2008-07-11 - Felbecsülhetetlen természeti kincsek mehetnek kárba Romániában kormánytámogatás nélkül. A gyergyótekerőpataki Súgó-barlang gazdag és változatos cseppkőképződményeivel, ritka aragonit-kristályaival olyan tudományos és turisztikai értéket képvisel, amelyhez hasonlót máshol nem találni. Pénzalapok nélkül mégis feltáratlan, falait kórokozók támadják. Vásárhelyi egyetemisták kis csapata araszol felfelé Heveder-patak völgyén. Pár száz méter után már látható, hallható a meredek hegyoldalról hangos csobogással lezúduló Súgó-patak, amely a barlangból ered. A barlang tágas felső szintje, a Főág már ki van építve a turistaforgalom számára.
Cseppkő-áldozatok
A menedékházhoz érve a barlangnál szolgálatot teljesítő túravezetők várják a kirándulókat, ugyanis a barlangtani rezervátum csak vezetővel látogatható. A Súgót az 1930-as években kezdték kutatni, a környékre látogató barlangászok négy szintjét, 1021 méterét tárták fel a föld alatti üregnek.
A főbejáratot már röviddel a felfedezés után vasrácsos ajtóval lezárták, ám ennek ellenére jelentős rongálásokon ment keresztül a Súgó. A 80-as évek óta voltak időszakok, amikor a barlang őrizet nélkül maradt, így többször feltörték az ajtót, és ilyenkor a cseppkőképződményeket összetörték, a legszebb aragonit kristálycsoportokat létrára állva levésték a Nagyterem faláról, ahol egy időben katonai táborozást is folytattak.
A közelmúltban elhalálozott Dénes István barlangász szakember szerint a 70-es években, közvetlen a barlang környékéről hatalmas, öreg fenyőfákat vágtak ki és az utóbbi tíz-tizenöt évben a védett területen több alkalommal is végeztek erdőgyérítést.
„Ezek a beavatkozások a terület vízháztartásának a felborulásához vezethetnek. Az évszázados ősfenyves és a dús aljnövényzet biztosíthatja csak azt a mikroklímát és hidrológiai egyensúlyt, amely a cseppkőképződéshez szükséges, széndioxidban és humuszsavakban gazdag vizet szolgáltatja folyamatosan” – írja Dénes István a Súgóról szóló feljegyzéseiben. Jelenleg a Súgó és 18,4 hektárnyi környéke természetvédelmi terület.
Természetük a védelem
A Gyilkostó Adventure Egyesület 2006 februárjában gyámsági szerződést kötött a Hargita Megyei Környezetvédelmi Felügyelőséggel és elvállalták a Súgó-barlang és környéke gondozását. Az extrém sportokra és környezetvédelemre figyelő egyesület szakemberei pályázatok segítségével jutottak pénzhez: Hargita Megye Tanácsa két alkalommal folyósított számukra összesen 8500 lejt, míg a Környezetvédelmi Alapokat Kezelő Ügynökség hetvenezer lejes alapot különített el a számukra, ám a bürokratikus intézkedések miatt ez láthatólag ötvenezerre csökken.
A pénzt tanösvények kialakítására, padok, asztalok, fakorlátok felújítására költötték, a környezetvédelmi alapból pedig korszerűsítették a menedékházat és a felszereléseket. Így most korszerű, környezetbarát módon vezetik végig a turistákat a látogatható részen.
„Meghazudtolva a helyi székely önző mentalitást, ez a csapat bebizonyította, hogy összefogással sikerül nagy dolgokat is véghez vinni. Vállalkozók, magánszemélyek adományainak és munkájának köszönhetően barátságos környezet fogadja a látogatókat” – értékeli a helyzetet Crişan Hunor egyesületi tag, emlékeztetve azokra az időkre is, amikor a turisták szívesebben választották a barlangot éjszakai szálláshelynek, mint hogy befeküdjenek húsz év kacatjai, rozsdás vascsövek, szétmállott hálózsákok közé.
