2012. augusztus 22. - Cudar világ köszöntött az idén a méhekre és a velük sokat fáradozó gazdáikra. Először a máskor ígéretes repce okozott csalódást a csapadékhiány miatt, voltak helyek, ahol egy-egy méhcsaládtól legfeljebb öt kiló mézet lehetett pergetni, máshol még annyit sem. Arról nem is beszélve, hogy a repce virágzása több helyen összeért az akácéval, így nagyon oda kellett figyelni, hogy az olajos magvú növényből nyert mézet időben kivegyék a kaptárokból, a kettő ne keveredjék.
Apropó akác. Ez az a növény, amelynek virágjától mindig a legtöbbet várják a méhészek, a termése meghatározza az év eredményességét. Az idén ez sem sikerült: korai volt a virágzás, amire jött az első fagy, majd viharos szelek törték, zúzták a virágzatot, aztán a szél elcsendesedésével ismét megérkezett a fagy. A mélyebben fekvő részeken elpusztult a nektárt adó virág, sőt, a dombokon is megfázott. Reménytelen lett a helyzet. Találkozásunkkor erről panaszkodott a Nagykanizsán, a palini városrészben élő Kustán László is.
- Apósomtól örökölt két családdal kezdtem a méhészkedést, immár 34 esztendeje, de ilyen kegyetlen évre nem emlékszem. - Hamarosan megsokszoroztam az állományt, így két évvel később, vásárolt anyákkal, már 32 családdal dolgozhattam. Ezt követően saját anyanevelésbe kezdtem, így a '90-es évek végére folyamatosan 150 családom lett. Munkahelyi tennivalóim mellett öröm volt ez az elfoglaltság, de az is ösztökélt, hogy az eredeti szakképzettségem gyógyszerfejlesztő vegyészmérnök, így érdekelt a méh méreg és a propolisz terápikus hatása. Különben nekem korán kijöttek a reumatikus panaszaim, de a méhek szurkálása, az azoktól származó méhméreg jelentősen csökkentette fájdalmaimat. Az sem volt utolsó szempont, hogy a családban mindenki szereti a mézet.
A gyógyítás e módszerét ma is alkalmazza, ezért nem használ álarcot vagy kesztyűt, amikor a rovarokkal dolgozik, évente akár ezer szúrást is képes elviselni minden baj nélkül. E módszerrel a reumatikus gyógyszerek mellékhatásait elkerülheti. Szerencséjének tartja, hogy nem allergiás a méhméregre.
- A mézet, ahol csak lehet, a kristálycukor helyett használjuk a táplálkozásunkban. Minden szempontból egészségesebb, mint a boltokban kapható cukor, ami teljes mértékben szaharóz vagyis cukor és semmi más. Viszont a méz az egyszerű cukrok mellett vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Például a szelídgesztenyeméz ásványianyag tartalma igen jelentős, és biológiailag aktív anyagokat tartalmaz, amik védik az ember egészségét.
A következőkben a méztermelésre, a jótékony finomság hasznosítására terelődött a szó. Elmondta a méhész, hogy portékájának nagy része mézkereskedők útján jut el a fogyasztókhoz, a felhasználókhoz, csak kis mennyiségben értékesítenek a háztól. Az idén ez különösen nem lesz sok, hiszen az ismertetett időjárási tényezőkön kívül a tél szeszélyessége miatt sem fejlődtek kellően a méhcsaládok, nem népesedtek elegendő mértékben. Ezért aztán családonként 10-15 kilónál több mézet nem tud pergetni.
Ugyanis ő nem vándorol méheivel. Ahhoz túl fontosnak tartja biztonságukat, mézgyűjtőit és felszereléseit inkább megkíméli a haszontalan emberektől. Semmiképp sem tartja célszerűnek túlságosan távol lenni a méheitől, hiszen az őrizetlenül hagyásuk bajjal járhat. Inkább vállalja, hogy alkalmanként nagy távolságot megtéve hozzák a méhek a nektárt, s szó, ami szó, ezzel bizonyos mértékben csökken a gyűjtőteljesítményük.
E körülményeket figyelembe véve felvetődik egy újabb kérdés: vajon milyen mézárakra lehet számolni az idén? Sokak véleménye, hogy erre pontosan nem lehet válaszolni, de a tavalyinál minden bizonnyal magasabb áron kerül forgalomba ez az édes portéka. A múlt évi 850-900 forint közötti kilónkénti hordós akácméz felvásárlási árral szemben ezután többen látják reálisnak az 1000 forint körüli összeget. A vegyes mézek esetében is áremelkedésről beszélnek, hiszen abból is kevesebb van a szokásosnál. Ezért a tavalyi 650-700 forintos árral szemben ezúttal 850-900 forintra jósolják annak kilóját. Persze a kistermelők által üvegekben kínált terméket az említetteknél is drágábban találhatjuk majd a boltokban, a piacokon.
A vándorlás helyett inkább az említett saját célú anyaneveléssel foglalkozom, így olcsóbb a munkám, hiszen vásárlás esetén 3000-3500 forintba kerül egy petéző anya, nekem pedig 70-80-ra van szükségem évente - folytatja Kustán László. - Azzal is számolni kell, hogy a párzásból gyakran nem tér vissza némelyik anya, mert út közben elkapja valamilyen rovar vagy madár. Ez is veszteség, mint ahogy az is, hogy a kevés nektárforrás miatt még nyáron is etetni kell a méheket.
Bár a szorgalmas méhekkel való foglalatosság sok gonddal jár, mégis szívesen van közöttük, főleg újabban, mióta nyugdíjasként több ideje van, mint bármikor korábban.
- Magam sem tudom, miért is csinálom még mindig. Hobbiból vagy az igazán szorgalmas és hasznos méhek szeretetéből, esetleg azért, mert beporzással a növények termőképességét javítják. Ez utóbbiból nekem nem igazán van hasznom, inkább a gyümölcsöskertek tulajdonosainak kedvez, és nem utolsó sorban, közvetve, a nemzetgazdaságot gyarapítja. Ezt nem sokan tudják, de azt sem, hogy vannak országok, ahol a termelők fizetnek a méhészeknek, hogy a méheikkel az ültetvényeik közelébe települjenek.
Most, hogy jóval több ideje van, mint amikor a munkahelye még naponta lekötötte, valóban minden korábbinál többet tud foglalkozni kedveltjeivel.
- Mivel több időm van, amit tudok, magam megcsinálok. Kevesebb kaptárt vásárolok, a pótolni valókat magam elkészítem. Korábban a méhészkedés mellett jobbára csak a kaptárjavításra, a keretek készítésére jutott időm. Mégis időnként padlóra kerülök a méhészetemmel, ami az időjárás következménye. Szerencsére eddig még mindig sikerült felállnom. Talán az idén sem lesz másként. Jövőre remélhetőleg segítenek a talpra állásban a valóban szorgalmas méheim. NEMECZ FERENC