Globális kalkuláció eleddig nemigen készült, de most, amikor vészesen csökken a világ méhállománya, a méhek gazdasági szerepe egyre inkább előtérbe kerül. A beporzást, a megtermékenyítést a nektár utáni kutakodásuk során ellenszolgáltatás nélkül végző rovarok semmivel sem pótolható vagy kiváltható munkát végeznek az élhető világ megteremtésében, éppen ezért riasztó e kis napszámosok számának vészes fogyatkozása.
Víziók láttak napvilágot az utóbbi hónapokban a méhek nélküli jövőről. A drámai következmények ismertetése előtt indokolt előre bocsátani, hogy a növénytermesztés termékeinek mintegy a 35%-át, azaz a termesztett kultúrák több, mint egyharmadát rovarbeporzású növények alkotják. Levetítve mindennapjainkra az elméleti képletet, nem éppen mellesleg ide tartozik a gyümölcsfélék 100%-a és a zöldségfélék zöme.
Az INRA (Franciaországi Agrárkutató Központ) egy régebbi, de újból publikált tanulmányából kitűnik, hogy 2005-ben ezek a restséget nem ismerő, beporzást végző rovarok pusztán a beporzási tevékenységük révén mintegy 153 milliárd eurós hasznot hajtottak a világnak, ami hozzávetőlegesen 9,5%-át adta 2005-ben a világ élelmiszertermelésének.
Ebből a méretes summából mintegy 50 milliárd eurónyit a gyümölcskultúrák, 39 milliárdnyit az olajos növények profitáltak, de haszonélvezők voltak a kakaó- és kávéültetvények is. Jóllehet ezeket a sok szempontból sokkoló adatokat 2006-ban már egyszer megszellőztették, de a mostani újbóli közzététellel a kutatók fel szeretnék rázni a közvéleményt. Rá akarják irányítani a figyelmet arra, hogy ezek a kis méretű, de pótolhatatlan szolgálatot teljesítő élőlények több figyelmet érdemelnének. Nélkülük ugyanis nem lesz gyümölcs, szamóca, napraforgó, repce, kipusztulnak a pillangósok, kérdésessé válik a vetőmagtermesztés egy meghatározó szegmense, és számos takarmánynövény fennmaradása is kétségessé válik.
A kutatók éppen a helyzet komolyságára való tekintettel, ébresztő gyanánt, veszélyeztetettségük mértékének megfelelően sorba rendezték a termesztett kultúrákat. A maguk által kreált „sebezhetőségi mutató" alapján földrajzi elhelyezkedéstől, éghajlati övezetektől igencsak függő eredményeket kaptak.
A feltételezés szerint (bár ez fikció), ha végleg eltűnnének a beporzást végző rovarok, akkor például Ázsiában, ahol a zöldségfélék adják a termesztett kultúrák 52%-át, a sebezhetőségi mutató elérheti a 15%-ot. Amerikában pedig az olajos növények húznák a rövidebbet, hiszen az amerikai kontinens adja a világ olajnövény-termelésének a 36%-át, így itt az említett mutató akár 22%-ra is felemelkedne. Nyugat-Afrika, Délkelet-Ázsia és Észak Amerika állítja elő a világ diótermésének a 36%-át, 44%-os sebezhetőségi mutató mellett. A veszélyeztetettség foka azonban a kávé- és kakaóültetvények esetében, - a koncentráció magas foka miatt - a legmagasabb, meghaladhatja a 90%-ot.
Egyes speciális növényi kultúrák, mint például a kivi esetében a méhek szerepe meghatározó, ezért a sebezhetőségi koefficiens itt eléri a 100%-ot.
Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy Európában a termesztett növényi kultúrák nagyobbik fele függ valamilyen szinten a rovarbeporzástól. Az is igaz ugyanakkor, hogy mintegy 100 ezerre tehető azon rovarfajok (méhek, poszméhek, dongók, lepkék), madarak és rágcsálók száma, melyek részt vesznek a megtermékenyítésben. Jó néhány zöldség- és gyümölcskultúra léte pedig teljes mértékben a rovarbeporzástól függ. Ilyen a már említett kávé és kakaó, a tökfélék széles köre, a dinnye, hogy néhány, a mindennapi életünket drámaian befolyásoló, a megszokott étrendünkhöz tartozó táplálékunkat említsük.
Az önkéntes napszámosok hadának, a rovaroknak a hiányában múzeumban mutogathatnánk ezeket az élelmiszer- és élvezeti termékeket, vagy kénytelen-kelletlen az embernek kellene manuális úton a megtermékenyítési tevékenységet ellátnia. Megnézhetnénk akkor a zöldséges gyümölcsárakat!
Távolról sem teljes azonban a veszteséglista, hiszen a természetes környezetünk ezernyi ro varbeporzású vadvirága és gyógynövénye sínylené meg a megtermékenyítést végző rovarok derékhadának, a méheknek az eltűnését. A biodiverzitás, a biológiai sokféleség súlyos sérülése reális veszély. Egyszóval nem csak a termesztett kultúráink és az egész tápláléklánc vallaná kárát ennek a biológiai katasztrófának, hanem visszafordíthatatlan folyamatok játszódnának le az egész természetes környezetünkben is. A környezeti egyensúly tehát nem feltétlenül csak a levegőt és vizeinket szennyező károsanyag-kibocsátástól, az üvegházhatású gázok féktelen felszabadításától, a Földünk tüdejének számító amazonasi őserdők szójaüzlet és fatolvajlás miatti letárolásától sérülhet, hanem, mint a fenti eszmefuttatás is sejteti, léteznek más fundamentumok is, melyekre éppúgy vigyázni kellene. Összeállította: Sz. J. Forrás: Le Monde, 2008. szeptember 20. Készült „A beporzást végző rovarok munkája 153 milliárd euróra értékelhető" c. cikk nyomán
2009. 3. - A virágok beporzását végző rovarok, közöttük is elsősorban a méhek elképzelhetetlen nagyságrendű, egyes vélemények szerint az EU éves költségvetését is jócskán meghaladó gazdasági hasznot hajtanak.