Nincs kereslet Tolnában a gyógynövényekre, a Herbária távozásával gyakorlatilag megszűnt az ipari termesztésük. Ezt követően még a vadon termő bodzát, hársot átvették a gyűjtőktől. Idén már a bodzára sincs kereslet.
Tíz évvel ezelőtt a hazai gyógyszergyárak megrendeléseikkel jelentős hasznot biztosítottak a gyógynövénytermesztőknek. A gyógyszergyárakban történt tulajdonosváltás következménye, hogy a szükséges alapanyagokat nem a hazai termelőktől, hanem külföldről szerzik be kivonat formájában, mondta Hódi Erika, a Herbária Zrt budapesti központjának készletgazdálkodási munkatársa. Még hét éve is legalább ötvenen termesztettek macskagyökeret, olajtököt, körömvirágot, borókabogyót és kakukkfüvet. Hódi Erika elmondta, racionális okok miatt pár évvel ezelőtt kivonultak a Dunántúlról. Két vidéki központjuk, Székkutas és Balmazújváros az alföldieknek jelent kapcsolatot.
Tolna megyében az elmúlt hét évben 91 hektáron ültettek bodzát a termelők, elsősorban Hőgyész, Györköny, Kocsola, Nagykónyi és Paks térségében. A gazdálkodók együtt, vagy külön-külön próbálnak meg felvásárlót találni. A bodzából egyéb--ként lekvár, szörp, fagylalt-alapanyag vagy ételfesték készül. Papp György hőgyészi termelő elmondta, ők nem a virágot, hanem majd augusztus végétől a bogyós termést szedik le és értékesítik reményeik szerint a tavalyi felvásárlónak, egy gyümölcs-feldolgozónak, ahol festőanyagként használják a bodzát. Tavalyelőtt nettó 130-160 forintot, tavaly csak 60-90 forintot kaptak a bogyós bodza kilójáért. Már annak is örülnének, ha ez az ár nem menne lejjebb. Egyébként egy hektáron 520 bodzafát ültettek, melynek termése 80 és 120 mázsa között van. Ha a szőlőhöz hasonlítjuk, akkor a bodza sokkal nyereségesebb, hiszen nem igényel annyi ráfordítást, és a bevétel is több. Idén úgy tervezik, hogy ötször permeteznek gombabetegség ellen. Hőgyészen egyébként öt termelő közösen próbálja meg értékesíteni a terményét, összesen 32 hektárról. A vadon termő bodzát sokan összeszedték eddig egy kis plusz pénz reményében. Az idén a Herbária nem veszi át. Hódi Erika elmondta, tudják, aki erre a bevételre számított, annak gondot okoz ez, és bár az idén szép a termés, de olyan nagy a készletük, hogy emiatt nem tudják átvenni a bodzát. Legközelebb hársot gyűjthetnek azok, akik egy kis pénzre számítanak, mert ebből a növényből a tavalyinál is többet vásárol fel a Herbária. Mauthner Ilona
Hónapokig eláll az értékes anyagokban gazdag növény
A BODZABOGYÓ gazdag A- és C-vitaminban, enyhe hashajtó, vízhajtó, vértisztító, immunerősítő. Ízületi kezelésekre is használják. A bátaszéki Takácsné Kovács Anikó élelmiszeripari üzemmérnök igyekszik a családja kedvében járni azzal, hogy szinte minden környezetében található gyógynövényt összegyűjt. Szárítva, papírzacskóban tárolva hónapokig eláll a növény. Télen ebből készítenek teát. A szárítás nem bonyolult feladat, a leszedett növényt papírral bélelt tálcára tesszük, és a balkonon kiterítjük. Nem kell, hogy a tűző nap érje.
A BODZASZÖRP készítése: egy 5-6 literes fazekat teleengedünk vízzel, mézet teszünk bele (3-4 evőkanállal), majd cukrot ízlés szerint, teáskanálnyi borkősavat, egy egész citromot felszeletelve és a végén a tetejére 8-9 bodzavirágot. A bodzát ne öblítsük le előtte, mert a virágport kimossuk belőle. Öt nap múlva leszűrjük.