Nem gombanagyhatalom hazánk, a szakértő szerint a termelés visszaesett és a fogyasztásban sem jeleskedünk, de azért szeretjük a kalapos étket. A jó nyár után talán az ősz is bőséges erdei termést ígér.
Nagy a kísértés: le kell szedni az eső után hirtelen előbújt sok szép gombát! Mindig akad, aki eléggé vagány ehhez, mert ismeri a gombákat vagy azt hiszi magáról. Az óvatosak első útja persze a piaci gombavizsgálóhoz vezet. A toxikológus szerint ők cselekszenek helyesen... Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint évente országos átlagban 65-en szenvednek gombamérgezést, s hat év alatt hatan bele is haltak.
Mi, magyarok szeretjük a gombát, de sem a termesztésben, sem a fogyasztásban nem járunk élen - állítja Száva Lajos, a Fruitveb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet gombászati szakértője.
A belső fogyasztás egy emberre számítva évente csak két kiló, az EU-átlag ennél több, 2,3 kiló. Az előállítás pedig elkeserítően alakult: csiperketermesztő nép volt a miénk a
két világháború között, Európában a franciák mögött mi voltunk a másodikak. A csiperke, a laska mellett még a shitake gyógygombát termesztik itt nagy mennyiségben. Ám 2000
óta hatalmas volt a visszaesés: a felére csökkent a mennyiség, tavaly már csak 18,5 millió kiló termett. Az oka? Egyrészt az energiaárak alakulása, hisz' a megfelelő klímához még a nálunk jellemző pincés vagy fóliaházas termesztésnél is hol fűteni, hol meg hűteni kell; ezt nem győzik a hazai termelők. A lengyeleknél kedvezőbb a klímaváltozás hatása, ők hatékonyabbak lehetnek, kisebbek a költségeik, messze meg is előztek minket. De már Románia is előttünk jár. Ennek oka viszont az, hogy a '90-es években nagyon sok erdélyi dolgozott itt a gombapincékben, eltanulta a munkaigényes technológiát, s a
csatlakozás után hazament, ma ott folytatja - nálunk hatékonyabban.
Csak Budafokon 150 ezer négyzetméternyi pince lenne alkalmas a gombatermesztésre, de oda be kellene vinni a komposztot, ha letermett, ki kellene hordani. Sok vele a munka és már kevés a munkaerő. Európa-szerte csökken a fogyasztás, s az erős versenyben az egykor 17 millió kilós gombaexportunk visszaesett 5-6 millió kilóra. Három hazai nagyüzem állít elő ma kiváló minőségű szaporítóanyagot, de jellemzően a kistermelők foglalkoznak a termesztéssel. Ebből bárki vásárolhat, és ha a szaktanácsot követi, maga is termeszthet a pincéjében gombát. Ám az egész évben előállítható csiperkének és a laskának nem konkurencia a csak időszakosan termő erdei-mezei gomba - mondja.
S valóban: az év bármely szakában találni egy hipermarketben, jó esetben háromféle gombát: fehér kalapú és barna kalapú csiperkét, meg laskát. A piacokon viszont nemcsak kistermelők kínálják az erdei televényen termett vagy a pincéjükben termesztett portékájukat; ott van gombaszaküzlet is, mint a pesti Lehel Csarnokban. Az eladó, Kerékgyártó Judit délután sorolja a reggel óta megcsappant választékot: - Frissen árulok csiperkét - hivatalosan champignont - s szintén termesztett shitake gombát, ez a vargányához hasonlítható. Az ősz tipikus erdei fajai közül van most szegfűgomba, rókagomba, vargánya is. De kapható szárított, fagyasztott gomba, többféle erdei. A magyar vevők általában a „bevált" csiperkét keresik, mert sokan nem merik megenni az erdei gombákat. Ám azért nem mondanám, hogy egyhangú a hazai vevők ízlése: a többi fajta is elkel mindig. Mi azoktól vásároljuk az erdei gombákat, akik közvetlenül nekünk szedik és bevizsgáltatják. Csak azt áruljuk, ami igazoltan ártalmatlan és forgalomba hozható. A shitake? Jellegzetes fokhagymás ízű és erősíti az immunrendszert. Nem kell még meghámozni sem, elég egy kicsit átmosni és finom levesnek, darabolva mártásnak, de tojással sütve is. A külső szemlélő számára rejtélyesek az árak: a shitake kilója 350 forint, a hasonló vargányából meg 4000-ért kapni ugyanannyit. Vajon min múlik, hogy melyik mennyibe kerül? - Elsősorban azon: mennyi terem, és van-e belőle bőven a piacon. S persze valamelyest igazodik a gomba ára még a húsokéhoz is, hiszen fehérjékben gazdag, húspótló - így az eladó. Aki megsúgja még: a legborsosabb summát ők is a világszerte mindenütt már-már aranyáron kapható szarvasgombáért kérik, amit jobbára csak fűszerként használnak az ínyencek; ez fagyasztva most is van náluk: öt deka 2500 forint...
