2012. 03. 10. - A természetbe kiözönlő emberek némelyike hajlamos
megfeledkezni a kirándulás szabályairól, különösen sok problémát okoznak
a városból kiszabaduló kutyások és a tilosban lovaglók. Mit szabad és mit nem egy erdőben? Már nemcsak a boltokban kapható jácint idézi a tavaszt, hanem a feketerigó éneke és a hóvirág megjelenése is. A tél után ébredező természet sokakat csábít a szabadba: van, aki gyalogosan, esetleg kutyástul, mások kerékpárral vagy lóháton vágnak neki az erdőnek. A séta a friss levegőn szellemileg nagyon pihentető tud lenni, de fontos, hogy ilyenkor se feledkezzünk meg arról, hogy az erdő számos élőlény otthona. Védelmük érdekében pedig lényeges, hogy a kirándulás alapvető szabályait maradéktalanul betartsák a túrázók.
Kijelölt úton, szemetelés nélkül, lehetőleg gyalogosan
Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai-Gödöllői Természetvédelmi Tájegységének vezetője az [origo]-nak elmondta, a kulturált kirándulás egyik alapvető szabálya, hogy csak a jelzett útvonalakat és a kiépített tűzrakó helyeket szabad használni. (Tűzrakás előtt célszerű tájékozódni, nincs-e érvényben tűzgyújtási tilalom. Ha igen, akkor a kijelölt helyen sem szabad tüzet gyújtani.) Szemetelni, ahogy az utcán, úgy az erdőben sem lehet - itt senki nem takarítja el az elszórt hulladékot az ember után, ha pedig valakit rajtakapnak, akkor természetvédelmi bírságot szabnak ki.
Halász elmondta, örülnek annak, ha az emberek kirándulnak, ezért ha valakit szabálysértésen érnek, általában súlyoznak, és csak a természetet legjobban károsító esetekben bírságolnak vagy kezdeményeznek eljárást. Abban az esetben például, ha valaki autóval az erdőben parkol, minden esetben szabnak ki büntetést. Az erdőkben ugyanis a járművek csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek, ez vonatkozik a kerékpározásra, sőt a lovaglásra is. A szabályt azonban nagyon kevesen tartják be, Budapest környékén főleg a Normafánál és a Hármashatár-hegyen vannak ebből fakadóan problémák. A hegyi kerékpárosok például általában az utakra merőlegesen közlekednek, ami ön- és közveszélyes cselekmény, amellett jelentősen erodálja, ezáltal károsítja a természeti környezetet. Budapest térségében a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak mindössze 6 természetvédelmi őre van, és nem jobb a helyzet az ország többi részén sem. Ezért különösen nehéz a szabálytalankodók, például illegális szemétlerakók lefülelése, akikkel szemben csak tettenérés esetén lehet megindítani az eljárást. Halász Antal elmondta, az elkövetőkkel szemben akkor lehet még esélyük, ha valaki rendszámostul lefényképezi a hulladékot lepakoló járművet. "Az elmúlt két évben valaki új sportot talált ki, elkezdte lefaragni a turistajelzéseket a fákról. Gyakran a fél fát kivágja" - mondta Halász. A tettest már a turisták is keresik, de még senkinek sem sikerült tetten érnie, ezért tehetetlenek, és rendőrségi összefogásban reménykednek.
A veszettség is visszatérhet a sok kutyás miatt
A Budapest környéki kirándulóhelyeken különösen sok problémát jelentenek a kutyasétáltatók, akik a városból kiszabadulva póráz nélkül kirándulnak a kutyájukkal. Halász elmondta, bár ritkán fordul elő, de életveszélyes lehet, ha a találkozó kutyák kisgyerekek közelében összemarakodnak. Ennél gyakoribb, hogy az ebek kerékpárosokat kergetnek meg, vagy megriasztják az éppen szintén tilosban járó lovasokat.
A rengeteg kutya miatt az utóbbi években a fővároshoz közeli erdőkben megkérdőjeleződött a rókák kihelyezett csalikkal történő veszettség elleni immunizálásának létjogosultsága is - a csalétkek zömét ugyanis kutyák fogyasztják el. Emiatt Halász azt sem tartja kizártnak, hogy a rókák körében előbb-utóbb ismét megjelenik a veszettség. A kutyák és a vadak találkozása további problémákat vet fel: ha a kószáló kutya megzavarja a vaddisznókat, akkor a malacait védő koca könnyen a kutyának és gazdájának támadhat.
Hóvirág és téltemető: a tavasz hírnökei
Kora tavasszal az erdőkben elsősorban az úgynevezett geofiton növények jelennek meg, amelyek talajbeli módosult hajtással, például hagymával vagy gumóval vészelik át a telet. Ilyen a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) vagy a téltemető (Eranthis hyemalis), de szintén korán megjelenik az odvas keltike (Corydalis cava), a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) és a medvehagyma (Allium ursinum) is. (Utóbbi fokhagymaillatú levelét nagyon sokan gyűjtik és fogyasztják, de könnyen összekeverhető a májusi gyöngyvirágéval, ami súlyosan mérgező. Ezért csak fokozott óvatossággal szabad medvehagymát gyűjteni!)
Halász elmondta, ma már nem jellemző a 2005 óta védett kikeleti hóvirág gyűjtése, az emberek többsége tudja, hogy tilos szedni. Amikor új volt a szabályozás, rendszeresen ellenőrizték a hóvirágárusokat, de ma már erre egyre kevésbé van szükség. Helyette a Balkánon és Törökországban őshonos, nem védett pompás hóvirágot (Galanthus elwesii) árulják, amely kertészetekben is szabadon hozzáférhető és ültethető. A két faj egyszerűen megkülönböztethető, a pompás hóvirágnál ugyanis nemcsak a belső lepellevelek csúcsa, a töve is zöld. Molnár Orsolya
