Cipőt a cipőboltból
- hangzott régen a hirdetés, és ez hatványozottan érvényes a biciklikre is. Sokan elkövetik azt a hibát (és nemcsak a bringavásárlás terén), hogy valamelyik hipermarket vagy barkácsbolt áruházlánc aktuális kínálatából választanak.
Ezt semmilyen értékes műszaki cikknél nem tanácsoljuk, így a kétkerekűeknél sem. A kínálat laikus szemmel sokszor csábító, főleg, ha az árcédulát nézzük, de itt fokozottan érvényesül „az olcsóbb a drágább” mondás. Ezek a gyenge minőségű portékák ormótlanok, nehezek, állandóan elromlanak, utólag annyit költenek rá tulajdonosaik, hogy azért már egy tisztességes gépet is lehetne vásárolni. Tehát alapszabály, hogy kerékpárt csak kerékpárboltban vegyünk. Aki nem jártas a témában, azt egy szakboltban készségesen eligazítják az eladók, valódi, érvényesíthető garanciát is kap, ráadásul üzembe is helyezik a ténylegesen minőségi terméket.
Milyen fajtát válasszunk?
Ha főleg városban kerekezünk, nem érdemes a robusztus, viszonylag vastag kerekű mountain bike típusok közül választani.
A mountain bike a hegyekbe való
Ezeket nehezebb hajtani, aszfalton teljesen felesleges a zömök, mégis sokak által oly kedvelt típus. Sokkal jobban járunk egy úgynevezett cross-trekking típussal, ami átmenet a monti és az országúti bringák között. A kerekük ezeknek nagyobb, de a többnyire versenyre készülő országúti gépekénél vastagabb. Az országúti virsli gumik szintén nem valók a városba, mert nem lehet velük járdázni, azaz a járdára felugratni, hamar összeszedhetünk egy jó kis nyolcast. A futárok azért járnak mégis ilyen gépekkel, mert ők csak az úttesten járnak, és nagyon sokat tekernek. Napi 60-100 kilométer letekerésénél már nem mindegy, hogy az országúti gépek súlya általában tíz kiló alatt marad, az átlagbringás pedig 15-20 kilométernél nem megy naponta többet. Az úttesten kerékpározást a gyakorlatlan kezdőknek egyébként sem javasoljuk. Maradjunk inkább a bicikliutak használatánál.
Kiegészítők a biztonságért
Az új kedvenc vételénél nem árt rögtön beszerezni egy-két kiegészítőt, hogy valóban biztonságban tekerhessünk az utakon, és másokat se veszélyeztessünk. Egy, a kormányra és nyeregcsőre felszerelhető első és hátsó lámpa alapkövetelmény – nemcsak kötelező beruházás, de életmentő is lehet. Nincs annál rosszabb egy gyakorlott bringásnak, mint amikor a szürkületben egy kivilágítatlan mazsola bóklászik szemben a bicikliúton. Amellett, hogy veszélyes, még etikátlan is így közlekedni, hamar kivívja az ilyen ember a bringások haragját, és nemcsak akkor, ha tényleg balesetet okoz. A tapasztalat az, hogyha valaki dinamikusan biciklizik a városban, egyébként is „benne van” minden napban két-három vészfékezés, ne nehezítsük meg a helyzetet még azzal is, hogy láthatatlanok maradunk mások számára. A másik fontos beruházás a bukósisak. Tudom, hogy sokan nem szeretik, de életmentő lehet. Ha egy felnőtt nem él ezzel a lehetőséggel, az még elfogadható. De hogy sokan a gyerekülésben trónoló csemetéjükre sem adják rá, ez több, mint felelőtlenség. Bukáskor a fejet kell legjobban védeni, egy ártatlan járdaszegély, korlát vagy virágtartó halálos sérülést okozhat. Vigyázzunk a kicsikre!
