Az erdők közjóléti célú védelmét, bővítését szolgáló de minimis FVM rendelet (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Megjelent az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló FVM rendelet

112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Fogalmak
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) akadálymentes megközelíthetőség: az épített környezet minden ember számára biztosított kényelmes, biztonságos, önálló használata, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük;
b) átalakító üzemmód: olyan erdőkezelési mód, amely az állomány kora és homogén térszerkezete alapján szálaló üzemmódba még nem sorolható, de az alkalmazása során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés;
c) csoportos nevelővágás: vegyes átmérőjű, csoportos állománykép kialakítására törekvő beavatkozás, ahol a legértékesebb egyedek, csoportok megőrzése mellett a termőhelynek nem megfelelő, az értékfák fejlődését akadályozó egyedek kerülnek kitermelésre;
d) erdőgazdálkodó: az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13. § (1)-(2) bekezdése szerint az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó;
e) erdőgazdálkodó üzemi területe: az az erdőterület, amelyre vonatkozóan az erdészeti hatóság az adott személyt vagy gazdálkodó szervezetet erdőgazdálkodóként nyilvántartja;
f) gyógyítást elősegítő intézmények: kórház, szanatórium, egészségügyi gyermekotthon;
g) oktatást, nevelést biztosító intézmény: bölcsőde, óvoda, iskola és az ezekhez kapcsolódó kollégiumok;
h) közjóléti igénybevétel szempontjából frekventált erdő: az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) szerint nyilvántartott, az Evt. 15. § a) és c) pontjai szerinti rendeltetésű erdők, kiemelten az Evt. 19. § b) pontja szerinti sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő);
i) non-profit szervezet: alapítvány, közalapítvány, non-profit gazdasági társaság;
j) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. október 1-i bizottsági közlemény (2004/C 244/02.) 2.1. pontja szerinti vállalkozás;
k) özönfaj: fehér akác (Robinia pseudo-acacia) bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai (fehér) kőris (Fraxinus americana), amerikai (vörös) kőris (Fraxinus pennsylvanica), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), kései meggy (Padus serotina), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) lepényfa (Gleditsia triacanthos), közönséges orgona (Syringa vulgaris);
l) tarvágás: az erdőterületen található faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;
m) társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet (kivéve párt), amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét;
n) természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás: olyan erdőgazdálkodási tevékenység, amit az ápolás, erdőnevelés során az elegyesség növelése, az őshonos erdőtársulások fenntartása, kialakítása érdekében az Evt.-ben és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott előírások teljesítése érdekében folytatnak, illetve felújító vágással vagy szálalással végeznek;
o) terelőútvonal: turizmust akadályozó erdőgazdálkodási tevékenység miatt ideiglenesen kialakított gyalogos túraútvonal;
p) szálalás: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;
q) szálaló erdőgazdálkodás: az erdőben folytatott gazdálkodásnak olyan módja, melynek alkalmazásával az állandó erdőborítást fenntartva biztosítható az erdőklíma megőrzése, a talaj és az erdei élőhely védelme, valamint az erdő folyamatos megújulása és az állandó vastagfa hozam;
r) szálaló üzemmód: olyan üzemmód, amelyben a szálaló erdőgazdálkodás feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében csak szálalás fakitermelési mód alkalmazható;
s) városi erdő: az Evt. 17. § (2) bekezdés h) pontja szerinti városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A támogatás célja és jogcímei
2. § (1) A támogatás célja a folyamatos erdőborítással járó erdőgazdálkodás bevezetése, az erdő közjóléti szolgáltatásainak, az erdőgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos ismeretek, információk minél szélesebb körű átadásával történő szemléletformálás elősegítése.
(2) Támogatás az alábbi jogcímekre nyújtható:
a) folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése;
b) folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység;
c) erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, karbantartása, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakítása;
d) folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenység;
e) fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények, megközelítésének akadálymentesítése, speciális erdei tanösvények létesítése;
f) egyedi növénytelepítések, fásítások, létesítése a környezettudatos nevelés elősegítése céljából;
g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények szervezésének, kommunikációs anyagainak elkészítése;
h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférésének a biztosítása;
i) erdei vasutak üzemeltetése.
A támogatás jellege, forrása
3. § (1) E rendelet alapján a meghatározott támogatási jogcímekre pályázat útján, a teljesítést követően utólagos támogatás igényelhető.
(2) E rendeletben foglalt jogcímek alapján nyújtott támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül.
(3) Minden egyes de minimis támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt de minimis támogatás teljes összegét figyelembe kell venni, amelyek együttesen nem haladhatják meg a 200 000 eurót. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a támogatást igénybe vevő nyilatkozik a folyó pénzügyi évben és az előző két pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(4) A támogatást igénybe vevő értesítése, valamint a támogatás folyósítása során az általános de minimis rendelet 2. és 3. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni.
(5) A támogatási összeg euróra történő átszámításakor a támogatásról szóló döntés meghozatala hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, euróátváltási árfolyamot kell alkalmazni.
