2012. szeptember 15. - Benedek Attila 1916. szeptember 15-én született az erdélyi Nagybányán. 1939-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erdőmérnöki Osztályán.
A háborús években megkezdett szakmai tevékenységét – a tragikus időszak miatti – reményteljes kezdetek és fájdalmas visszavonulások jellemzik.
Budapest, Pécs, Avasfelsőfalu, Sopron és újra Pécs majd Bükkösd a fontosabb állomások, a Földművelésügyi Minisztérium és az Erdőfelügyelet, Erdőigazgatóság szolgálatában.
1949-től 1960-ig, egyre magasabb beosztásokban szolgálta a szakma érdekeit a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti felsőirányításában.
1960-ban pályázattal került az egyetemünkre, docensként, ahol egy év múlva az Erdőhasználattani Tanszék irányítását is rábízták, Lámfalussy Sándor utódjaként.
Benedek Attila nemcsak megőrizte az oktatás magas színvonalát, hanem a tananyag korszerűsítésével, a gyakorlati oktatás megreformálásával annak eredményességét még fokozni is tudta.
Az általa oktatott tárgyak jegyzetellátottsága mindig példaszerű volt. Gazdag szakirodalmi munkássága is széles területet érintett.
Nemzetközi elismertségre tett szert a szabványosítással és a fakereskedelemmel kapcsolatos eredményeivel. Munkaszervezési és ergonómiai javaslatai a hazai fahasználat gyors előrelépését segítették a gépesítés kezdeti korszakában. Nagy szenvedéllyel kutatta az erdei mellékhasználat megoldatlan kérdéseit.
1977-ben vonult nyugállományba, de még hosszú évekig tanfolyami oktatóként és szaktanácsadóként tevékenykedett az ERDÉRT Vállalatnál.
Egész életében nagy energiával szolgálta a kisebb-nagyobb közösségeket, mint egyetemünk szakszervezeti elnöke; mint Sopron Város Tanácsának tagja és Oktatási Bizottságának elnöke; mint a Magyar Szabványügyi Hivatal Erdészeti Bizottságának elnöke.
Munkássága elismeréseként a kitüntetések hosszú sorát ítélték oda számára, egészen az életművet megkoronázó Munkaérdemrend arany fokozatáig.
1995. február 20-án hunyt el Sopronban. Dr. Rumpf János