2012. július 17. - Forró hangulatban zajlott az Országos Erdészeti Egyesület 143. vándorgyűlése a Miskolci Egyetemi Városban és a Bükkben - Az OEE elnöke beszédét követően Lomniczi Gergő főtitkár felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét.
„Nagy tisztelettel köszöntöm Magyarország erdőségeinek őreit, akik hivatásból és hivatalból gondot viselnek a természet adta ősi kincsünkre. Nem kis feladat nyugszik az Önök vállán, hiszen komoly felelősséggel tartozunk természeti környezetünkért. Ám, ha becsülettel gazdálkodunk vele, tiszteljük és elfogadjuk törvényeit, ő is gondoskodik rólunk, megtart és szolgál bennünket.”
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar ember ősidők óta tiszteli a földet és az erdőt. Az erdő nem pusztán fát és megélhetést ad, hanem a belőle élő embernek közösséget, kultúrát is jelent: a bölcsőtől a fejfáig kísér bennünket.
Emlékeztetett, hogy az erdő életének törvényeiből egy olyan rend bontakozik ki, mely a nagy egész harmóniájának szolgálatába állítja átalakulása minden apró, rejtett részletét. Tanulsága, hogy benne semmi sem öncélú, a legkisebb alkotója sem haszon nélkül való. Ereje a benne élők összetartozásában, egymásra utaltságában rejtőzik.
Tudományából okulni bölcs dolgok megismerése felé viszi azt, aki hivatásául választja az erdőművelés elhivatott munkáját.
Megköszönte a magyar erdésztársadalom munkáját a „tudós erdőmérnöktől a kétkezi munkáját becsülettel végző erdészig, akik ma is olyan összetartó, felelősségteljes közösséget alkotnak, melyre bátran számíthatunk.”
Ezt követően Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter levelét Wisnovszky Károly, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság vezetője olvasta föl.
A miniszter gratulált az egyesület fennállásának 161. évfordulója alkalmából, majd így folytatta: Az Országos Erdészeti Egyesület a világ legrégibb erdőgazdasági érdekvédelmi egyesülete, amely a nemzedékről nemzedékre átörökített szaktudás letéteményese, őrzője. A Kárpát-medencében összpontosult, évszázadok során fölhalmozott szellemi tőkét világszerte megbecsülik. Az időtállóság és korszerűség különleges elegye adja meg a tudás értékét, rendkívüliségét. Mindannyiunkat büszkeséggel tölt el az is, hogy az idén 150 éves Erdészeti Lapok szintén a legrégebbi a folyamatosan megjelenő hazai agrárlapok között.
Hangsúlyozta, hogy Kaán Károly gondolatai egybecsengenek a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott alapelvekkel.
Kiemelte, hogy az erdőt nemzeti tőkének tartja, melyet nem szabad megtámadni, eltékozolni, és amelynek megtartásában és nevelésében a kormánynak, az egyéneknek, a közösségeknek és egész nemzetnek, a törvényhozásnak és a közigazgatásnak, valamint a népnevelésnek közre kell működniük.
Emlékeztetett, hogy Magyarország természeti értékeinek legjavát az erdőgazdálkodók őrzik példamutató módon. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kontinensünk és bolygónk jövője azon áll vagy bukik, hogy a nemzetek vezetői belátják-e, az erdőkkel csak fenntartható módon szabad gazdálkodni.
Felhívta a figyelmet, hogy a magyar EU elnökség kimagasló sikere, hogy a tagállamok elkötelezték magukat egy európai erdőegyezmény létrehozása mellett. Az egyezmény célja, hogy az európai polgárok érdekében érvényesítse az erdők hármas – gazdasági, környezetvédelmi, közjóléti – funkcióját, biztosítsa a fenntartható gazdálkodás egyre szélesebb körű elterjedését Európában. Idén, szeptemberben lesz a következő tárgyalási forduló Bonnban, így okkal remélhetjük, hogy már 2013 végére megszületik az erdőegyezmény. Az egyeztetéseken a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hazai érdekek, az erdőgazdálkodók által elért eredmények és elvárásaik helyet kapjanak az egyezményben. Egyre bővül az uniós erdészeti támogatások köre, a Natura 2000 erdőkben elrendelt korlátozások utáni kompenzációk lehetősége, valamint a fiatal erdők állományneveléséért nyújtható támogatás iránt egyaránt komoly érdeklődés tapasztalható.
