1912. MÁRCZIUS 15.
ERDÉSZETI LAPOK
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE
VI. ÉVF. 6. FÜZET
KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
Szerkeszti: BUND KÁROLY
Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj egy évre 16 korona.
Az Orsz. Erd. Egyes. oly alapító tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági díj fejében ingyen kapják.
Azok az alapító tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6, sz. II. em. (Az egyesület egykori székházában – a szerk.)
A lap irányával nem ellenkező hirdetéseit mérsékelt díjért közöltetnek.
(Telefon: 37-22.)
Decrett József élete és erdőgazdasági tevékenysége.
1774-1841.
Adalék a magyar erdőgazdaság történetéhez.
Írta: Kaán Károly.
Magyarország erdőgazdaságáról rendszerint azt állítják, hogy újabb keletű, következésképen számottevő múltja nincsen.
Ez a tanulmány szolgáljon bizonyságául annak, hogy Magyarország erdőgazdaságának évszázados a múltja, és hogy volt annak idején is olyan művelője, akinek munkái és azok eredményei fontos gazdasági kérdésekben ma is okulásunkra szolgálhatnak; egyénisége pedig megérdemli azt, hogy emlékét a legnagyobb kegyelettel őrizzük.
Ha a szíves olvasó a tanulmány elolvasása után e kijelentésekkel egyetért, tanulmányom, mely nagyrészt önálló kutatások eredménye, czélját elérte.
Az adatok beszerzésénél segítségemre volt kartársaimnak és barátaimnak ez úton mondok köszönetet.
Különös hálámat nyilvánítom pedig Decrett József második nevelt lánya és rokona, néhai Gasparetz Fodor Flóra leányának, Gasparetz Flóra úrhölgynek, aki átérezve annak a föladatnak a jelentőségét, amelyet magam elé tűztem, a Decrett Józsefet illető családi iratokat, valamint olajfestményű képét készséggel bocsátotta rendelkezésemre, módot nyújtva ezzel nekem ahhoz, hogy Decrett József életrajzát megírhassam és képmását e munkámhoz fűzhessem. (Decrett József: olajfestésű, eredeti képmását, mely ekként tulajdonomba jutott, az Országos Erdészeti Egyesületnek ajánlottam föl, mely azt birtokába és őrizetébe fogadta.)
I. Bevezetés.
A turóczi határ közelében eredő hermándi patak, a liptai határszélről induló óhegyi patakkal Olmányfalva fölött egyesülve, Besztercze (Bisztricza) név alatt még 7 kilométer hosszú vonalban halad, míg Beszterczebányán a Garamba ömlik.( Ezen a.beszterczei völgyön vonul a budapest-krakkói államút, amely az óhegyi patak mentén s a stureczi vadregényes hágón át jut Liptó megyébe, onnét pedig Galicziába. A stureczi hágó az Alacsony Tátra és a Fátra hegység választóvonala s érintkező pontja mindkét hegyláncz természeti szépségeinek. Görgey Artur télvíz idején Körmöczbánya felől az úgynevezett ezüstúton jutva Beszterczebányára, innét Lengyelországba ezen a hágón át tette meg seregével a stratégiailag örökre nevezetes visszavonuló útját.)
Az Olmányfalva fölött kettészakadó völgynek Hermánd felé eső vízkörnyékén ma Beszterczebánya szab. kir. város, Óhegy felé eső vízkörnyékén pedig a kir. kincstár erdőbirtoka, az óhegyi m. kir. erdőgondnokság terül el. Elsőt hermándi, a másikat óhegyi völgynek nevezik.
Olmányfalvától fölfelé az óhegyi völgy még szélesebb réteket zár magába s csak Óhegy fölött szűkül össze, ahol már a völgy mészhegyei bizarr formában meredek sziklafalakkal, sziklakúpokkal és oszlopokkal tarkítva törnek elő. Látványos sziklaalakulásokban különben a hermándi völgy is gazdag.
