2011. november 15. - Strasbourg - Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta Tabajdi Csaba jelentését Az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta Tabajdi Csaba jelentését a méhegészségügyi és méhészeti ágazat helyzetéről, a méhek romló egészségügyi állapotának okairól. A Mezőgazdasági Bizottság tagja megoldási javaslatokat tesz a problémakezelésére és több uniós jogszabály módosítását kezdeményezte
az Európai Bizottságnál. A képviselő kiemelte, hogy a méhészeti ágazat a beporzással jelentősen hozzájárul az európai élelmiszertermelés biztosításához és a biodiverzitás megőrzéséhez, fontos környezetvédelmi közjavakat állít elő."
Az elmúlt évtizedek során az európai méhészetet leginkább az sújtotta, hogy kutatások és fejlesztések hiányában nem álltak rendelkezésére megfelelő méh-gyógyászati készítmények. "A hatékony járványmegelőzés és a gyógyítás előfeltétele a gyógyszerek és kezelési módok folyamatos fejlesztése, hogy ne alakuljon ki tolerancia vagy rezisztencia a hatóanyagokkal szemben. A legsúlyosabb problémát a méhek külső élősködője, a Varroa destructor atka jelenti, amire nincs igazán hatékony ellenszer az állatgyógyászatban"- fejtette ki Tabajdi Csaba.
A képviselő emlékeztetett, hogy az ágazat további problémája az Alacsony szervezettség. "A tagállamok többségében nincsenek Megbízható statisztikák, felmérések még méhészek és a méhcsaládok
pontos számáról sem. Ezért hiányoznak, vagy pontatlanok a méhpusztulások körülményeire vonatkozó adatok is. A hatékony védekezés érdekében tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt
felügyeleti rendszerre van szükség."
"Külön ki kell emelni a növényvédőszerek nem megfelelő, illetve túlzott alkalmazását. További tagállami és közösségi kutatások szükségesek arra vonatkozóan, hogy a legveszélyesebb növényvédőszer-hatóanyagokat miként lehetne helyettesíteni. Ott, ahol erre van lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos összetevőket, így a neonikotinoid hatóanyagokat. Jelenlegezek okozzák a legtöbb kárt. A vártnál jóval nagyobb vitát váltott ki
a növényvédőszerek ügye. Sajnos nem kapott többséget azon javaslatom, hogy konkrétan nevezzük meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédőszereket. A jövőben folytatni fogom a küzdelmet, hogy
neonicotinoidot (Clothianidin, Thiacloprid, Imidacloprid, Thiamethoxam),fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros anyagokkal helyettesítsék." – húzta alá Tabajdi.
A szocialisták brüsszeli delegáció vezetője kifejtette, sajnálatos, hogy a jelentés végső szövegébe nem került be azon javaslata, amely ipari cukornak minősítette volna a méhészek általtakarmányozásra használt
cukrot, amely így alacsonyabb áron hozzáférhető lenne.
A jelentéstevő a "Méz Irányelv" (2001/110/EK) pontosítására szólította fel az Európai Bizottságot, mivel az jelenleg pontatlanul fogalmaz a méz több fontos minőségi paraméterét illetően, megkönnyítve ezzel
a mézhamisítók dolgát. Egy másik érzékeny téma a mézben megengedett antibiotikum-tartalom kérdése. Az Európai Bíróság közelmúltbeli döntése kaotikus helyzetet eredményezett. A mézre jelenleg uniós szinten a
zéró-tolerancia elve érvényesül, de ezt a tagállamok saját hatáskörben felülbírálhatják. Ez a szigor indokolatlan, annál is inkább, mivel más élelmiszerek, például húsfélék esetében is létezik megengedett antibiotikum szint. Egységes és méltányos közösségi szabályrendszerre van szükség, mert a jelenlegi torzítja a méz európai kereskedelmét, és az exportra termelő országok, köztük Magyarország piaci
esélyeit is.
Tabajdi Csaba szerint az EU Közös Agrárpolitikája a jövőben jobban kell Támogassa a méhészeti ágazatot. "A gazdálkodókat célzott támogatásokkal kell ösztönözni, hogy segítsék a «beporzóbarát» növényi kultúrák,
ökológiai fókuszterületek, gyepes, virágos táblaszegélyek kialakítását. Erre alkalmasnak tűnik a KAP tervezett újkiegészítő zöld támogatása, illetve az új, rugalmasabb vidékfejlesztési szabályok. Fontos, hogy 2014-től a termelői értékesítési szervezetek támogatása a méhészeti ágazatra is kiterjedjen. Az élelmiszertermelés óriási haszonélvezője a méhészet által nyújtott beporzási szolgáltatásnak, ezért a KAP forrásaiból a jövőben
többet kell juttatni a méhészeknek" - zárta felszólalását a képviselő.
