Mézhamisítás, illetve egy uniós céghálón, illetve off-shore cégen keresztüli adóelkerülési folyamat látszik kirajzolódni egy múlt hónapban indított hatósági vizsgálat nyomán.
Az adóhivatal holnap számol be a részletekről, lapunk azonban már most olyan cégkapcsolatokra és statisztikai adatokra bukkant, amelyek alapján joggal feltételezhető adócsalás.
Információink szerint egy úgynevezett körhintacsalásnak nevezet óriási adócsalásra bukkantak a legnagyobb hazai méhészetnél. Az ilyen visszaélések lényege, hogy a terméket csak papíron szállítják keresztül különböző országokon, s ezzel elkerülik az adófizetést. Az ügyben az adóhivatal holnap tart sajtótájékoztatót, a lapunk birtokában lévő társasági papírokból, illetve a statisztikai adatokból már most nagyon komoly visszaélésre lehetőséget adó rendszer látszik kibontakozni. A múlt hónapban az élelmiszer-biztonsági hatóság az adóhivatal és a vámhivatal bejelentés alapján vonult ki négy vállalkozáshoz, amelyeknél különböző rendellenességeket találtak. Süth Miklós országos főállatorvos arról számolt be, hogy az ellenőrzések során az élelmiszerbiztonsági, hatóság mintegy 150 tonna terméket foglalt le, és semmisített meg. Hogy e mennyiséget egy cégnél, vagy többnél találták, azóta is rejtély, mivel az ügyben az érintettek nem kívánnak többet elmondani. A sajtóban az Aranynektár Kft. neve merült fel az ügy kapcsán, mégpedig azért, mert a hatóság több hétre bezáratta dunavarsányi üzemét.
A nyilvános cégadatokból kiderül, hogy az Aranynektár Kft. tulajdonos ügyvezetője Takács Ferenc, a cég könyvvizsgálója pedig Vida Tamás. Vida Tamás a Herpai Labor Kft. mézbevizsgáló labor könyvvizsgálója is. Az Aranynektár Csehországban és Szlovákiában is cégeket alapított. Emellett pedig a körhöz tartózik meg egy washingtoni társaság is, a Smith and Mayer, amelynek törvényes meghatalmazottja Papp László. Információink szerint Papp László, Vida Tamás és Takács Ferenc nemcsak a felsorolt cégekkel kerültek egymással kapcsolatba, hanem évfolyamtársak voltak a gyöngyösi egyetemen.
Forrásaink úgy tudják, a felsorolt cégek részvételével rengeteg mézet hamisítottak, és a láncolatot adóelkerülésre is használhatták. A labor részvétele a rendszerben lehetőséget adott arra, hogy az eredetihez megtévesztőén hasonló, s a hamisítás tényének megállapítását gyakorlatilag lehetetlenné tevő mézet állítsanak elő, míg a cseh és szlovák cégek a termék papíron való utaztatását segíthették elő, a Smith and Mayer társaság pedig az adalékanyagokkal keletkeztetett többlettermékből származó bevételek eltüntetését szolgálhatta. A méz papíron való utaztatását a Központi Statisztikai Hivatal adatai is valószínűsíthetővé teszik. A KSH szerint például Szlovákiából 2007-ben közel 670 ezer kilogramm mézet importáltunk, míg az idén csak januárban több mint 600 ezret. De meglepetéseket tartogatott a cseh-magyar külkereskedelmi adat is. A cseh statisztikai hivatal ugyanis 83 536 ezer kilogrammal több hazánkba irányuló mézexportot mutatott ki, mint a hazai statisztikai hivatal. Ugyanebben az időszakban pedig éves szinten 2,1 millió kilogrammal több mézkiszállítást jelentettek be az itthoni statisztikai hivatalnak, mint á csehnek.
Vagyis feltételezhető, hogy óriási mennyiségű mézszállítmányokat utaztattak papíron a három ország között annak érdekében, hogy a termelőktől ténylegesen felvásárolt mézhez hozzáadott hamisított mézzel megnövelt mennyiségek ne szúrjanak szemet a hatóságoknak. A szakértő szerint ugyanis a nagyarányú cukor és vegyszervásárlás után sajátos számlaforgalomban kell a dolgokat összemosni és az óriási hasznot kiszedni, hiszen 150-200 forintból állítanak elő 1200-1300 forintos áron eladható hamisítványt. A lényegében fele-fele arányú természetes és kotyvasztott mézről egyébként szinte lehetetlen kideríteni, hogy hamis, mivel azt kutatóintézetekben, analitikai laborokban szakemberek tervezik. Az ügyben megkerestük az Aranynektár vezetőjét, Takács Ferencet is, aki későbbre ígért válaszokat. Egyébként amennyiben a fenti feltételezések bebizonyosodnak, úgy a botrány kínosan érintheti a hazai államigazgatási intézményeket is, mivel az Aranynektár éppen tavaly újította fel és fejlesztette üzemét, mégpedig pályázaton elnyert jelentős uniós és hazai költségvetési forrásból.