- Túl vagyunk már a nyári nagy gombadömpingen, amikor a turisták sorra hozták, amit az- erdőben gyűjtöttek; a szeptember már az őszi gombák szezonja - így Rajczi Józsefné, a Lehel piacfelügyelője, gombaszakértő. - Egy-egy jobb hétvége után naponta átlag harmincan jöttek hozzánk bevizsgáltatni a maguk szedte, otthoni fogyasztásra szánt kalaposokat, s ugyancsak alapos vizsgálat után mi adunk igazolást annak a napi öt-hat embernek, aki a piacon maga árusítja vagy továbbadja a kereskedőknek a gombát. Enélkül nem árulhat a csarnokban senki sem ilyen étket, az utcán pedig nem tanácsos venni, még akkor sem, ha van rajta valamiféle papír, hogy ellenőrizték... A mérges gombát nem arról lehet megismerni, hogy földhöz vágja a kalapját. A gyilkos galócát például az különbözteti meg a csiperkétől, hogy nemcsak bocskora, hanem gallérja is, van és a lemezei fehérek, nem rózsaszínűek. A Világító tölcsérgomba az ehető rókagombával téveszthető össze, s szinte minden ártalmatlan gombának van mérgező párja, amit csak apró jelek alapján lehet elkülöníteni a jótól - fejtegeti. Talán csak a hatalmas kalapú nagy őzlábgomba kivétel és az órás pöfeteg, ami akkora, mint egy jól megtermett sütőtök, csak épp fehér... Gombát venni, szedni és megenni - ez bizalmi kérdés. Óriási a szakértő felelőssége, soha nem tévedhet. A gombaismerőknél - csak a Lehelen heten vagyunk - ezért alapszabály: minden darabot ki kell szedni a kosárból, ami gyanús; azt is, amivel kapcsolatban akár a legcsekélyebb mértékig kételkedünk. A turisták által hozott gombának általában az egyötöde kerül a szemétbe. Vannak persze, akik már régóta gombásznak, tapasztaltak, tanfolyamra jártak. Ők tudják, mit szednek, s náluk gyakori, hogy minden darab ehető. De a roppant lelkes amatőrök, akik beállítanak a túra után egy hatalmas szatyorral, benne sokféle gombával, megsértődnek, ha a végén alig pár szem marad. Márpedig ez az ő érdekük...
S hogy mennyire az, arról dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház toxikológiai osztályvezető főorvosa így beszél: - A kórházunkban, ahová a legtöbb mérgezett kerül, még nem kezdődött el az őszi gombaszezon, de azért volt már idén is egy nagyobb galócás esetünk. A hét derekáig a hideg esős őszelő nem kedvezett a gombáknak, de ha egy ideig melegebbre fordul az idő, és a gomba gombamód szaporodik, akkor épp úgy, mint tavaly, vagy azelőtt éveken át, jöhetnek sorra a mérgezettek. Ők vagy túlságosan bátrak vagy csak tájékozatlanok - de akármi is az oka, kockára teszik az egészségüket, talán az életüket is. Évente 100-110 beteg kerül be csak hozzánk Budapestről és a környékéről gombamérgezés gyanújával. S a felüknél ez igazolódik is. Közülük 10-12-en
súlyos "mérgezettek és hosszú évek átlagában egy-egy beteg bele is hal.
Az áldozatok bizonyítottan kivétel nélkül a gyilkos galóca miatt vesztik az életüket. Legyenek elővigyázatosak!