A különösen változatos időjáráshoz illő, vidékenként és méhészetenként igen eltérő akácmézhozam jellemzi az idei évet. Az a ritka jelenség állt elő, hogy a korai akácvirágzás nyomán júniusban (!) már nem volt Magyarországon a méhek számára hasznosítható akácvirág.
Az idei akácszezont jó közepesnek ítélik a szakértők.
Júliusban a napraforgón kívül kevés említésre méltó hordás akad, azaz természetes méhlegelő szempontjából ez a legmostohább hónapok egyike. A tikkasztó hőség és a csapadékszegény tél miatt a második legfontosabb mézelő növényünk, a napraforgó szerényen termel nektárt. A rétek, legelők, árokpártok virágai hervadtan kókadoznak, a méhcsaládok pedig csak gyengülnek.
Ebbe unt bele egy hatszáz családos Zala megyei méhészet tulajdonosa, s mozgósította a médiát. Néhány napon belül „titokzatos méhbetegségtől" volt hangos az írott és az elektronikus sajtó. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a legkiválóbb hazai méhegészségügyi szakemberek részvételével konferenciát szervezett a témáról. A kitűnő koponyák sem mondhattak mást, minthogy hiába a cukorszirupos élelempótlás, természetes hordás híján a méhek immunrendszere legyengült. Így aztán könnyebben pusztít közöttük az atka, a vírus, a nozéma. Százötven érintett méhészetből vettek méhmintákat, s megindult a tudományos igényű vizsgálódás.
A Méhészet szaklap júliusi száma Kárpát-medencei akáckörképet közöl. Gyakran halljuk, olvassuk, hogy a magyar akácméz igazi hungarikum. Bármennyire kiábrándító is, de nem az! Igaz ugyan, hogy mi termeljük belőle a legtöbbet, de Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában is gyűjtenek belőle a méhek eleget. Érdekesség, hogy a legkorábbi akác május elsején kezdett nyílni Dél-Romániában, a Duna menti Calafaton. A méhészújság szlovéniai tudósítója arról panaszkodik, hogy a szlovén mézet nem vásárolják a cégek. Nem titok, hogy a Romániából származó, kilónként 1,48 euróért (kb. 370 forintért) vesztegetett virágméz a piaci pangás egyik oka. T.D.I.