A vadregényes óhegyi völgy az ú. n. stureczi korcsmánál ér véget, ahol is kettéválik. Egyik fölöttébb keskeny ága a stureczi szoros a hágóval, másika, pedig Dóval-Koritnyicza irányában halad.
E hegyvidéknek az erdőgazdasági művelésre alkalmas, bár elég meredek és magas oldalait a völgy alsó részében bükkel és kevés luczczal elegyes vagy elegyetlen és sűrű záródású jegenyefenyvesek alkotják. A felső részeken a kincstári birtokon a bükk már jobban elegyül a jegenyefenyő közé, a városi birtokon pedig számottevő, területen elegyetlen bükkösök is vannak.
A többnyire 60-100 éves faállományok feltűnően szépek és különösen alkalmasaknak mutatkoztak arra, hogy a nehéz terep daczára, ott az okszerű gyérítési eljárásokat, a schwarzwaldi szálaló vágásos haszonfagazdasághoz hasonló fokozatos használatokat alkalmazzunk, s ezzel egyben a természetes fölujítás föltételeit is biztosítsuk.
Mindezen gazdasági eljárások bevezetése végett s az alkalmazásukhoz kívánatos szállítóeszközök létesítésének kérdései miatt és úgy is mint a gazdaság felügyeletével megbízott ellenőrködő, sokat kerestem föl ezt a hegyvidéket; nagyon sokat jártam oldalait. Járás-kelésem, közben minden alkalommal sokat, tűnődtem e szép faállományok eredetén. Sokat tűnődtem egyben azon is, hogy a rendszeres erdőgazdasági művelésre nem alkalmas, ma védő erdőként szereplő és sok száz holdra terjedő területek
sziklatömbökkel sűrűn tarkított bizarr oldalaira a jegenyefenyő és bükk közé hogyan került erdei fenyő, lucz és vörösfenyő?
Mi sem szólt ugyanis amellett, hogy a fafajok ott őseredeti helyükön lennének; de talán még kevésbé volt hihető, hogy emberi közreműködéssel kerültek volna oda.
Egy véletlen s annak folyományai azután sok tűnődésemnek véget vetettek és megadta nem egy kérdésre a kimerítő, de egyben meglepő választ!
Előkerült ugyanis egy terjedelmes füzet, mely az óhegyi mai kincstári erdőgondnokságnak és a vele szomszédos mai városi erdőbirtoknak az 1809., illetve 1811—1836. évekre vonatkozó erdőművelési költségszámadásait tartalmazta. (Egy felvigyázónál találtam, aki a füzet még üres utolsó lapjaira napszámosok jegyzékét tervezte vezetni.)
Ebből a füzetből azután megállapíthattam, hogy egyik-másik hegyoldal erdőállománya mesterséges úton létesült. Sőt megállapíthattam belőle azt is, hogy mely hegyoldalt hány és milyen fajta csemetével ültettek be; vagy hány mérő vagy font és milyen famaggal vetették be. Mennyi napszámost és mennyi költséget fordítottak reá és hogy hívták az erdőőrt, aki közreműködött a munkánál. A füzet első lapjára egy útmutatás van ragasztva, amelyet Decrett József, a múlt század elején Besztercze-bányán működött kamarai erdőmester írt az erdőművelési munka és költségszámadás, egyben nyilvántartó vezetéséhez.
Magát ezt a statisztikus nyilvántartást meglepő adataival már az első pillanattól érdekesnek találtam. Becsét még emelte előttem az a körülmény, hogy az Decrett József nevével és munkásságával van kapcsolatban.
Decrett József nevét ugyanis a besztercebányai erdő-igazgatóság irattárában őrzött, a feketegarami teleprendezésről készített s a telepes erdőmunkások minden jogait és kötelességeit s a telepes viszony teljes rendezését magában foglaló nagyszabású munkái után, továbbá a Zólyom megyei nagyarányú kincstári birtokon talált irtványok birtokjogi viszonyainak rendezésére irányuló és
számos kötetre rugó jegyzőkönyvekből, valamint névaláírásával ellátott és az irattárban rendelkezésre maradt sok egyéb iratból jól ismertem.
