2007. május 21.
Zalaegerszeg - A méhészek szerint hígított-hamisított mézzel is lehet a boltok polcain találkozni. Az állategészségügyi intézet ellenőrzései azonban ezt nem támasztották alá. - A hazai fogyasztók érdekében fogtak össze a méztermelők hazánkban - tájékoztatta lapunkat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. - Az egyesület tavaly november óta egy földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi rendelet alapján – ellenőrzés céljából - mézmintákat vehet a boltokból, s ezen lehetőséggel mi éltünk. Az eredmény elkeserítő: a laboratóriumi körülmények között megvizsgált termékek 70 százaléka tartalmazott adalék-anyagot - így a termelői méz meghamisításáról beszélhetünk, amelyre egyes palackozóüzemekben, kiszerelő egységekben kerülhet sor.
Az OMME elnöke kihangsúlyozta, a mesterséges anyagokkal felhígított méz nem alkalmas arra, hogy természetes élelmiszernek nevezzék - pedig éppen az lenne a cél, hogy a magyar méz hírneve se hazánkban, se pedig külföldön ne csorbuljon. Megtudtuk, a magyar méhészek 22 ezer tonna mézet termelnek évente, melynek nagy részét (15-20 ezer tonnát) külföldön értékesítik. A hazai piacon 4 ezer tonna méz talál gazdára - egy főre jutó éves fogyasztás 40 dekagramm.
A mézhamisítás visszaszorításának érdekében keményebb hatósági fellépést és elrettentőbb szankciókat indítványozunk - így az elnök.
Mi, méhészek is "már egy ideje sejtjük, hogy egyes palackozóüzemekben felhígítják a felvásárolt, magas minőségű termelői mézet - válaszolta Nátrán Attila, a söjtöri Nátrán méhész-família legfiatalabb tagja. - A méhészek hiába próbálkoztak közösen felsőbb állami szinten elérni valamit a hamisítások ellen, eddig hathatós eredmény még nem született.
- Több évtizeddel ezelőtt még nem hamisították a mézet - vette át a szót az édesapa, Nátrán János. - Akkoriban csupán egyetlen mézfelvásárló létezett Magyarországon, amely az összes hazai termelőtől beszerezte a mézet. Csak akkor kerülhetett sor méz eladására, ha már bepalackozták - sőt, a külföldi vevő jött el Magyarországra, akkora híre volt a hazai akácméznek.
Nátrán János szerint napjainkban hatalmas konkurenciaharc alakult ki a méz-ágazatban: a palackozó cégek egymás alá ígérnek az árban, amely bizony okot szolgáltathat a mézhígításra.
- Ma már olyan szintű hígítási-hamisítási folyamatok léteznek, amelynek eredményeképpen alig lehet különbséget tenni az igazi és a mesterséges anyagokkal felturbózott méz között – folytatta Nátrán Attila. - A következő ismérvek siethetnek a vásárlók segítségére: amennyiben nincs jellegzetes mézillata a terméknek, feltűnően híg és az utóíze kissé savanykás, akkor hamisításra gondolhatunk. Ha megfordítjuk a lezárt, mézzel teli üveget és a légbuborkák lassan emelkedik
felfelé, akkor az azt jelenti, hogy a méz sűrű, vagyis feltehetően nem hamis. Teljes bizonyosságot azonban csak laboratóriumi vizsgálat eredményezhet.
A méhészek aggodalmát nem támasztották alá a megyei állategészségügyi intézet ellenőrzési tapasztalatai. Mint dr. Kardeyán Endrétől, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, idén eddig 40 mézmintát gyűjtöttek boltokból, begyűjtő helyekről és piaci árusoktól a megyében. A mintákat akkreditált labor vizsgálta be, s kiváló mézminőséget állapítottak meg. A szakigazgatóság munkatársai évente 80-100 alkalommal vesznek mézmintát Zalában - 2006-ban sem kellett a vizsgált termékek minősége miatt szankcióval élniük. Hazánkban 4 ezer tonna méz talál gazdára évente.
