Bár felszabadult a hatósági zár alól, és folytathatja a termelést az Aranynektár Kft., a mézhamisítás gyanúja egyre erősebb, és több céget is érint. Már a mézügy külföldi szálai után is nyomoznak.
Pénzzel tartoznak önöknek?" -kérdezett vissza az egyik városházi hivatalnok a szlovákiai Kékkőn (Modry Kamen), amikor a HVG munkatársai az SMA Trading s.r.o. nevű cég felől érdeklődtek. A hivatalos cégadatokban szereplő cím fellelhető volt ugyan, az SMA azonban nem. Nem jártak több sikerrel a szlovák adóhivatal revizorai sem, akik - ahogyan azt a kékkői városházán elmondták - egy héttel korábban próbáltak a cég nyomára bukkanni. A HVG ezenkívül még két, a mézpiacon érdekelt szlovákiai céget szeretett volna elérni, de a Velky Krtisben (Nagykürtös) - érdekes módon a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás telephelyére - bejegyzett Uni-sweet s.r.o. és az Ipelsky Sokolecen (Ipolyszakállos) bejelentett Golden Nectar Slovakia, spol s.r.o nevű vállalkozásoknak sem volt nyomuk a hivatalos cégadatokban megadott címeken.
A fantomizálódott szlovákiai társaságok a HVG információi szerint a magyar
hatóságok érdeklődését is felkeltették, így nem véletlen, hogy - legalábbis egyiküknél bizonyosan - a szlovák adóhivatal is informálódik. Közös bennük, hogy történetükben valamilyen módon kötődnek az itthon mézhamisítás gyanújába keveredett és átmenetileg hatósági zár alá került legnagyobb magyarországi mézfeldolgozóhoz, a dunavarsányi Aranynektár Kft-hez (HVG, 2008. április 19.), illetve annak tulajdonosához, Takács Ferenchez. A Golden Nectar Slovakia az Aranynektár tulajdonában áll, az Uni-Sweet első tulajdonosa pedig Takács volt, akitől a szlovákiai Karol Konczi vásárolta meg részesedését Konczi - aki egyébként a Golden Nectar Slovakia könyvelője és mézfelvásárlója - az SMA-nál már alapítóként szerepelt, de hamar meggondolta magát, s egy hónap múlva továbbadta a céget a washingtoni bejegyzésű Smith & Mayer LLC offshore cégnek. Utóbbi a magyar mézpiacon sem ismeretlen: tulajdonosa a Herpai Labor Kft-nek, amelynél - saját laborán kívül - az Aranynektár is vizsgáltatja termékeit. Takács a Golden Nectar Slovakiáról a HVG-nek elmondta, az csupán egy iroda, amely Párkányba (Sturovo) költözött, s ezt jelezték a hatóságoknak, a másik kettőről pedig már nincs információja.
Önmagukban ezek az átfedések - illetve hogy a dunávarsányi Aranynektár és a budapesti Herpai Labor ugyanazt a kapuvári könyvvizsgálót alkalmazza - még nem feltétlenül lettek volna elegendőek arra, hogy a magyar hatóságok felkérjék szlovák kollégáikat a kutakodásra, de a HVG információi szerint akad ennél erősebb szál is: a szlovákiai cégnevek a magyarországi vizsgálatokon lefoglalt iratokban is szerepelnek.
A hazai hatóságoktól eddig csak csurrantak-cseppentek az információk, a múlt héten azonban közösen állt a nyilvánosság elé az április 4-én kezdődött vizsgálatok eddigi eredményeivel Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke, Juhász István, az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának vezetője és Süth Miklós, a Földművelésügyi, és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára, országos főállatorvos. Bár a hatóság emberei szigorúan név nélkül emlegették a gyanúba keveredett vállalkozásokat, a Süth által bemutatott fotókról következtetni lehetett arra, hogy azok az Aranynektárnál készültek. Méhész körökben ellentmondóak az információk arról, mely üzemeknél találtak még szabálytalanságokat az ellenőrök; a HVG-nek az Aranynektáron kívül csupán a Klenáncz Méhészettel szembeni eljárást erősítették meg több forrásból is. Ott, egy második körös ellenőrzésnél bukkantak szabálytalanságokra a hozzá köthető, be nem jelentett telephelyen „A mézbe idegen anyag nem kerülhet" -
szögezte le Süth, miközben lefoglalt jelöletlen termékeket, valamint nagy mennyiségű, a hatóság szerint akár mézhamisításhoz is felhasználható alapanyagot mutattak a fotókon. A 20,2 tonna nádcukron és 60,7 tonna fruktózon, azaz gyümölcscukron kívül enzimeket és 144 tonna bekevert cukorszirupot is találtak az üzemben az ellenőrök. „Ezekből felállítható egy receptura, amiből csak a méhecske hiányzik" - utalt Süth arra, hogy a lefoglalt anyagok az ott talált technológiával alkalmasak mézimitátum készítésére. A főállatorvos szerint a fényképeken is bemutatott csőrendszer lehetővé tette, hogy a cukorszirup és a méz keveredjen, ezért annak felszámolását írták elő a cégnek. Az Aranynektár ezt meg is tette, és a 37 millió forint bírságot is befizette, így - bár csak 24 órás állatorvosi felügyelet mellett - április vége óta újra termelhet. „Az Aranynektárnál lefoglalt anyagok egyike sem függött össze a mézzel" -kommentálta a HVG-nek a hatósági bejelentéseket Takács. Szerinte a flexibilis csőrendszer sem tilos, de a termelés folytatásához eleget tettek a hatóság kérésének. Takács azt is hangsúlyozta, hogy a mézeiből levett hatósági ellenmintát bevizsgáltatta Brémában az idegen cukor jelenlétét igazolni képes legkorszerűbb LC-IRMS teszttel, amely kimutatta, hogy az általuk forgalmazott mézben nincs idegen anyag. A vizsgálandó paraméterekkel minden rendben is van, állapította meg az állategészségügyi hatóság is, amely azonban a gyanús mézek aszkorbinsav-, azaz C-vitamin-tartalmát is vizsgáltatta. A kapott eredmények a szakirodalmi adatokhoz - illetve az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA), valamint a brémai Applica laboratórium által megadott legmagasabb értékekhez képest jelentős – egyes tételeknél több mint százszoros – eltérést mutattak. Takács erre úgy reagált, ő is fel tud mutatni két kutatási eredményt is, amelyik a mért adatoknál is magasabb aszkorbinsav-tartalmat ír le a mézben.
