Az Alpok
Nem is kell messzire mennünk, ha olyan helyet keresünk, amelynek puszta léte is veszélybe került az elmúlt néhány évben. Ausztriában, Svájcban az Alpok gleccserei - hasonlóan Alaszka, Grönland, vagy Új-Zéland jégmezőihez - vészjósló ütemben vesztenek kiterjedésükből, ami már csak azért is figyelemfelhívó hatással bír, mert a gleccserek legtöbbje egy-vagy több téli üdülőhelynek is otthont ad, ahol pont a hatalmas hó és jégréteg jelenti a vonzerőt. Az egyik legtökéletesebb helyszín a még meglévő gleccserek megtekintésére a svájci síparadicsom, Chamonix, ahová a téli sportok kipróbálása mellett a fantasztikus panoráma miatt is érdemes ellátogatni.
A szavannai oroszlánok
Egy 2006-ban napvilágot látott megdöbbentő adat szerint már mindössze 50 ezer példány maradt a fekete kontinensen a hatalmas és gyönyörű afrikai oroszlánból. Ez az szám egy évtizeddel korábban meghaladta a 200 ezret. A populáció csökkenését az állattenyésztő farmerek tevékenységére, valamint a vadászati turizmusra vezetik vissza. Még a nemzeti parkok és vadvédelmi rezervátumok területén élő példányokat is betegségek tizedelik, s sokszor fordul elő, hogy nem jutnak elegendő táplálékhoz sem az állatok, köszönhetően a hihetetlen mértékű korrupciónak. Egyes kormányok pénzt és energiát nem kímélve próbálják felvilágosítani a farmereket, hogy jobban megéri életben hagyni az oroszlánokat és megfigyelő helyek építésével a turizmusból származó bevételekre is szert tehetnének, de a legtöbb esetben süket fülekre találnak.
A még meglévő oroszlánpopulációk talán legnagyobbika a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban figyelhető meg. A park területén lévő hotelekből minden nap dzsipekkel indulhatnak el a vendégek és a szakavatott vadőrök segítségével a legtöbb esetben sikeresen figyelhetik meg az állatokat. Az oroszlánok mellett elefántokat, zsiráfokat és majmokat is láthatnak a szerencsés turisták.
Felhődzsungel - Costa Rica
Akik a különleges természeti látnivalókat részesítenék előnyben utazásuk során, egészen biztosan nem fognak csalódni Costa Rica híres nemzeti parkjában, a Monteverde Cloud Firest Reserve-ben, ahol 60-80 méter magas fák koronaszintjén sétálgathatunk és figyelhetjük meg a semmi máshoz nem hasonlítható faunát. A világon egyedülálló nemzeti parkot is fenyegeti a globális felmelegedés és természetesen az emberi tevékenység, hiszen a közelben nagy erőkkel folyik az esőerdők irtása. Costa Rica északi részén, a két kontinens határán található dzsungelben hihetetlen gazdag állat- és növényvilág él, például 420 különböző orchidea-faj. Az utóbbi években több ritka faj is eltűnt a Monteverde dzsungeleiből, mint például a Monteverde harlequin nevű parányi béka, de a dzsungelt éltető felhők is ritkábban érkeznek manapság.
Borneo orángutánjai
Borneón található a világ legnagyobb, mintegy 50 ezer egyedet számláló orángutánpopulációja, de az Indonéziához, Malajziához és Brunei-hez tartozó hatalmas szigetet egyre nagyobb veszély fenyegeti. A legnagyobb veszélyt itt is az erdőirtás és a farmerek egyre agresszívebb terjeszkedése okozza: évről évre egyre kisebb területen marad meg az orángutánok - és más ritka fajok - eredeti esőerdei élőhelyei. Az indonéz kormány ráadásul kimondatlanul is sokkal fontosabbnak tartja az erdők megóvásánál a munkahelyteremtést, amit a szegény vidéken az utak építésével és mezőgazdasági munkákkal részben meg tud oldani. Ennek ellenére a Föld harmadik legnagyobb szigete hihetetlen mennyiségű és összetételű élővilággal büszkélkedhet. Itt őshonso például a szintén veszélyeztetett ázsiai elefánt és a borneói orrszarvú is.