A Súgó titka
A helyiek által csak „liknak” nevezett ismeretlen, susogó hangokat hallató barlang legendája szerint a barlangban csepeg az arany, amit vedrekkel fognak fel. Hét év alatt három veder telik meg arannyal, de nagyon nehéz kitalálni, hogy mikor telik le a hét év. Akik pedig tudták, egy nő és két férfi, minden hetedik év Pünkösd előtti péntek estéjén, vagy Szent János éjszakáján mentek az arany után, ám megtévesztés végett a lovaikat fordítva patkolták.
A valóságban, a Súgóban nem csepeg arany, hanem kalcitkristályok formálódtak, aranyat érő cseppköveket: Csillárt, Szószéket, Buzogányt, Óriás Bagolyszemet, az Anyósszájat, a Medúzát alakítva. Az igazi cseppkő-remekek pedig a kíváncsiskodó szemek elől elzárva lapulnak, köszönhetően az egyesületnek, akik a barlang legféltettebb kincseit elzárták a turisták elől.
Természeti értékeink védelmére kelni
Benedek Oszkár barlangász úgy véli, a szakértőknek mielőbb meg kell vizsgálni, hogy mikroorganizmusok, vagy valamilyen szennyeződés okozza a barlangfalak barnulását, amely azonban nem új keletű. Mi több, a Súgó-barlang feltárása sincs még befejezve. Az eddigi megfigyelésekből, kutatásokból megállapítható, hogy a rendszernek csak egy része ismert, a további feltárásokhoz újabb pénzalapok szükségesek.
Ha a feltárásokhoz nem is, de a turisztikai vonzat fellendítésére, fejlesztésére igényelhető pénzalap a Regionális Fejlesztési Operatív Programból is, mondta lapunknak Horváth Anna, a fejlesztési minisztérium államtitkára. „Fejlesztési programunk tartalmaz külön olyan részeket, melyek konkrétan a természeti képződmények felé irányulnak. Műszaki dokumentáció szükséges, megvalósíthatósági tanulmánnyal. A siker pedig attól függ, hogy a pályázók mennyire gyorsan tudnak lépni” – fejtette ki az államtitkár.
Az egyesület tagjai lapunktól értesültek a lehetőségekről és reménykedve láttak hozzá a szükséges információk megszerzéséhez. „A tízlejes belépők árával nem sokra megyünk. Ha azt akarjuk, hogy a természettől kapott kincsünket méltán őrizzük meg, akkor mindenképpen kormánytámogatáshoz kell folyamodnunk” – mondta Crişan.
Léteznek már felkarolt barlangok is
A Súgó és Vargyas-szoros barlangjai számára követendő példa lehet a Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park területmenedzselése (ESZTTI). Románia legtöbb barlangja tartozik hozzájuk, melyek a nagyon előnyös népszerűsítési programjaik hatására jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években.
A ESZTTI a Nemzeti Erdőgazdálkodási Hivatalhoz tartozó Nagyváradi Erdészeti Igazgatóság alegysége és a Környezeti- és Vízgazdálkodási Minisztérium valamint a Romsilva között létrejött adminisztrációs szerződés nyomán alakult. Ebben a szerződésben a Romsilva Nagyváradi Erdészeti Igazgatósága felvállalta a ESZTTI felszerelésének és anyagi ellátásának biztosítását az eredményes működtetés érdekében.
A Súgó-barlang esetében nem állhat fenn ugyanez a helyzet, mert a barlang területe nem a helyi Romsilva tulajdonában van. Pénzalapokra lenne szükség az Almási-barlang és a Vargyas-szoros természetvédelmi terület fejlesztésére is. A képződmény jelentős őslénytani és régészeti értékeket rejt. A Vargyas-szoros barlangjai kiemelkedő fontossággal bírnak a denevérek szempontjából. A Romániában számon tartott 30 fajból 17 fajnak az előfordulását figyelték meg itt. Barabás Márti
