen végezte, még a méhészeteket sem értesítette a tervezett lépéséről. A méhészek a fentiek alapján követelik a bíróságtól az ügy felgyorsítását és a permetezést végző gazdálkodó súlyos megbüntetését. Bár káruk felér azzal, ami a belvíz vagy árvíz során érheti a földművelőket, a méhészek a kormánytól segítséget nem kaptak. A földművelésügyi minisztériumhoz forduló egyik károsult 2006. július közepén azt a választ kapta Süth Miklóstól, a szaktárca akkori megbízott főosztályvezetőjétől, hogy kárigényét bíróságon kell érvényesítenie. DÉNES ZOLTÁN
2008. december 27. - Az egyik legnagyobb hazai mérgezés ügyében az elsőfokú ítéletig sem jutott el a bíróság