BOTRÁNY A méz nem vész el, csak az adalékok miatt átalakul
Heves megyében nincs olyan mézüzem, amely érintett lenne a hamisítási ügyben - tájékoztatta lapunkat Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Megyénkben nincs olyan mézüzem, amely felkerült volna az ÖMME által készített szégyenlistára. Az egyesület tagjai keményebb hatósági fellépést és szankciókat sürgetnek a magyar mézet lejárató eljárások visszaszorítása érdekében. Úgy vélik, hogy a hazánkban kapható készítmények 70 százalékban hamisították, vagyis cukor és különböző adalékanyagok utólagos hozzáadásával készültek. Állításukat a független, brémai Applica laboratórium vizsgálatára alapozzák, amelynek során március 24-én 9 élelmiszerforgalmazó üzletlánc budapesti áruházában 45 mintát vettek, és még aznap postára is adták azokat. A mintavételre valamennyi érintett gyártót meghívták, de csak öt képviselője ment el. Az egyesület a hamisított mézért a palackozókat teszi felelőssé, akikről úgy vélik: a mennyiség növelése érdekében répacukrot, illetve más adalékanyagokat kevernek a mézhez. A Heves megyei méhészek is kiszolgáltatottnak érzik magukat a palackozókkal szemben.
- Én csak odáig tudom követni a méz útját, amíg a felvásárló elviszi tőlem. Azt már nem tudom, hogy hová kerül - mondja Csaba, aki 12 éve méhészkedik. - Tőlünk nagyon nyomott áron veszik át, az akácméz kilójáért tavaly 640 forintot adtak. És csak a jó minőségűt veszik meg. A felvásárló kéri, hogy mindegyik fajta mézből szedjek egy kis üvegbe, azt laborban bevizsgálja, és ha mindent rendben talál, akkor jön érte, megméri, kifizeti és elviszi. Ez eddig rendben van, hogy ezután mi lesz a mézzel, nem tudjuk. De ha egy kilóból kettőt csinálnak, akkor bizonyára mindenféle adalékanyagokat tesznek hozzá. Pedig Angliában is nagyon keresnék a magyar akácmézet. Ám hiába a külföldi kereslet, ha egyesek hígítással a külföldiek szemében lejáratják a magyar mézet.
- Felvásárolják a jó minőségű magyar mézet alacsony áron. Róomániából is vesznek olcsó mézet, azzal felhígítják a hazait, és ezt adják el magyar, mézként külföldre - véli Gábor. – Nem nehéz elképzelni, hogy milyen minőségű az a román méz, amelyet 100-120 forintért adnak. Ezzel a magyar termék hírnevét rontják. Az uniós szabályok szerint nem kell feltüntetni az árun, hogy melyik országból származik. Innentől kezdve azt csinálnak a csomagolók, amit akarnak, most már Románia is uniós ország. Cukros sziruppal is keverik a mézet.
A méhészek egyetértenek abban, hogy a piacot a felvásárlók uralják.
- Körülbelül 600 forintért veszik át a mézet, sőt még olcsóbban is, és a duplájáért adják el. Láttam egy áruházláncnál olyat is, hogy egy kilogramm magyar akácmézet 1800 forintért kínáltak - mondja Mihály.
- Idén elvitte a fagy szinte az egész termést, nagyon rossz évünk lesz. De most is olcsón
akarják majd elvinni a mézet a felvásárlók. Szilvás Krisztina
AZ EGYESÜLET zászlajára tűzte, hogy minőségi mézet termeljünk - magyarázza Csillag Béla, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves Megyei Szervezetésiek elnöke. - Arra is törekszünk, hogy a terméket lehetőség szerint a kaptártól a fogyasztóig követni tudjuk. Ennek azonban egyelőre anyagi és jogszabályi akadályai vannak. Szóvá tették a napokban, hogy milyen jogon kezdeményezte a méz minőségellenőrzését a méhészegyesület Hát olyan jogon, hogy a termékeinket védjük. Egyébként régóta, mintegy két éve húzódik ez az ügy. Már akkor megtörténtek az első próbavásárlások, de különböző jogszabályok miatt nem lehetett nyilvánosságra hozni azokat. Most végre mégis történt előrelépés.