Everglades mocsárvidék - Florida
A floridai Everglades mocsárvidék, a "Fű folyó" egykor a mainál sokkal nagyobb kiterjedésű volt, de a mezőgazdasági tevékenység, valamint a hatalmas méretű ingatlanfejlesztések, építkezések következtében a víz fokozatosan eltűnt a törékeny ökorendszerből. Ugyan 2000-ben az amerikai kongresszus komoly restaurációs tervet fogadott el, a különböző ritka emlősök és madarak otthonául szolgáló mocsárvidék egyre gyorsabb ütemben tűnik el szemünk elől. Az eredeti Everglades több mint fele már el is tűnt. Ha valaki errefelé jár és szeretne valamit tenni a mocsárvidék fennmaradása érdekében, lehetőleg kerülje a képen látható légcsavaros mocsárjárós túrákat, vagy az autóval megközelíthető látogatói központok felkeresését, ehelyett például kölcsönözzön kajakot, amely tökéletes eszköz a mangroveerdők felfedezéséhez.
Taj Mahal - Agra, India
Nemcsak természeti értékeink vannak komoly veszélyben, hanem a világ leghíresebb épületeit is fenyegeti a pusztulás. Közülük is talán a leghíresebb az indiai Agrában található Taj Mahal, a szerelem emlékműve, amely az évről-évre növekvő számú turisták miatt is veszélyeztetett. Emellett a környék iparvállalatainak káros kibocsátása sok esetben savas esőket eredményez, ami az egykor ragyogó fehér márványt fokozatosan sárga színűvé változtatja. Előfordult, hogy a helyiek kétségbeesésükben fogkrémmel próbálták meg fehéríteni a sárga foltokat az épületen, amivel természetesen még nagyobb kárt okoztak. Manapság a Taj Mahal minden pénteken zárva tart, s ekkor a munkások egy speciális oldattal mossák le a sírbolt felületét.
Az északi jegesmedvék
Észak-Kanada és Alaszka hatalmas kiterjedésű jégmezőinek legnépszerűbb látványosságai a hatalmas és fenséges jegesmedvék, amelyek szintén a veszélyeztetett fajok közé kerültek az utóbbi években. A globális felmelegedés hatására élőhelyeik területe folyamatosan csökken, ezáltal a megszerezhető táplálék is egyre kevesebb. S ha mindez még nem lenne elég, a Bush kormányzat nagy nemzetközi felháborodást kiváltó döntése értelmében a jegesmedvék életteréből 30 millió hektárt olajfeltárásra hasznosít a Chukchi-tengeren. Egy 2007-es felmérés szerint, ha a globális felmelegedés ilyen ütemben folytatódik az északi jegesmedvék 2050-re teljesen eltűnhetnek a Föld felszínéről. Ha meg szeretnénk nézni magunk is ezeket a gyönyörű állatokat, Kanadába, Észak-Manitobába kell elutaznunk, lehetőleg ősszel, ekkor van a legnagyobb esélyünk, hogy megpillantsuk a jegesmedvét.
A Nagy Korallzátony - Ausztrália
Ausztrália talán legnagyobb turisztikai attrakciója a Nagy Korallzátony, amely amellett, hogy a búvárok és szörfösök paradicsoma, egyedülálló tengeri élőhely is. A korallzátonyt az emberi szennyezés és a tengervíz hőmérsékletének emelkedése fenyegeti a leginkább. Korábban is előfordult már, hogy a vízhőmérséklet időszakos emelkedése a korallok pusztulását eredményezte, de a hőmérséklet csökkenésével akkor még a korallok újra visszahódították élőhelyüket. Napjainkban a melegedési folyamat úgy tűnik, nem fordul vissza, s ez egyes szakértők szerint a korallzátony teljes pusztulásához vezethet mindössze húsz éven belül.