4. § (1) A támogatás forrása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a személyi jövedelemadó 1%-ának adófizetők által felajánlott bevételből létrejött, Erdőterület közjóléti célú védelmének és bővítésének feladata előirányzat-felhasználási keretszámla.
(2) Az éves támogatási keretet meghaladó, illetve éven túli (több évre szóló) kötelezettség az előirányzat terhére nem vállalható.
(3) A támogatási keret jogcímek közötti keretmegoszlása:
a) folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdésének támogatására 25%;
b) folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység támogatására 40%;
c) erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, karbantartása, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakításának támogatására 2,5%;
d) folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenység támogatására 10%;
e) fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények, megközelítésének akadálymentesítésére speciális erdei tanösvények akadálymentesítésére 5%;
f) egyedi növénytelepítések, fásítások, támogatására a környezettudatos nevelés elősegítése céljára 7%;
g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények szervezésének, kommunikációs anyagainak támogatására 5%;
h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférésének a támogatására 2,5%;
i) erdei vasutak üzemeltetésének támogatására 3%.
(4) Amennyiben az elkülönített keret a pályázatok elbírálásakor nem kerül lekötésre, a le nem kötött összeg a többi célterületre felhasználható keretet - a (3) bekezdés szerinti arányok figyelembevételével - növeli.
A támogatás igénybevételének általános feltételei
5. § (1) A támogatás igénybevételére az egyes támogatási jogcímeknél külön-külön meghatározott részletes igénybevételi feltételek teljesítésén túl az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, önkormányzat, non-profit és társadalmi szervezet (a továbbiakban: pályázó) jogosult, aki (amely):
a) rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiadott regisztrációs számmal;
b) az erdészeti hatóság által határozatban megállapított befizetési kötelezettségeit teljesítette;
c) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, illetve nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt és erről a támogatási kérelem benyújtása során nyilatkozik;
d) nincs köztartozása, és erről a támogatási kérelem benyújtása során nyilatkozik;
e) nyilatkozik a kérelem benyújtását megelőző kettő pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi, az általános de minimis rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás összegéről;
f) nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;
g) a 6. § szerint, az előírásoknak megfelelő pályázatot nyújt be a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) illetékes területi szervéhez.
(2) E rendelet alapján egy pályázó, egy pályázati felhívás alapján, támogatási jogcímenként csak egy pályázatot nyújthat be az MgSzH illetékes területi szervéhez.
(3) A támogatást elnyert pályázó köteles a beavatkozással érintett erdőrészleteknél a szakmai terveken, a támogatott tevékenységhez kapcsolódó rendezvényeken, kiadványokban, egyéb kommunikációs anyagokban, a tájékoztató táblákon, létesítményeken a pályázati felhívás szerinti logót és a támogatás forrását feltüntetni.
A pályázatok benyújtása és elbírálása
6. § (1) A támogatás pályázat útján igényelhető. A pályázat részletes tartalmi és formai követelményeit, valamint a bírálati szempontokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által évente közzétett pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázatot az erdőterület fekvése szerint, az erdőterülethez nem kapcsolódó jogcímek esetében, a pályázó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez kell benyújtani.
(3) A pályázat benyújtásának határideje jogvesztő hatályú.
(4) A pályázat benyújtását követően egyszeri hiánypótlás lehetséges, ha a pályázati felhívás erről rendelkezik.
7. § (1) A határidőben benyújtott pályázatokkal kapcsolatban az MgSzH területi szerve adminisztratív ellenőrzést végez.
(2) A pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján az MgSzH területi szerve a pályázatok elbírálására vonatkozóan javaslatot tesz.
(3) A támogatásokkal kapcsolatos döntést - az MgSzH területi szervének javaslata alapján - az MgSzH Központja hozza meg. A döntés vonatkozhat a támogatás odaítélésére és ezzel egyidejűleg a támogatás mértékének meghatározására vagy a pályázat elutasítására.
(4) Az MgSzH Központja az általános de minimis rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott szerinti egyéni keretre figyelemmel hozza meg a döntését. Az egyéni keretet túllépő pályázat esetén résztámogatás nem adható.
(5) A pályázatokat az MgSzH Központjának a benyújtásra előírt határidő lejártát követő negyvenöt napon belül értékelni kell. Az értékelés eredményét bírálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(6) Támogatás a rendelkezésre álló keret mértékéig nyújtható.
(7) A támogatási döntéssel szemben, annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kifogást lehet benyújtani a miniszterhez.
(8 ) A nyertes pályázók névsorát az MgSzH és a minisztérium honlapján közzé kell tenni.
Szerződéskötés
8. § (1) A nyertes pályázó részére az MgSzH területi szerve a döntést követő tizenöt napon belül összeállítja és postázza a támogatási szerződést, amelyben meghatározza a támogatás összegét és igénybevételének részletes feltételeit.
(2) Amennyiben a pályázó a támogatási szerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül annak egy eredeti aláírt példányát neki felróható okból nem küldi vissza az MgSzH területi szerve részére, a támogatásról szóló döntés hatályát veszti.
(...)


© 2023 Forestpress. All Rights Reserved.