Az Egyesült Államokban a felmérések szerint a méhcsaládok legkevesebb egyharmadának veszett nyoma ilyen módon. Egy magyar szakember elképzelhetőnek tartja, hogy a génmanipulált növények fokozott elterjedése váltja ki ezt a jelenséget. "Amennyire a hírekből tudható, nem a kaptárbogár jelenléte miatt tűnt el az Egyesült Államok méhállományának csaknem egyharmada" – mondta lapunknak Sárospataki Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem docense. Az Amerikában honos kártevő csak egyszer bukkant föl Európában, ám az érintett gazdaságot, ahol megjelent, a földdel tették egyenlővé a szakemberek. A bogár óriási pusztítást tud végezni, lárvái szétrágják a bábokat, megeszik mézet, s nem mellékesen ürülékükkel teleszemetelik az egész kaptárt. Igazán jó vegyszert eddig még nem fejlesztettek ki ellene, az amerikai boltokban kínált két-három termék a méheket is legyengíti, és így könnyebben elkapnak más betegségeket.
"Természetesen elképzelhető, hogy a kaptárbogár elleni védekezésül kilocsolt permettől legyengült méhek pontosan az egyéb kórokozók felbukkanása miatt állnak tovább. A szorgos rovaroknak ugyanis megvan az a jó szokásuk, hogy bizonyos fertőzések felbukkanása esetén egyszerűen otthagyják veszélyessé vált otthonukat" – mondta a szakember. Ám Sárospataki arra a rejtélyes jelenségre már nem tud magyarázatot adni, hogy az amerikai farmerek és tudományos intézetek munkatársai miért nem jutnak nyomára a több millió eltűnt családnak sem élve, sem holtan. "Méhek híján minden ország mezőgazdasága komoly bajba kerülhet" – mondta a docens. Közben az is kiderült, hogy a korábban csak a házi méheket veszélyeztető kaptárbogár már a természetben élő méh- és poszméhfajokat is veszélyezteti, és ez csak súlyosbítja a helyzetet.
A poszméhek háziasított társa ugyanis egyedül nem képes a növények teljes beporzására, így például a lucernát és a gyümölcsfák döntő többségét is csak igen kis hatékonysággal tudja "kezelni".
"A döntéshozók még nem fogták fel, milyen ijesztő ez a veszély. Márpedig ha a beporzást végző méhek ilyen ütemben pusztulnak tovább, az embernek sincs sok ideje hátra a Földön" – nyomatékosított Sárospataki Miklós. A szakember szerint az sem ad Európának védelmet, hogy a riasztó méretű kaptárelhagyást eddig csak a tengerentúlon regisztrálták. A kór terjedési sebességét jól mutatja, hogy ami három éve még csak helyi gond volt, ma már országos Amerikában.
"Bizonyítani ugyan nem tudom, de nem tartom kizártnak, hogy a jelenség mögött a génmanipulált növények elterjedése áll. A GMO kukoricában lévő mérgek – szakszóval toxinok –, amelyeket bizonyos kártevők ellen építettek be, a méheket is megzavarhatják" – véli Sárospataki Miklós. Lázin Miklós András