Földünk természetes ciklusváltásai során többször előfordult, hogy a levegőben megnövekedett a széndioxid illetve hogy melegebb és hidegebb időszakok váltották egymást.
Ezért a mai a környezet megfelelő védelme és a fenntartható fejlődés sem valósítható meg rövid távon. Széles képet kell kapnunk a körülöttünk lévő világról és ennek alapján hosszú távú döntéseket kell hozni – mondta az mta.hu-nak Németh Tamás.
Az MTA főtitkára erről is beszél az Avalon szervezésében megtartott nemzetközi környezetvédelmi konferencián, Szófiában szeptember 28-29-én.
A talaj megújítható
A fekete, ideális talaj, a „csernozljom” is többek között a széntől kapja a színét. A szén a talajban akkor lenne igazán pótolható, ha visszaforgatnánk minden szerves mezőgazdasági hulladékot a földbe.. Ha kiveszünk a talajból szerves anyagot, akkor azt tápanyagokkal kell pótolni, hiszen. nincs ideje az emberiségnek, hogy kivárja az újabb évmilliókat, míg a visszajuttatott szerves anyagokból szén képződik. A jó termőtalaj – amely tíz-húsz ezer évig is fennmarad emberi beavatkozás nélkül – szintén jelentős mértékben tartalmaz különböző mikrobiológiai és kémia folyamatok eredményeként kialakult, más-más hosszúságú szénláncokat. A talaj minősítésénél is a széntartalmat mérik. Németh Tamás elmondta, a földkéreg legkülső részének hatalmas jelentősége van a víztárolásban: Magyarország talajának felszíne három balatonnyi vizet képes tárolni, ami kiegyensúlyozott vízellátást biztosíthatna. Mégis aszállyal és árvizekkel, belvizekkel küzd az ország – és a válságban összefognak az érintettek Pedig ugyanilyen társadalmi akarattal, hosszú távú szemlélettel fenntartható lenne a mezőgazdasági vízigény kielégítése. Vidéken régebben a nénikék esőben kinn maradtak a kertben, és kapával „kormányozták az esővizet”. Így az nem kimosta a konyhakertet, hanem eljutott a vízigényes növényekhez. Egykor rendszeresen tisztították a vizes árkokat, tudatosan végezték az erdőgazdálkodást. Ma azonban rövid távú és pusztán gazdasági döntések alapján nagy veszteségek érik a termőtalajt. Ott, ahol mezőgazdasági területnek kéne lennie, ott autópálya megy és raktárépületek állnak. Igen gyorsan tesszük tönkre mindazt, ami lassan alakult ki - figyelmeztetett az MTA titkára.
Hosszú távú gondolkodás
Németh Tamás professzor szerint nagyon fontos annak a tudatosítása, hogy a környezeti problémákat nem oldhatjuk meg pár év alatt. A föld állapotát a természeti jelenségek, néha a bekövetkezett katasztrófák, és az ember által okozott károk befolyásolják, rendkívül lassú változások során. A talaj sivatagosodása is évezredekkel ezelőtt kezdődött. Az egykor dús és virágzó Mezopotámia, Görögország, Olaszországnak mai déli területei immár az elsivatagosodás jeleit mutatják. Illúzió lenne azt képzelnünk, hogy ez egyik napról a másikra visszafordítható! Nincs olyan állami- vagy világprogram, ami ezt rövidtávon tudná kezelni. Jelenleg a fenntartható gazdálkodási módokat nem támogatják, sőt ezek hátrányba kerülnek a gyors eredményekért rossz eszközöket használó gazdákkal szemben. Németh Tamás példaként említette: a rossz gazda elégeti a mezőgazdasági hulladékot. Emiatt a levegőbe jelentős széndioxid szennyezés kerül. A jó gazda viszont veszi a fáradtságot és a szerves hulladékot visszaforgatja az anyaföldbe. Kisgazdaságoknál ezt egyszerűen komposztálásnak hívjuk, de ugyanilyen módon a nagy gazdaságok is jelentős talajjavulást érhetnek el, persze nem egyik napról a másikra. Így nemcsak tisztább marad a levegő, hanem a jó talaj képes lekötni a széndioxid egy jelentős részét is. Az MTA főtitkára szerint a gyors eredményeket váró világban a hosszú távú kutatás érdekei súlyosan sérülnek; a jelenleg divatos gazdaságpolitika csak 2-3 éves projektekben gondolkodik, amelyek komoly kérdések megválaszolására teljesen alkalmatlanok. Széles körű kutatások és nagyon sok szempont - de nem csak gazdasági aspektusok - alapján kell a jövő alakulását is figyelembe vevő környezetkímélő programokat kidolgozni. Ezek a döntések nem hoznak látványos eredményeket, hanem egy jó irányú, sok-sok évre szóló fejlődés alapjai. Ám a modern és azonnali sikereket követelő társadalmakban nem népszerűek és ezért nem is támogatottak az ilyen tervek.A globális klímaváltozás, a megújuló energiaforrások iránti egyre nagyobb igény, az élelmiszer-árrobbanás felértékeli a mezőgazdaság szerepét.
Az Avalon - mely egy nemzetközi, hollandiai központú alapítvány – támogatja Közép- és Kelet-Európa biogazdálkodását illetve valamennyi olyan országét, ahol a vidék fejlődését a gazdasági átmenet jellemzi. A tanácskozáson 25 ország majd száz meghívottja vesz részt ,jelen vannak a FAO és az EU döntéshozóinak képviselői is. A konferencia összehozza Közép- és Kelet-Európából, a balkáni országokból, a Kaukázusból és Közép-Ázsiából a biogazdálkodásban érdekelt szakembereket, tudósokat, egyetemi professzorokat, minisztériumi döntéshozókat, a nem állami szervek képviselőit és az üzleti szektort.