2007. augusztus 29.
Zár címkével jelölik majd az eredeti magyar mézet
Nem nyerte el a kereskedők tetszését az, hogy a méhészek tavasszal kimutatták: az áruházláncokban található méz mintegy hetven százaléka hamisnak nevezhető, s jelenleg még a korábbi évekhez képest kevesebb mézet is olcsóbban vagy egyáltalán nem kívánják átvenni a termelőktől. A méhészek egyesülete a hamisítás ellen zárcímkével védené a hazai termelőket.
Úgy tűnik, a kereskedők vissza akarnak vágni a méhészeknek a tavaszi akciózásukért, amikor is rávilágítottak, hogy a kereskedelmi láncokban forgalmazott termékek java része, mintegy hetven százaléka hamisított terméknek titulálható, mivel abba cukrot vagy más édesítőszert is kevernek, vagy éppenséggel csak nyomokban lelhető fel bennük a nevükben szereplő virágpollen - mondta megkeresésünkre Gyepesi Béla, a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület elnöke. Tájékoztatása szerint, az aszály miatt elmaradt virágzások nyomán igen kevés méztermésre lehet az idén számítani, ám a kereskedők még így is alig 530-620 forintot kínálnak az akácméz kilójáért, a vegyesért pedig mindössze 350 forintot. Ráadásul - tette hozzá - még ez az ár is inkább ígéret, hiszen a kevés termés átvételére sem igen mutatnak hajlandóságot. Véleménye szerint az akácméz átvételi ára legalább a 800 forintot el kellene érje, a vegyes mézé pedig a
600-650 forintot, ami épphogy biztosítaná a termelőknek a veszteség elkerülését.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavasszal kilenc áruházláncban 45 mézmintát vett, s azokat az unió által akkreditált brémai laboratóriumba küldte. A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy az e boltokban forgalmazott méz mintegy 70 százaléka hamisított. A hazai hivatalok viszont az európai szinten elfogadott brémai Applica laboratórium vizsgálatát nem fogadták el, és saját ellenőrzést is lefolytattak. Ez természetesen enyhébb megállapításokat tudott megfogalmazni, mivel a magyar laboratóriumok nem alkalmasak olyan vizsgálatok elvégzésére, mint amelyeket a szakma által széles körben elfogadott Applica képes. Így a vihar elült, a kifogásolt termékek maradtak.
Noha az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) korábban is foglalkozott a témával, az idei eseményeket követően a méz esetében ismét felvetődött a zárjegy bevezetése. A hírverés nyomán a folyamatok felgyorsultak, s egy egyedi jelölésekkel foglalkozó céggel megállapodtak zárszalag elkészítésében, amit a jövőben csak azon vállalkozások használhatnak, amelyek alávetik magukat a méhészszervezet ellenőrzéseinek. Az OMME tájékoztatása szerint a mára nyomdakész címkét az állami nyomda fémszállal látja el, s így a szervezet garantálni tudja, hogy a vásárlók eredeti magyar mézhez jutnak. Dénes