A miniszter kifejtette, határozott a szándék, hogy a 2014-ben kezdődő költségvetési időszakban a támogatási jogcímek a lehető legszélesebb skáláját használjuk föl az ágazat fejlesztésére.
Kifejtette, hogy bár a források legnagyobb része egyelőre a magánerdő-gazdálkodók számára elérhető, de 2014-től egyre több támogatási lehetőség nyílik az állami erdőkben gazdálkodók számára is. Ezek jellemzően környezetvédelmi célokat szolgálnak, így remélhetően megvédhető az az álláspont, amelyet több tagország is képvisel, hogy a zöldítést tulajdonostól függetlenül minden erdőben támogatni lehessen.
Ezt követően dr. Seregi János, a Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatója lépett a mikrofonhoz. Kettős minőségben szólt az igazgató: a 22 erdőgazdaságért felelős vezetőként és az OEE Visegrádi Helyi Csoportjának tagjaként. Az elmúlt két év összegzéseként, szavaiból érezhetően az erdészet ügye iránt elkötelezett vezetőként, felidézte a tavalyi zalaegerszegi vándorgyűlésen szerzett élményeit és tapasztalatait.
A vendéglátók nevében Zay Adorján, az Északerdő Zrt vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Reményét fejezte ki, hogy mind a természetközeli, mind a hagyományos gazdálkodás köréből sikerült jó példákat bemutatni a terepi bejárásokkor.
Emlékeztetett, hogy a társaság évtizedes jelszavát választották a vándorgyűlés jelmondatává: Az erdő unokáink öröksége. A társaság 107 ezer hektár erdő fenntartható használatáért felel. A gazdaság jelen van a megye majd minden településén, s az önkormányzat mellett sok helyütt az egyetlen munkaadó. A működési körletükben kiemelt szerepe van az erdő szociális funkciójának, amelyen a szakmai közgondolkodás általában csak a közjóléti, rekreációs igények kielégítését érti. Ezzel szemben világviszonylatban sokkal jelentősebb a munkahelyteremtésen, a megélhetés biztosításán, a valódi vidékfejlesztésen keresztül biztosított szociális tartalom. A társaság is kulcsfontosságú munkahelyeket teremt a vidéki lakosság számára. 350 saját dolgozó mellett több mint száz kis- és közepes vállalkozásnak kínál megélhetést, továbbá 600 közfoglalkoztatottnak ad munkát.
A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodást körülvevő, egyre szaporodó térbeli és időbeli korlátozások hatásait ebbe a környezetbe helyezve kell értékelni. A gazdálkodás, a javak fenntartható hasznosítása nem bűn, hanem az egyén és a közösség túlélését, optimális esetben jólétét biztosító racionális cselekedet.
Hangsúlyozta, hogy a növekvő erdőterület és a gyarapodó fakészlet mellett Európa egyik legszigorúbb jogszabályi környezetében ma Magyarországon nem lehet bűn faanyagot termelni.
Ezzel szemben bűn, és minden eszközzel megakadályozandó az illegális fakitermelés és a falopás. Mindez a régió mindennapi gondjai közé tartozik. Veszélyezteti a jelenkori eredményeket, nemcsak a jövő nemzedék vagyonát. Ezért minden eszközt és erőforrást fel kell használni a visszaszorítására.
Felidézte, hogy időnként a „semmiből előbukkanó és ködbe vesző szellemlovagok, a világ megmentése szlogen mögé bújó, önös célokat hajszoló szervezetek is” besározzák az erdészeket. Hangsúlyozta, hogy a szakmának fel kell emelnie a hangját, és el kell ítélni az egyre gyakoribb ilyen kísérleteket. (zé)