2012. szeptember 14. - 1867. szeptember 5-én Kátlócon, Pozsony megyében született Krippel Móric. Középiskoláit Pozsonyban végezte. Tanulmányait a selmecbányai akadémián 1887-1890. között folytatta. A besztercebányai erdőigazgatóságnál lépett állami szolgálatba, majd 1893-ban a gyergyószentmiklósi erdőgondnokság vezetője lett.
Ebben az évben tette le az erdészeti államvizsgát. 1904-ben főerdésszé nevezték ki és a csíkszeredai erdőhivatalhoz került. 1907-ben erdőmester lett.
1908-tól az Erdőhasználattani tanszékre helyettes, majd rendes tanárnak nevezték ki, Téglás Károly utódjául. 1919-ben főerdőtanácsos lett. Az Erdőhasználattani tanszéket 1938-ig vezette, 1926-tól már nyugdíjasként.
A főiskola rektora volt 1914-1916 között, 1922-23-ban prorektora, több éven át pedig az erdőmérnöki osztály dékánja.
1920-ban Sopronban favizsgálati laboratóriumot alapított. A fa keménységi határozóinak megállapítására új eljárást dolgozott ki. Sokat újított a földmérő műszertechnika területén is.
Sokat publikált.
Fő munkái: Az erdőhasználat vázlata (Selmecbánya, 1908); Fakereskedelem (Selmecbánya, 1909); Mező- és legelőgazdaságtan (Selmecbánya, 1910); Vadászat– és fegyvertan (Selmecbánya, 1912); Erdőhasználattan és erdészeti iparműtan (Selmecbánya, 1914); Adatok a helyes magyar erdészeti szaknyelvhez (Sopron, 1939); Erdészeti kereskedelemtan (Sopron, 1930); Erdőhasználattan I-II- (Sopron, 1920-21).
1945. november 23-án Sopronban halt meg.
Mastalírné Zádor Márta (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve emlékkönyv Selmecbánya 1808 - Sopron 2008. 1. köt. Sopron: NymE Erdőmérnöki Kar, 2008. p. 221-304.)