Két évtizede egyre növekvő népszerűségnek örvend Jászberényben a Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó. A városba szombaton ismét több ezer méhész és mézkedvelő látogatott el.
A méztermelők egyik legnagyobb küzdelme ma, hogy a nagy áruházláncok polcaira méz megnevezéssel kikerülő termék valóban méz legyen, s ne cukrozott szirupot adjanak el ilyen címen. Nagy Csaba Zoltán az Országos Magyar Méhészeti Egyesület alelnöke elmondta, azt vállalták fel, folyamatosan vizsgálják a boltokba került mézek minőségét.
Kezdeményezték zárszalag létrehozását, amely csak olyan termékekre kerülhetne, amelyek valóban magyar eredetű mézek, és hozzáadott anyagok nélkül készülnek. Alapvető érdeke ugyanis a hazai gazdálkodóknak, hogy megmaradjon a magyar méz hagyományosan jó minőségének presztízse.
Ezt a célt is szolgálja évről évre a berényi Déryné Művelődési Központ és a Szatmári László Jászsági Méhészegyesület szervezésében megtartott mézvásár és méhésztalálkozó is. Dr. Gedei József polgármester köszöntötte a megjelenteket, illetve Gombár Mihály a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei főigazgatója nyitotta meg a rendezvényt. A szakember elmondta, hazánkban ez idő szerint 16-18 ezer gazdálkodó foglalkozik méhészkedéssel, és összességében mintegy 900 ezer méhcsaládot kezelnek. Eredményként említette, hogy a hagyományos magyar akácméz mellett egyre nagyobb mértékben fejlődik a repce-, és a napraforgóméz termelése is. A legfőbb probléma, hogy továbbra is nagyon kicsi a belső piac. A hazai méztermés nagy részét külföldön értékesítik. A fő piacot Németország, Franciaország, s mostanság egyre inkább a skandináv országok jelentik.