2019. július 9. - Noha a HVG munkatársai már nagyon szeretnének Bicskétől Lovasberényig utazni a Vál-völgyi kisvasút vonatain, erre még jó ideig várniuk kell.
Szemben ugyanis azzal, amit a HVG a 2019. július 9-én megjelent „Újabb milliárdos kisvasút-fejlesztésekre készül az Orbán-kormány" című cikkében sugalmaz, nincs a kormány előtt olyan előterjesztés, amely a Vál-völgyi kisvasút bármilyen irányú meghosszabbítását kezdeményezné, illetve erre bármilyen forrás biztosítását javasolná, tudta meg az Origo.
A cikk azt látszatot kelti, hogy a Vál-völgyi kisvasút meghosszabbítása Bicskéig ebből a csomagból a következő két évben megvalósulna. A kormány-előterjesztés alapján a 2. ütemben 18 kisvasút felújításához és tervezéséhez biztosítanának forrásokat, de ezek között nem szerepel a Vál-völgyi kisvasút. Ezt a HVG is pontosan tudja, hiszen azt állítják, hogy megszerezték a kormány-előterjesztést, amiből egyértelmű, hogy az előterjesztésben szereplő 14 milliárd forintból a Vál-völgyi kisvasút egyetlen forintot sem kap.
Bezárás helyett az értékek megőrzése
A kormány alapvető célja az értékeink megőrzése, ezért hagyta jóvá 2017-ben az I. ütemet, és ezért folytatja a II. ütemmel most. Több kisvasút az elmúlt években rendkívüli módon elhasználódott, a balesetveszély miatt a felújításuk sürgető, mert állapotuk miatt több vonalszakasz a bezárásközeli állapotba került. A még el nem fogadott előterjesztés tervezete a kisvasút-felújítási program második üteméről szól, mely olyan hazai turisztikai célú kisvasutak fejlesztésére biztosít forrást, melyek a két évvel ezelőtti, első ütemből kimaradtak, és esetükben pályafelújítás vagy épp gördülőállomány fejlesztése vált szükségessé. A kormány célja valamennyi hazai kisvasút fennmaradásának működésének biztosítása, mivel ezeken a kisvasutakon évente mintegy 1,5 millió utas utazik, akiknek biztonságos utazását kiemelten fontosnak tartja a kormány, szemben elődeivel, akik 2002 és 2010 között 200 km hosszú kisvasutat szüntettek meg. A kisvasutak megőrzése ipari és kulturális örökségvédelmi, környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőséggel bír nemcsak hazánkban, hanem például a szomszédos Ausztriában, Szlovákiában vagy Romániában is.
A kisvasutak fejlesztése sokak örömére kormányokon átívelő prioritás. Emlékeztetnénk arra, hogy 2002 és 2010 között valósult meg a Hortobágyi kisvasút teljes egészének, a Mátravasút Lajosháza-Szalajkaházi vonalának a megépítése, illetve a Balatonfenyves és Somogyszentpál közti szakasz teljes felújítása. Ebben az időszakban is volt több példa a kisvasútfejlesztéshez uniós források felhasználására, például a hortobágyi kisvasút építése, vagy a lillafüredi hibrid mozdony megépítése során!
A kormány-előterjesztés alapvető célja, hogy azon kisvasutak felújítására is sor kerüljön, amelyekre a kormány 2017-ben nem tudott forrást biztosítani. Ennek keretében a kormány céljai között szerepel a 2002-ben bezárt Balatonfenyves-Csiszta, illetve a 2009-ben bezárt Nyíregyháza - Sóstó szakasz ismételt üzembe helyezése is.
Salgótarjánból egy kisvasutat is magában foglaló komplex fejlesztési javaslat érkezett, amelynek megvalósítása még nem eldöntött. Ésszerűségéről, megalapozottságáról a megvalósíthatósági tanulmány alapján lehet döntést hozni, ennek előkészítését tartalmazza az előterjesztés. Talán nem vitatott, hogy Salgótarján térségére erősen ráfér a térség komplex fejlesztése.
Máshol is gondoskodnak a kisvasutakról
Magyarország nem egyedüli a kisvasutak fejlesztésében, az elmúlt bő évtizedben a szomszédos Ausztriában is komoly fejlesztéseket hajtottak végre az ottani kisvasutakon.
A két leglátványosabb ilyen fejlesztése az Alsó-ausztriai Mariazellerbahn, illetve a Salzburg tartományban található Pinzgauer Lokalbahn fejlesztése, amelyek mellett további kisebb fejlesztések is megvalósultak. Az elmúlt években egyedül a Mariazellerbahnra 117 millió euró (38 Mrd forint) forrás jutott, míg a Pinzgauer Lokalbahnra 2006 és 2014 között 63,5 millió eurót (20 Mrd forintot) költöttek. Összehasonlításul: a kormány 2017 óta Magyarország szinte összes kisvasútjának felújítására és fejlesztésére három évre elosztva 14 Mrd forintot fog jóváhagyni.
Közérdek minden ilyen fejlesztés
A cél az, hogy Magyarországon többen túrázzanak, többen járjanak a természetben, aktívabban töltsék a szabadidejüket, ezért közérdek, hogy az ezekhez kapcsolódó turisztikai attrakciókat: turistaházakat, kilátókat, turistautakat, kisvasutakat rendbe tegyék és megújítsák. A tényeket nélkülöző bírálatok célja ezekkel a fejlesztésekkel kapcsolatban a kormány szerint csak az alaptalan hangulatkeltés.