SZARVASGOMBA A szociális földprogram újabb elemmel bővülhet
Hosszú távon komoly bevételt jelenthet a luxuscikknek számító szarvasgomba termesztése Belecskán. A falu ezzel tervezi bővíteni a szociális földprogramot.
BELECSKA A szarvasgomba a franciáknál egész megyéket tart el. Most mi is megpróbálkozunk vele - mondta dr. Jakab Róbert, Belecska polgármestere. Első hallásra némileg meglepőnek tűnhet ez az elképzelés, de az ötszáz alatti lélekszámú Belecskán eddig is történtek olyan dolgok, amelyek nem mondhatók szokványosnak. A megállapítás főleg az önkormányzat kilenc éve elindított szociális földprogramjára vonatkozik, amely országosan a legeredményesebbek között van. Belecskán a gyenge, 17 aranykorona körüli földeken nagy kézimunka igényű, öntözéses zöldség- és gyümölcstermesztéssel teremtenek értékeket, és érnek el hektáronként legalább egymilliós árbevételt. Ezzel munkát, megélhetést adnák több mini húsz embernek. A korábbi 32 százalékos munkanélküliséget négy-hat százalékra sikerült leszorítaniuk.
Dr. Jakab Róbert szerint távlatilag ez a modell sok hasonló adottságú településnek jelenthet előrelépési lehetőséget, esetleg megoldást a foglalkoztatás terén.
Szemben az úgynevezett hagyományos földprogramokkal, az ő rendszerük folyamatosan bővíti önmagát, és belátható időn belül önfenntartóvá válik. A dolgozók hasznos munkát végeznek, amiért nem segélyt, hanem munkabért kapnak. Ez, ha csak minimálbér is, de egyfajta létbiztonságot és tartást ad az embereknek.
A szarvasgomba-előállítás a jövőben ennek a modellnek lehet egy új jövedelemtermelő eleme. A polgármester elmondta, hogy két évvel ezelőtt Ulrich József, dombóvári vállalkozótól kaptak szarvasgomba spórákkal kezelt tölgyfa makkokat, ajándékba. Az elültetett makkokból mára több tíz centi magas tölgyfacsemeték váltak, amelyek még ebben a hónapban végleges helyükre, egy korábbi szamócaültetvényre kerülnek. Dr. Jakab Róbert rámutatott: olyasmi ez is, mint a diófa, amit az unokájának ültet az ember, és a dédunoka is hasznot húzhat belőle. A tölgyfa vagy szarvasgomba esetében is hosszú távú befektetésről van szó. A tölgyfa alatt levő földből tíz év múlva már lehet gombát felszedni. Ezután viszont akár kétszáz évig is terem, jelentős haszonnal: a szarvasgomba a világon az egyik legdrágább étel.
A polgármester egyébként nem csak a tölgyfaültetvényben lát fantáziát. A gyönyörű lombozató, árnyékot adó fa egy-egy példánya házaknál, pihenőkertekben is keresett lehet. Hát még, ha a szarvasgomba révén némi kiegészítő jövedelemmel is ellátja a tulajdonosát. Steinbach Zsolt
Akár százezer forintot is megadnak kilójáért
A Magyarországon őshonos nyári szarvasgomba fekete színű, rücskös felületű, alakja és mérete leginkább a burgonyához hasonlít - tudtuk meg Ulrich Józseftől, a Tolna megyei első ültetvényes termesztőtől. A különböző erdei fák gyökerével szimbiózisban, a földfelszínihez közel élő szarvasgomba csak 8-10 éves korában terem először, utána viszont minden évben. Hozama a termőhely minőségétől függően 40-200 kilogramm hektáronként. Ára kilónként 20-10O ezer forint lehet.