2016.09.17. - Ínyenc programajánló a Dél-Dunántúlról, túrákkal, néphagyományokkal és finom szekszárdi nedűkkel
Gasztronómiai élményeket, jó borokat, ugyanakkor természeti és néprajzi élményeket is kínál a dél-dunántúli régió az odalátogató turistáknak. Sárköz, Pécs, Szekszárd, Villány és Gemenc az év minden szakában képes feledhetetlen élményt nyújtani a kikapcsolódni, pihenni vágyóknak.
Sárköz nemcsak egy tájegység, nem csupán egy néprajzi táj. Sárközinek lenni életforma, büszke öntudat – állítják a helybéliek. Nem véletlen, hogy 2012-ben a Sárköz népművészeti kincse bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Egy hétvégi, Szekszárdi borvidéki túra lezárásaként kihagyhatatlan élmény és program a Sárköz fővárosának nevezett Decsen töltött délután.
Látogatás a Duna mentén
A Duna és a Sárvíz által határolt területet 1459 óta nevezik „Sárkeznek”; az ártéren öt falu református népének élete, építészete és kézműves hagyományai tették a vidéket egész Európában egyedülállóvá. Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta lakóinak a Duna szabályozása és a mocsarak lecsapolása elhozta a jólétet az egykor halászatból élő, szegény falvak számára. A Duna mente (ide tartozik a Sárköz is) az elsők között tért át a 16. században a protestáns vallásra. Innen indult el 1540-ben az első magyar református prédikátor, itt volt a korai magyar reformáció első zsinata; sőt ebben az időszakban már protestáns főiskola is működött a településen külföldet megjárt tanárokkal, hitújítókkal.
Ahhoz azonban, hogy a tájegységet felkereső látogató e vidék életformáját, gazdag népművészetének alakulását megértse, feltétlenül fel kell keresnie Farkasné Pál Bözsi nénit, aki sajátos humorával, jellegzetes tájszólással úgy mesél a sárközi életről, mint senki más. Bözsi néni az otthonában saját készítésű babakiállítást is berendezett, amellyel bemutatja a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig. Az ott töltött órák alatt az érdeklődő megtudhatja, miért mentek „férjhő” a sárközi lányok az elemi iskola hat osztályának elvégzését követő két éven belül, miért volt az újszülöttnek akár tíz keresztanyja is. Ahogyan kiderül az is, hogy miért volt különleges ünnep a férfiak számára dologidőben az eső, és miért a falu legidősebb asszonya vigyázott a hajadonokra, amikor azok az ételt vitték a földön dolgozók számára.
A rendkívül gazdag színösszeállítású sárközi népviselet az egyik leglátványosabb a magyarlakta vidékeken. A módos sárköziek minden úrvacsorakor, hatszor egy évben, új ruhát kaptak. Így egy-egy leánynak akár húsz öltözet ruhája is volt, amelyekhez a selymet és a csipkét a franciaországi Lyonból, a gyöngyöt és a pántlikát Csehszlovákiából hozatták. A sárközi menyasszonyi ruhánál szebbet és díszesebbet elképzelni sem lehetett, a lakodalom pedig szerdától szerdáig tartott, virradattól virradatig.
A gemenci varázslat
A kultúra és a néphagyományok után érdemes felkeresni az ország egyik legszebb ökoturisztikai helyszínét, a Gemenci erdőt. A népszerű túra teljes hosszát a Rezét gőzössel, azaz a Gemenci Erdei Vasúttal lehet végigjárni, amellyel az út a Pörbölyi Ökoturisztikai Központnál kezdődik. Ám az indulás előtt érdemes még időt szánni a központ interaktív kiállításra, ahol digitális mikroszkóp, gímszarvas csontváza, színes monitorok és látványos tablók, az erdőgazdálkodás tárgyi emlékei, valamint különleges preparátumok segítségével ismerkedhet meg a látogató az erdő „kincseivel”.