A jó fékek
A minőségi biciklik minden esetben fel vannak szerelve megfelelő fékekkel. Szokjuk meg, hogy mindkét féket egyszerre használjuk, városban fontos, hogy minél gyorsabban meg tudjunk állni. Nem árt egy kicsit gyakorolni a vészfékezést, mielőtt elkezdünk cikázni a forgalmas utakon. A sík terepeken bőven elegendő a hagyományos patkófék, de aki fent lakik a hegyen, és naponta lejár a városba, annak inkább egy tárcsafékes gépet ajánlunk. Esős időben a folyamatos fékezés a hegyről napok alatt képes „megenni” egy garnitúra betétet, a kicsit drágább tárcsafék nemcsak az árát hozza be ilyen esetben, hanem biztonságosabb megoldás is.
Hogy el ne lopják új kedvencünket
Vannak kifejezetten veszélyes területek, ahol a kerékpárt még a legjobb lakatokkal felszerelve is nagy merészség otthagyni. Ilyen az egyetemek környéke (elsősorban a Fővám téri rész), a Deák téri Gödör környéki terület, a Nyugati és környéke. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy ilyen helyen lezárja a gépét, feltétlenül a legmagasabb biztonságú U-lakatot válasszon, abból is az öt csillagos minősítésűek közül. Ezeket nem lehet egy pillanat alatt átvágni – így szokták ugyanis elvinni a drótszamarakat. Mindenképpen valami masszív elemhez (korlát stb.) rögzítsük a gépet, és ne csak a kereket, hanem a vázat is „kössük oda”. Manapság már lehet kapni elemes riasztókat is. Ezzel csak egy a baj, ha valaki véletlenül meglöki a gépünket, a szerkezet indokolatlanul (és nagyon hangosan) riaszt.
Milyen öltözéket válasszunk?
Városi kerékpározáshoz szükségtelen extra öltözékeket vásárolni. Egy kényelmes farmer, vászonnadrág megfelelő lehet. Öltözködjünk rétegesen, mert könnyű megizzadni, és utána összeszedni egy jó kis megfázást. Fontos egy kis helyen elférő, minőségi esőkabát, olyan kapucnival, ami nem akadályoz a kilátásban. A jó cipő viszonylag vastag talpú, hogy a pedál ne nyomja meg a lábunkat, ez kezdőknél könnyen görcsöt okozhat. A bringás kesztyűt azért javasoljuk, mert egy esetleges esésnél jelentősen csökkenti a kézsérülés esélyeit. Ilyenkor ugyanis általában önkéntelenül a kezünkkel tompítjuk az esést. Hogy ez mennyire jó vagy nem, ez megérne egy külön cikket. Tény, esni is tudni kell...
A fokozatosság fontos elve
A biciklizés sík terepen élvezetes, könnyű testmozgás. Az első néhány napban mégis érdemes fokozatosan növelni a terhelést. A legsérülékenyebb testrészünk ilyenkor az ülepünk. A nyereg elég tisztességesen képes feltörni a hátsónkat, ha túlvállaljuk magunkat. Főleg a fiúknak érdemes vigyázni, és ha a nyereg alkalmatlannak bizonyul, akkor addig keresgélni, amíg rá nem találunk a nekünk megfelelőre. Általában a keményebb nyergek válnak be hosszú távon, bár ez elsőre furcsának tűnhet. A túl széles típusok sem jók, mert kidörzsölik a comb belső felületét. A nyerget úgy kell beállítani, hogy vízszintes legyen, és olyan magasra, hogy a lábakat tekerés közben majdnem teljesen ki tudjuk nyújtani. Ez kezdőknél kicsit fokozhatja a bizonytalanságérzetet, hiszen megálláskor csak a lábujjukkal érik el a talajt, de alacsonyabb ülésbeállításnál nagyon kényelmetlen bringázni.
Kerékpározni jó, és ha néhány szabályt betartunk, egyáltalán nem olyan veszélyes, mint a kívülállók hiszik.
Fotók és szöveg: Vinnay Péter
http://www.utisugo.hu/sport/hotel-apartman-info-97698