ForestPress fotók
Ünnepelt a fővárosi vadász-közönség: felavatták Farkas Pál Csergezán Pálról mintázott mellszobrát a Budakeszi Erdészet szoborparkjában.
Nem elegáns dolog egy riportban az időjárásról elmélkedni, de jelen esetben nem kerülhető meg, hisz’ az ünnepség maga volt kiszolgáltatva az elemeknek. Az ömlő felhőszakadás majd egy órás várakozásra késztette az összesereglett zöldruhásokat Budakeszin. Persze nem telt el üresjárattal az idő, az egymást rég’ nem látott cimborák és vadásztársak boldogan ölelkeztek össze. Aztán alábbhagyott az eső, és kezdetét vehette a ceremónia Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője vezényletével.
Elsőként Zambo Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket, és a művész családtagjait.
Ezt követően Rácz Antal, az agrártárca egykori vadászati főosztályának a vezetője lépett a mikrofonhoz. A jó ismerős biztonságával sorolta Csergezán Pál életútjának állomásait, érdemeit. Alaposan elemezte a művészi pálya fontosabb fordulóit, és a vadgazdasághoz csatlakozás eseményét. Megemlítette a karrier külföldi állomásait, az itthoni elutasítottságát, az akadémiai festészet képviselőinek meg nem értését.
Ezt a szakmai kitaszítottságot bőven kárpótolta a külföld elismerése, és a hazai vadász- és lovaskör szeretete.
A szobrot a festő dédunokája leplezte le, akinek bizonyára életre szóló élmény marad ez a gesztus.
A gyűrött homlok és a markáns arc tükrözi az élet maradandó nyomait, de a tekintet mintha optimizmust tükrözne, és elhivatottságot sugároz.
A leleplezést Haumann Péter színművész versmondása követte, többek között Áprily Lajos és Weöres Sándor költeményeivel emelte az alkalom varázsát.
Váczi Ernő a lovasbarátok nevében emlékezett arra a művészre, aki már gyermekkorában kitűnt tehetségével, többek között azzal, hogy tökéletesen tudta ábrázolni a lovat.
Keszléri József, a Budakeszi Erdészet igazgatója felidézte a mesterrel együtt – szomszédságban – töltött évek néhány emlékezetes epizódját, bensőséges részletét.
Végül az erdészet és a vadászok nevében koszorút helyeztek el a szobor talpazatán. (z)