A méhek és gazdáik rnunkáját is nehezítette az idei aszály és a növények korábbi virágzása
Körkép – Szélsőséges volt az idei méhészszezon. Több növény virágzási ideje is összemosódott. Az aszályos nyári hónapokban cukorsziruppal táplálták a méhcsaládokat .
- Az idei nyár próbára tette a méhészeket és a méhcsaládokat is. Bross Péter, az Országos Magyar Méhész Egyesület elnöke lapunk kérdésére értékelte az idei szezont. Elmondása szerint volt olyan növény, aminek virágporából minden idők legjobb eredményét nyerték ki a méhek. Főleg a repce nyújtott kimagasló minőségű méhlegelőt a szorgos rovaroknak. Azonban a májusi fagyok megtépázták az akácvirágokat - helyenként 6-8 centiméteres virágbimbók fagytak el -, ezért akácmézből csak közepes termés lett. A hárs, a napraforgó, a selyemkóró gyenge hozamot produkált a nyári kánikula és az aszály miatt, voltak kaptárak, ahol 18 kilogramm mézet is feléltek a méhek júniusban
és júliusban - közölte Bross Péter.
Az enyhé tél következtében idén tavasszal több mézadó növény virágzása egyszerre következett be - például a repce és a gyümölcsfák egy időben hoztak virágot. Az akác is 2-3 héttel korábban nyílt a szokásosnál. A napraforgótól már júniusban sárga volt a határ. Erre Bross Péter még nem látott példát. Ez a méz minőségét nem befolyásolja-hangsúlyozta az elnök. A méhészeknek viszont kellemetlenséget okozott, mert csökkent a virágzási és így a mézgyűjtési napok száma. Hazánkban évente 23-25 ezer tonna mézet állítanak elő. Az éves hazai mézfogyasztás pedig az uniós átlag fele, 40 dekagramm fejenként, vagyis évente mindössze 4 ezer tonna méz fogy el hazánkban. A maradék 20 tonna 95 százalékát a határokon túl érékesítik - sajnos hordós formában. Ez azt jelenti, hogy külföldön, történik a feldolgozás, szakszóval az üvegezés. Így a hazai mézfelvásárlási árak az olcsó világpiaci árszínvonalhoz igazodnak; Új és kedvező jelenség - meséli Bross Péter-, hogy a hazai méhészek egy része már maga üvegezi a terméket, és keresi meg portékájára a felvevőpiacot, például a népszerű akácot 1000-1500. forintos kilónkénti áron tudják így eladni.
Molnár János, többször kitüntetett jánosházi méhész hetven családot gondoz a telkén és egy közeli gyümölcsösben. Az idei évet titokzatosan így jellemezte: rosszabb volt, mint a tavalyi és jobb, mint a tavalyelőtti. Majd kifejtette, hogy az idei nyári kánikulában több liter cukorszirupot is fel kellet naponta etetnie a családokkal, hogy a méhek megőrizzék az erejüket. Repce- és akácmézből is megfelelő mennyiséget lehetett pergetni. A mostani jó időben a méhek nem várt ajándékra leltek- lelkesedett Molnár János. A közelben mustármagot vetettek, ami most virágzik, a családok így könnyebben tudnak felkészülni a teke. Sajnos a piaci árak a nagy felvásárlók miatt eléggé nyomottak. Előfordul, hogy kilónként 500 forintot fizetnek az értékes mézért. Molnár József a mézen kívül propoliszt is értékesít -amit a méhek eredetileg szigetelőanyagnak készítenek -, de az emberre nézve sok gyógyító hatása ismert, és a gyógyszeripar fontos alapanyagként tartja számon. De a méz sem egyszerűen csak élelmiszer vagy édesítő. A természet ajándéka, gyógyszer - teszi hozzá a méhész. NÉMETH ZOLTÁN