Különben Tomcsányi Gyula „A garammenti kincstári erdőkben alkalmazott szállítási rendszer" czímű munkájában is megemlékezett Decrett Józsefről. Az ott adott szűkebb keretben vázolja ugyanis Decrett élettörténetét és méltatja egy és más irányban kifejtett tevékenységét. (Ebben a rövid, alig 3 nyomtatott oldalra terjedő életrajzban többféle tévedés van, ami bizonyára az akkor rendelkezésre állott adatok hiányosságában leli magyarázatát.)
A fentebb említett érdekes lelet, mely fontos gazdasági kérdések megvilágításához egy évszázadra visszamenőleg nyújt pontos adatokat, már ezért is, de Decrett neve révén is értékessé lett előttem és arra sarkalt, hogy egyéb, e korbeli iratokat, a lelethez hasonlóan érdekes adatokat keressek.
És nem hiába! Kutatásaim során ugyanis előkerült egy kötetbe foglalt sorozata a múlt évszázad elejéről kelt és Decrett József kamarai erdőmester névaláírásával kiadott érdekes erdőgazdasági szabályzatoknak. Utasítások ezek, amelyek az óhegyi erdőgondnokságban a természetes erdőfelújítással kapcsolatban űzött házilagos gazdasági eljárásokra, mesterséges erdőtelepítésre, kopárfásításokra, fahasználatokra és egyáltalán az óhegyi erdőgazdaság szolgálatának ellátására vonatkoztak.
Az erdőgazdaság szinte minden teendőjét felölelő ez a nagyértékű szabályzatgyűjtemény Decrett József műve.
A gazdasági viszonyokat és teendőket részletesen ismertető (…) előírások olyan tárháza ez, aminővel sok tekintetben a kincstári erdőgazdaság ma sem rendelkezik. Olyan utasításokat is tartalmaz ez a gyűjtemény, amelyek a mai erdőgazdaságban is teljesen helytállók s amelyek ma is teljes mértékben követésre méltók és érdemesek.
Ezek az utasítások kiegészítve a 25 évről szóló és előbb említett erdőművelési költségnyilvántartóval, nekem nemcsak teljes felvilágosítással szolgáltak a fenn említett erdőállományok jó részének eredetéről, de fölöttébb érdekes és kétségbe vonható olyan tanulságok levezetésére nyújtottak alkalmat, amelyek az e vidéki erdőgazdaság űzésénél minden időkre irány- és mértékadóknak kell
lenniök.
Ez a lelet beigazolja azt is, hogy a magyar erdőgazdaság a nemzeti ébredés idején bizonyos helyeken nem is hitt fejlődési fokon volt s hogy e fejlődés teljesen megakadt akkor, amikor a nemzet fiai kardot rántottak, hogy hazájuk szabadságát kivívják. Sőt beigazolja azt is, hogy az elnyomatás szomorú ideje alatt az erdőgazdasági fejlődésben egy hatalmas és olyan visszaesés következett be, amely ott csak a legutóbbi 6-7 év óta, tehát közel 60 év után nyert végleges kiegyenlítést, mert csak most jutnak érvényre az örökbecsű gazdasági elvek, amelyek szolgálatában ott Decrett József buzgósága révén az erdőgazdaság már 80-100 évvel ezelőtt is állott s amelyek helyességét és okszerűségét a meglelt okmányok s a rendelkezésünkre maradt faállományok kétségbevonhatlanul beigazolják.
De ez a lelet egyben fölöttébb érdekes tanulmányi tárgyul is avatja az óhegyi erdőgondnokság területéhez tartozó (…) erdőgazdasági eljárások százados eredményeinek ma ia világos bizonyítékul szolgáló dokumentumait.
Ilyen értékes adatok birtokában, megvilágítva láttam Decrett munkásságának sokoldalúságát és jelentőségének arányait. Elhatároztam ezért, hogy a magyar erdőgazdaság, e kétségkívül nagy alakját kiemelem a feledés homályából.
Megírom élettörténetét és tanulmány tárgyává teszem erdőgazdasági tevékenységét.