2011. június 21. - 4. program: Ember és természet együttélése Zalában régen és ma Az e programon résztvevő vendégek először Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumát, az 1968-ban nyílt Göcseji Falumúzeumot tekintették meg.
A fiatal, kedves idegenvezető lelkesen mutatta a 40 épületből álló, hagyományos göcseji népi építkezést és a múlt század végi paraszti lakáskultúrát mutató épületegyüttest. Különösen értékes a nemrégiben elkészült 1870-es évekből származó zalacsébi fatemplom és a göcseji falvak jellegzetes szoknyás haranglábja.
Zala folyó holtága között az eredeti Hencz-féle vízimalom óriási fakerekével igazi látványosság. A falumúzeum részben élő falu, mert libák kacsák, kecskék, szamarak és tyúkok népesítik be a régi portákat.
A skanzen mellett található az ország egyetlen, 1969-ben létrehozott olajipari múzeuma. A szabadtéri kiállításon látványos fúrótornyok, gőzgépek, himbák és a magyar szénhidrogén-bányászat emlékezetes katasztrófáinak darabjait látni. A múzeum területén időszaki kiállítások mellett ásvány- és kőzetgyűjtemény, szoborpark, valamint vízbányászati eszközök is megtekinthetők.
A skanzen bejárata előtt Szabolcs Péter idős falusi házaspár szobra élethűen mutatja be a vidéki élet minden nehézségét, jól illeszkedik a skanzenhez.
A buszra szállt vendégeknek Pintér Csaba, a zalaegerszegi erdészet igazgatóhelyettese ismertette a megye egyharmadán gazdálkodó erdészet szervezeti felépítését, kedvezőtlen adottságait. Felhívta a figyelmet a közel egy kilométer hosszú Platán sorra, mely a város egyik legszebb védetté nyilvánított fasora. 1963-ban ültették a 209 fát, melyek az úttest fölött összeérve alagutat alkotnak.
Bazita és a TV torony felé haladva átadta az ismertetést Szakács László nyugdíjas erdésznek, aki 42 évig volt gazdája az Alsóerdő parkerdőnek, mely a legnagyobb közjóléti erdő a megyében. Felfelé haladva először felhívta a figyelmet a makro-éghajlat fontosságára, változatosságára, a fügefákkal és a szelídgesztenyékkel illusztrálva. A parkerdőbe érve ismertette kialakulásának történetét, múltját és főbb helyeit. Magyarországon Alsóerdő volt a másodikként létesített parkerdő, már 1965-ben egészségvédelmi területté nyilvánították. A dombtetőre felérve láthatták a vendégek az igazi jellegzetes Göcsej dimbes-dombos, erdős táját. A bazitai 52 méteres TV torony kilátójából szép időben látni az Alpokat, a Kőszegi hegyeket.
A panorámaúton haladva a zalaegerszegi parkerdők legszebb részét az Azáleás völgyet mutatta be, - ez a legszebb munkája - mely a város kedvenc kirándulóhelye. 1973-tól fokozatosan, 15 fajtából, mintegy 3000 darab havas szépe cserjét ültettek a hangulatosan kialakított völgy két oldalába. A völgy ma már Zalaegerszeg egyik jelképévé vált, a városról szóló kiadványokban, reklámokban állandóan szerepel. A közönség szavazatai alapján, 2010-ben Zala megye természeti csodája közé választották és a 7. lett. A völgy bejáratánál emléktábla emlékeztet erre.
Az Aranyoslapi forrás és környéke, igen érdekes várostörténeti és erdőtörténeti emlékhely, már 1381-ban említik az oklevelek. Ez a város első- és jelenleg az egyetlen országos jelentőségű védett természeti területe.
Befejezésül a város erdészettörténeti múltjából villantott fel néhány érdekes epizódot.
Ezután a Csácsbozsoki Arborétumban Nagy László erdészetigazgató, Horváth László kerületvezető erdész társaságában fogadta a vendégeket. Először az erdészet tevékenységéről adott átfogó tájékoztatást: 11 000 hektár erdő, 8600 hektár vadászterület, 16 hagyományos kerület, 2 MÁV rakodó - ezekből áll az erdészet. A személyzet 5 erdőmérnökből, 18 kerületvezetőből, és 2 vadászból áll. Az erdészet két legtávolabbi területe 70 km-re van egymástól. Kiemelte, hogy a bükk és tölgy természetes felújítása bevett gyakorlat az erdészetnél és 102 hektár területen szálaló módon gazdálkodnak. Jelentős, 442 hektár közjóléti rendeltetésű területet kezel az erdészet, 2 tanösvénye és két Natura 2000-es területe is van.
Rövid séta közben gyönyörködött a hallgatóság az arborétum növényvilágában. A hangulatos Balla forrásnál felfrissült társaság megtekintette a 14 fajból álló jegenyefenyő fajtagyűjteményt, mely kísérleti jellege mellett esztétikai élményt is nyújt. Az arborétum kedvelt kirándulóhely is, ennek megfelelően az erdészet az elmúlt években jelentősen bővítette a fás szárú, egzóta és cserje növényállományt, valamint a közjóléti létesítményeket. A hangulatos, évszázados – 34 m magas 10 m3 fatömegű - bükkök és felújult fiatalos közt kanyargó „Öregbükkös tanösvény” döbbenetes látvány volt mindenki számára.
Befejezésül Kiss László, az OEE alelnöke, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója, Horváth Ferenc, a Zalaerdő Zrt. gazdasági igazgatója, Nagy László erdészetigazgató közreműködésével elültettek emlékfaként egy tiszafát, mely 2011-ben az év fája címet érdemelte ki.
A nap végén igazi zalai kulináris élvezetekben részesültek a vendégek: krumpli prósza, kukorica prósza, langallo és zalai tészta volt a menü. Közben zalai népdalokat hallhattunk ifj. Horváth Károly és zenekara előadásában. Ez után nem csoda, hogy nem akart elmenni senki sem, és alapos késéssel indult a busz visszafelé.
Este a városi sportcsarnokban került sor a 600 erdész baráti vacsorájára, találkozójára, ahol mindenki kellemes hangulatban töltötte az estét. Kép és szöveg: Sz. L.