Az erdei vasút első megállójánál, Nagyrezéten a környék egyik legértékesebb méhészeti kiállítása várja az érdeklődőket. A második megállónak már a neve is különleges: Lassi, amely az utolsó nagy Duna-szabályozási munkálatokig fontos révátkelőhely volt. Nemcsak az Alföld és a Dunántúl közt volt kapocs, hanem itt húzódott a két megye és két uradalom határa is. Ma a Halászati Kiállításon a halászok életén kívül be lehet pillantani a víz alatti élővilágba is. Lassi különlegessége az az ártéri terepasztal, ahol testközelből megismerhető az árvíz vonulása, és itt található Magyarország egyetlen varsamászókája is.
A Duna-part megállónál a nagy Duna partjáról figyelhetők meg a folyó alsó szakaszára jellemző, lassan hömpölygő habok, és át lehet szállni a Gemenc Zrt. sétahajójára is. Mindösszesen egy negyedórás vonatozás után megérkezhet a fáradt turista Gemenc északi kapujához, ahol mindenki előtt nyitva áll a Keselyűsi Fogadóépület.
Via Gasztronómia és bortúra
Eszményi hétvégi programot szervez az igényes gasztronómiát értékelő utazóknak a Dél-Dunántúl régió: három napon át a festői táj sokrétű gasztronómiájának legkiemelkedőbb képviselőinél lehet kóstolgatni a ínycsiklandó, prémium kategóriás ételeket október második hétvégéjén, hetedike és kilencedike között. A főétkezések között pedig nyílt túrákra, kisebb sétával megtehető, vezetett kirándulásra invitálják az érdeklődőket a vendéglátók. A program egységes ára, a háromfogásos menü esetében 3900 forint az éttermekben, valamint 1500 forintba kerül az édességeket kávékülönlegességeket kínáló „csomag”. Ínyenc példa a szekszárdi belváros Merops Éttermének séfjének menüje: kadarka szőlős lepény kecskesajttal, birsalmakrémmel, amit a gemenci erdőkből származó „sous vid” (lezárt, vákuumozott hőálló műanyag tasakban, alacsony hőmérsékleten, hosszú óráig tartó hőkezelés) eljárással omlóssá tett vaddisznógerinc követ házi készítésű erdei gombás papardellével, sütőtökpürével. Végül a menüt lisztmentes túrótorony zárja csokoládés piskótán aszalt szilvás raguval, őszi gyümölcsökkel. A Via Gasztronómia hétvégén szintén részt vesz kávékóstolóval és süteménnyel a szekszárdi Kávé Háza 1927., amelyet a szakma már két ízben választott Magyarország legjobb kávézójának.
A romantikus kis falvak kedvelői ne hagyják ki Palkonyát és stílusos éttermét sem, a PalKonyhát sem! Az enteriőr fotósok és kertépítészek Hosszúhetény malom éttermében, az Almalombban vizuális csemege részesei is lehetnek. Ráadásul a regisztrálók között páros ínyenc vacsorameghívást is kisorsolnak a részt vevő éttermek. A nyílt túrákat egyebek mellett Szársomlyóra, Püspökszentlászlóra vagy éppen a Kopasz-hegyre szervezik.
A kellemesen elfáradt túrázók végül remek szekszárdi borokkal kényeztethetik kiszáradt torkukat, a városban található mintegy négyezer-ötszáz pince bármelyikében. Hazánk egyik legrégebbi vörösboros vidékén a kulcsszó a kadarka, a bikavér és a Cabernet Sauvignon. A Szekszárdi Borút program 2000 szeptemberében alakult meg 16 minősített állomással, ami mára már 35-re bővült. A borutat olyan híres pincészetek fémjelzik, mint a Takler, a Vesztergombi, a Bodri vagy Vida Péter, Eszterbauer János, Dúzsi Tamás pincészete, és számos kisebb, a bor minősége szempontjából maradandó élményt adó borászat.
Hagyomány és újítás harmonikus együttélését mutatják a borút utóbbi években épült létesítményei. A saját munkájukban, tudásukban, borukban bízó családok sorra építik vendégeket is fogadó pincészeteiket, panzióikat. Közülük a legújabb a nemrégiben átadott Bodri Pincészeté. Ez ma Közép-Európa legnagyobb föld alatti, kupolás tere. Nemcsak a bor, de az építészeti élmény is megéri a Budapesttől egyórás utazást. Horváth Éva