Ha valóban a hatóság által feltételezett kifinomult módszerekkel hamisították a mézet, az így nyert termék az egészségre nem veszélyes, bár a természetes mézzel ellentétben nem is használ. Süth arról is beszélt, hogy az importált mézeket is bevizsgálták, s több - már a legegyszerűbb idegencukor-teszten megbukott - hamisítványt kiszűrtek. Az viszont elgondolkodtató, hogy az egyik fényképen egy „ismeretlen barna folyadékként" aposztrofált anyagot tartalmazó kanna szerepelt, amelyről a HVG információi szerint a vizsgálatok azt mutatták ki, hogy ásványolaj, azaz kőolajszármazék. Mivel ezt is az élelmiszerek között raktározva találták az ellenőrök, ez a momentum már korántsem megnyugtató a fogyasztókra nézve, de hogy ez az anyag a mézimitátumba kerülhetett-e, és annak mi lehetett a szerepe, arról a mézügyekben jártás szakértőknek is csak hirtelen kreált teóriáik vannak.
Az élelmiszer-ellenőrök által lefoglalt 86 tonna kész mézet még vizsgálják, és az APEH is ezt teszi a papírokkal, mivel azt gyanítja, adóelkerülés történt. Juhász István közölte, hogy az általuk országosan ellenőrzött kilenc üzemből hatnál „jelentős megállapításokat" tettek. Példaként különböző eseteket sorolt az egyiknél 300 millió forint értékű, cukorszirup előállítására is alkalmas anyagokra bukkantak, s azt tapasztalták, hogy a csupán 3 százalék mézet tartalmazó cukorszirupot a méz vámtarifaszámának feltüntetésével exportálták - Juhász szerint elképzelhető, hogy csak papíron. Itt jön a képbe a szlovák - és a vélelmezhető cseh - hatósági vizsgálat, ugyanis a két országba irányuló mézkivitel, illetve az onnan érkező mézimport tavaly és az idei év első hónapjaiban drasztikusan megemelkedett, miközben például a cseh statisztika ezt a növekedést nem jelezte. Akadt cég, amelyiknél 240 tonna mézhiányt mutattak ki - azaz ennyivel volt kevesebb az általa felvásárolt méz az eladottnál. Utóbb a HVG úgy értesült, hogy az Aranynektárnál 1500 tonnát meghaladó volt ez az eltérés, amire Takács azt állította, hogy náluk rendben van a termékmérleg. Egy kilogramm cukorszirup 160 forintért állítható elő, míg a méz átlagos felvásárlási ára 500 forint körül van kilónként - amit azután 900 forint körüli áron értékesítenek. A mézbotrány körüli fejlemények felvetik, hogy változtatni kellene az élelmiszerekre vonatkozó előírásokon. A különböző termékek egyes paraméterei ugyanis korszerű vegyészeti módszerekkel beállíthatók a vizsgálati sztenderdekben előírt értékekre. Néha komikusnak tűnik, hogy a hatóság emberei akkor sem nevezhetik meg a gyanúba került cégeket, ha azok kiléte - mint például most az Aranyhektáré - a közvélemény előtt már ismert. Ezt egy uniós direktíva szerint ugyanis csak abban az esetben tehetik meg, ha a termék közvetlen életveszélyt jelent a fogyasztókra. Ám mindez változhat, ha a parlament előtt lévő, az élelmiszerláncról és az élelmiszerek hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslatot az
előterjesztett formájában szavazza meg a T. Ház. Akkor ugyanis az élelmiszerláncot felügyelő miniszternek - jelen esetben az agrártárca első emberének - nem csupán lehetősége, hanem kötelessége lesz megnevezni a szabályok ellen vétő vállalkozásokat. KELEMEN ZOLTÁN