Ezt az évet a legszívesebben elfelejtenék (Tolnai Népújság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. november 23. - Teleltetés - Míg a méhek nyugalomba vonultak, addig a gazdáiknál most kezdődik a munka második szakasza: kereteket, kaptárt javítanak, és értékesítik a begyűjtött mézet. A Tolna megyei méhészek az idei esztendőt szívesen kihagynák az emlékkönyvükből, nyilatkozta hírportálunknak Nagyernyei Attila méhész, a megyei szövetség elnöke. A szezonvégi értékeléskor ugyanis kijelenthető, szomorú évet zártak, tette hozzá.
Az átlagos telelési veszteséget leszámítva a tavasz kedvezett a méhcsaládok fejlődésének. Minden jól indult. A repcére vándorló méhészek közepes termésről számoltak be, a méhcsaládok viszont rendkívül felerősödtek. Nagy reményekkel vártuk az akácvirágzást – mondta a megyei méhészszövetség elnöke. Ekkor jött a hidegzuhany, akácmézből csupán a sokévi átlag 5 százaléka termett, és az sem túl jó minőségű a magas víztartalma miatt.
A virágzás alatt gyakorlatilag végig szakadt az eső. A „munka nélkül” maradt méhcsaládok sok méhésznek okoztak fejtörést, tömeges rajzás indult meg.
Az akác után a termelők a hársban, a selyemfűben, majd a napraforgóban bíztak. Hársról csak néhány méhésznek volt lehetősége pergetni, mert ehhez nagy kiterjedésű hárserdőre lenne szükség, ebből pedig viszonylag kevés van megyékben.A közepesen sikerülő selyemfű (vaddohány) és napraforgó csak a veszteségek mérséklésére volt elegendő.

Rudolf József szekszárdi méhész arra hívta fel gazdatársai figyelmét, hogy most ősszel védekezzenek az atka ellen. Aki ugyanis ezt elmulasztja, tavasszal jelentős kárra, akár üres kaptárakra is számíthat. A méhészeknek ezt követően nincs más dolguk, mint leszűkíteni a repnyílást és megvédeni a kaptárban telelő méheket a rágcsálóktól, harkálytól. Néha nem árt kívülről meghallgatni a kaptárakat, van-e benne zümmögés.

A piacokon és a boltokban pedig az ősz és a tél beálltával egyre többen vásárolnak mézet.
A kevéske, jó minőségű akácmézet a termelők igyekeznek otthon, háztól értékesíteni 1700 és 2300 forint körüli áron. A virágmézet 1500 forintért kínálják. Dombai Károly hőgyészi méhész szerint, meg kell találni az egyensúlyt az értékesítés területén is. Ő személy szerint minden lehetőséget igyekszik kihasználni, hogy a kiváló minőségű mézeit megismerjék a vásárlók.

Tavaly ilyenkor egy kiló akácért 500 – 800 forinttal kértek kevesebbet a termelők.
Aki boltban vásárol még rosszabbul jár, ráadásul nem is lehet biztos benne, hogy jó minőségű, termelői mézhez jutott. Igaz kisebb kiszerelésben, például 10 dekás macis figurában is van a polcokon méz, amit 400 forintért kínálnak, de ha átszámoljuk, ennek kilós ára 4000 forint.

A kérdésre, hogy a gyenge év kedvez-e a mézhamisításnak, Nagyernyei Attila elmondta, ő éppen azt tapasztalta, rengeteget javult a belföldi áruházakban a mézek minősége, a termelői mézekkel pedig soha semmi kifogás nem volt.
A mézfogyasztásnak most kezdődik a szezonja

A rendszeres mézfogyasztók kevesebbet mennek a patikába. A többi méhészeti termék sorsa viszont mostoha. Kevesen használják a propoliszos mézes pálinkát, amely gyulladásgátló és antibakteriális hatású. A torok doktora. Este lefekvés előtt néhány cent elfogyasztása nyugtatja a gyomrot, és erős fertőtlenítő. Gyermekeknek ez nem ajánlott. Nekik a langyos teát hársméz-ízesítéssel javasolják.

A méhek által gyűjtött virágpor rendszeres fogyasztásával növelhető a terhelhetőség, és a stressztűrő képesség. Húsz aminosavat, nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, – vas, réz, kén, nátrium, kálium, kalcium, magnézium – tartalmaz. Az egy főre jutó mézfogyasztás hazánkban meglehetősen alacsony, alig 0,5 kg évente, míg az uniós országokban ez 2,5 kiló körül van. A magyar méz az unióban elismert minőségű terméknek számít. Mauthner Ilona


Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.