2007. október 1.
A nyári aszály a méhészeteknek is ártott!
Zalaegerszeg (hp) - A melegebb őszi napokon még kijárnak gyűjteni, de már korántsem annyian, mint nyáron. Augusztus végétől, a megszokottnál korábban beteleltek a méhek. Az idei évről érdeklődve dr.Fendrik Péter állatorvostól, megyei méhészeti szaktanácsadótól megtudtuk, az aszályos nyár rendkívüli évet eredményezett a méhészek számára. Nem jó értelemben. Virágporhiány volt, illetve a virágpornak nem volt megfelelő az összetétele. Szűkösek voltak a fehérjeforrások, gondoskodni kellett a nektárkiegészítésről is. Rekord mennyiségűi cukrot kellett etetni a méhekkel, hogy megfelelő erősségű családok telelhessenek be. Június végén, július elején el kellett kezdeni az etetést, a napraforgón éhen haltak volna a méhcsaládok - mondta a szakember.
A méztermés viszont nem csökként jelentősen. Tavasszal az akác- és a repce virágzás kedvezően alakult. A méztermésről pontos adatok nincsenek, de a zalai mennyiséget az elmúlt években ezer tonna körülire becsülték, hasonló nagyságrendre lehet idén is gondolni.
- Jóval a világpiaci ár alatt indult a repceméz értékesítése. A méhészek nem tudták tartani a vegyes virágmézet, pedig várható volt, hogy feljebb megy a kezdeti 300 forint körüli felvásárlási ár. Ez lényegesen alacsonyabb volt a világpiaci áraknál. Más kontinenseken gyenge volt a méztermés, például Argentínában. Ezért várható volt a vegyes méz árának emelkedése, jelenleg 420 forint körül mozog. A méhészek zöme, 70-80 százalékuk azonban olcsón eladta a vegyes virágmézet. Részben, mivel korán etetni kellett, illetve, egy évben egyszer van árbevétel, valamiből meg kell élni. Vándorolni kell, és más költségek is jelentkeznek, a gyógyszert is meg kellett venni, az a kis cukortámogatás is jóval később jött vissza. A zalai méz nagyobb hányadát adó akácméz magasabb, 500 forint körüli árról indult, bár ezt a kiváló minőségéhez képest rendkívül alulértékeltnek tartják a méhészek. A szaktanácsadó szerint a ténylegesen elérhető árnál 20-30 százalékkal alacsonyabb áron kénytelenek a méhészek az akácmézüket értékesíteni.
Dr. Fendrik Péter elmondta, idén korábban leálltak a méhek. Augusztus végére, szeptember elejére megtörtént a betelelés.
Az előforduló méhbetegségek, mint a szaktanácsadótok megtudtuk, elsősorban az egyre fokozódó környezetterheléssel, az idei szárazsággal hozhatók összefüggésbe. A nektárhiány miatt fehérjehiány, és bizonyos aminosavak hiánya lépett fel, de ahol nem itattak, a vízhordás is problémát jelentett.
A napraforgón éhen haltak volna a méhcsaládok
- A mezőgazdasági termelés szerkezetátalakulása miatt a növényvédő szerek ellenőrzése sem olyan, mint volt. A kistermelők növényvédőszer felhasználására lehet gondolni, akik nem mindig megfelelően alkalmazzák ezeket. A szokványos betegségek is súlyosabb problémákat okozhatnak még a tapasztalt méhészeknél is: A kevésbé rutinosaknál jelentős állománypusztulás sem kizárt.
Az utóbbi napokban hallani lehetett az úgynevezett kolónia összeomlás nevű méhbetegségről. Dr. Fendrik Péter szerint - aki mint közölte, kutatást végez e téren -, nem újdonságról van szó, már korábban is létezett nálunk. Egy tünetegyüttes, aminek a konkrét okát még mindig kutatják. A méhek kirepülnek a kaptárból és nem térnek vissza. Elmondta, a betegségek összességükben ugyanazon a szinten vannak, mint korábban, de ugyanaz a szint most több problémát okoz.
