Májusban, akácvirágzáskor mintegy 16 billió fehér virág borítja az akácokat, és termel mintegy 170 ezer tonna nektárt. Nálunk az akácfa a legfontosabb mézelő növény. Az akácméz külföldi piacokon keresett, jó árat fizetnek érte.
Folyó évben a mézexport 17 millió dollár bevételt eredményez, aminek háromnegyed részét az akácméz adja. Figyelembe véve a méhészet gazdasági jelentőségét, az Országos Tervhivatal az új erdők telepítésében kiemelten kezeli az akácot, támogatja az Erdészeti Tudományos Intézetben nemesített, jobb minőségű fát termő és több nektárt adó akácfajták elterjesztését. Ennek érdekében az ERTI-ben értekezletet- tartottak, amelyen részt vett a Tervhivatalból dr. Bencze Tibor osztályvezető, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivataltól dr. Berdár Béla és dr. Bondor Antal főosztályvezető, az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag
Felügyelőségtől dr. Danszky István igazgatóhelyettes, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettől Bach István, a Hungaronektártól Kocsis Sándor igazgató, ott voltak továbbá az állami erdőfelügyelőségek vezetői, a Nagykunsági, Kisalföldi, Felsőtiszai, Ipolyvidéki EFAG-ok erdőművelési osztályvezetői, a megyei méhész szaktitkárok, a nyírbogáti, jászberényi, barcsi és lajosmizsei tsz-ek erdészeti ágazatvezetői, és az ERTI akáckutatással foglalkozó kutatói.
Az értekezleten elhangzottak szerint az akácméhlegelő javítását és bővítését az Országos Tervhivatal és a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala kiemelt programnak tekinti, mely lehetővé teszi jobb minőségű akácfa termelését és a méztermelés és export fokozását, valamint a tájak szépítését. Célszerű ezért, ha az állami erdőfelügyelőségek az új erdők telepítésére kiírt pályázati rendszerben a megfelelő termőhelyeken elsőbbséget biztosítanak az akácnak. Az erdőfelújítások során is fokozott figyelmet kell fordítani az erdészeti és méhészeti érdekből nemesített akácfajtákra. A tsz-ek, állami gazdaságok a nem megfelelő
termőhelyre ültetett cellulóznyárasok kitermelés utáni felújítását sok esetben nemesített akácokkal tervezik. Ahol az Alföldön akáccal elegyes fenyveseket, nyárasokat létesítenek, célszerű erre a célra a kettős hasznú, illetőleg a méhészeti akácfajtákat felhasználni. Szorgalmazni célszerű erdőszegélyek kialakítását méhészeti célra nemesített akácokból és. mézelő cserjékből. A mezőgazdaságban az utóbbi időben előtérbe került meliorációs munkákban, például bányahányók fásításában is szerepet kaphatnak a méhészeti célra nemesített akácok.
Az értekezleten elfogadott határozat szerint a VI. ötéves terv hátralevő éveire, valamint az 1986—1995. évtizedre akácprogramot kell készíteni. Ennek érdekében folyó év végéig az állami erdőfelügyelőségek számba veszik az állami és a tsz-erdőkben az akácerdő-felújításokat, és a fafajcsere keretében akáccal felújítandó területeket, valamint azokat a mezőgazdasági célra nem alkalmas földeket, melyeken új akácerdőket, fásításokat célszerű létesíteni. A megyei méhész szaktitkárok a Hazafias Népfront helyi szerveivel együtt ugyancsak folyó év végéig összeírják azokat a tanácsi tartalékföldeket, melyeket akáccal lehet beültetni. Az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség erdészeti és díszfaiskolai főosztálya 1983. február végéig a felmérések adatai alapján megállapítja a csemeteszükségletet, kijelöli a nemesített akácfajták szaporítását végző erdőgazdasági és tsz-csemetekerteket, felméri ezek legsürgősebb beruházási és fejlesztési igényeit. Bogyay János