BOTRÁNY Az olcsó izocukor csak a jó laborokban mutatható ki
Az egészségre nem káros a hamisított méz. De ki akar ilyet venni?
Mint általában minden nyerészkedés gyanúja esetén, a májusban kipattant mézhamisítási botrányt is megpróbálják elkendőzni a vétkesek. Így a mézfogyasztók elbizonytalanodnak. Nem tudják, kinek higgyenek Egyáltalán: káros-e a hamisított?
E témával kapcsolatban felkerestük Násfay Zoltánt, a Magyar Agrártudományi Egyesület méhészeti szakértőjét.
-Valóban nehéz a fogyasztónak eligazodnia a mézhamisítás kapcsán keletkezett hangzavarban. Ez a botrány egyébkent sokkal inkább a mézfeldolgozók, az üzletláncok és a fogyasztóvédelem megbízhatóságáról, mintsem a méhészetről szól. Mondhatjuk így is, hogy „mézszőkítés" történt. Budapesten 45 mézmintát vettek az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) emberei, és bevizsgáltatták Brémában, az egyetlen, arra alkalmas laboratóriumban. Kiderült, hogy a minták 70 százaléka hamisított mivel idegen anyagot tartalmaz. Ez az idegen anyag olcsó édesítőszer (folyékony izocukor). De a vizsgált mézek egyike sem káros az egészségre - mondta beszélgetőtársunk.
Tehát egyszeri csalásról van szó? Mi az izocukor amivel a mézet hígítják?
- Hazánkban a 9O-es évektől kukoricakeményítőből, erjesztéssel állítják elő, főként a konzervipar és az üdítőital-gyártás számára. Fele vagy harmadannyiba kerül, mint a méz. Méhtakarmánynak is megfelel, hiszen a mézhez hasonlóan, szőlő- és gyümölcscukor keverékéből áll. Nagyon nehéz és drága a mézben kimutatni, ezért kaptak rá a hamisítók. A nyugati nagyvásárlók azonban résen voltak, és sok magyar export-
mézet visszadobtak.
- Hogyan lehetne elejét venni a „mézszőkítésnek"?
- Ha a gyártó betekintést engedne az izocukor-megrendelők listájába. Ezt az OMME kezdeményezte többek között. Még a fogyasztóvédelem is személyiségijog-sértéstől tart.
Ezért kellett a polcokról levetetni a milliomos hamisítók egy-egy tételéből azt a néhány mintát. Volt itt már névtelen fenyegetés, kaptárborogatás, megfélemlítették a mintavételben részt vevő méhészeket.
Egyértelmű, hogy a feldolgozó-kiszerelő üzemek tájékán van lehetőség a mézhamisításra. Ha ezt a hazai szándékos minőségrontást megússzák, akkor rosszabbra is fordulhat a helyzet - figyelmeztet a szakember.
- Mit tehet a fogyasztó?
- Legyen óvatos! Vásároljon megbízható méhész ismerősétől! Jómagam például a saját mézemet csak tisztességes felvásárlónak adom el.
Sajnos az OMME honlapján közölt „szégyenlistán" olyan adatok is szerepelnek, melyek további félelmekre adnak okot. Fennakadt ugyanis a laborvizsgálaton néhány túlhevített, erjedésen átesett, egészségtelen mézminta is - mondta Násfay Zoltán.
Van azonban remény a helyzet javulására. Minőségjavítást célzó uniós pályázaton az OMME tetemes összeghez jutott a milliókba kerülő vizsgálati díjakra. A megoldás - úgy tűnik - az itthon kiszerelt, nem hordós, előzetesen és utólag egyaránt bevizsgált mézekben rejlik. Király László
Eltiltani, bírságolni
VADAS GÁBOR, a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület tiszteletbeli elnöke: - Felháborító hazai mézhamisítás, különösen az a tény, hogy nem egy hazai méhésztársunk is belekeveredett. Elvárom a Mézkiszerelők és -Csomagolók Egyesületétől, hogy kizárássál, eltiltással, pénzbírsággal büntesse meg mindazokat, akik a hamisítók szégyenlistájára felkerültek. Egyébként méhészként és mézlovagként büszkén mondom, hogy a bácskai mézes napok eddigi 6 mézversenyére beérkezett, laboratóriumban bevizsgált, több mint ezer minta közül egyetlen volt cukorgyanús.