Mégis meg kell csinálni, ha törik, ha szakad. Erélyes mozgalmat kell indítani.
Az Egyesület szorgalmazza a jóindulatúan megígért segélyt a földmivelésügyi minisztériumnál és kérje tőle, hogy rendeljen minden erdőhivatala, felügyelősége, igazgatósága, üzeme részére kellő számú példányt. Nemzeti ajándékként lássa el vele minden erdőaltisztjét.
De kérje meg erdőbirtokos urainkat is, hogy minden hivatal részére rendeljenek az erdőbirtok nagyságához mérten néhány példányt.
Mi erdőmérnökök pedig kivétel nélkül rendeljük meg. Sokkal haszontalanabb dolgokra kiadunk könnyelműen ekkora összeget.
Évek óta alig jelent meg erdészeti szakmunka, és ha már kényszerűségből eddig takarékoskodnunk kellett, vegyük meg most legalább azt az árva Zsebnaptárt.
Pirulva kell leírnom, hogy évek óta nem jelent meg semmiféle szakmunka. Hát ennyire fásultakká váltunk? Nem érdemes szakkönyvet írni és kiadni ? Ez nem szól a magyar erdészet kultúrfölénye mellett, amire pedig olyan büszkék lehetünk, amivel ország-világ előtt nem kell szégyenkeznünk. Megállapította ezt rólunk a Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Erdészeti Kongresszus. Hát nem tudunk egy kis áldozatot hozni erdészeti irodalmunk fejlesztésére? Mikor érkezik el ismét az a régi szép világ, amikor az Egyesületünknek ismét módjában áll az irodalmunk fejlesztésére, jó körmöciekkel díjazott gyakorlatias, hézagpótló szakmunkákat kiadni.
Fel kell rázni tetszhalottaiból a magyar erdészetet!
De visszatérek a Zsebnaptárunk ügyére.
Az igaz, hogy az első kiadás ilyen költséges lesz. A következő kiadások már fele ennyibe se kerülnek, mert az állandó résztömörítéssel készül, csak a változó részt kell újból szedetni.
Talán nyomassa már most az Egyesület az állandó részt egyszerre 4000 példányban, s csak annyi változó részt, amennyi előfizetés lesz. A megmaradó mennyiséghez a szükséghez mérten hozzáfűzetheti az új változó részt.
Ami a tartalmát illeti, nem szabad elmaradni egyetlen külföldi zsebnaptár mögött sem, már csak a magyar kultúrfölény érdekében sem. Pláne a román naptár mögött nem kulloghatunk!
Inkább bőséges legyen, mint krajcároskodó takarékoskodásból hiányos. Van elegendő kiváló szakemberünk a szerkesztésre.
Csak módot kell nyújtani nekik erre. Meggyőződésem, hogy újjáéledt Zsebnaptárunk korszerű és magas színvonalú lesz, akár a Fekete-féle Erdészeti Segédtáblák, ami azonban nem pótolja az erdészek „lőcsei kalendáriumát".
A szerkesztők tanulmányozzák át az összes hasonló műveket. Ott vannak a régi híres osztrák zsebkönyvek Hempel és Fromme kiadásai. Az előbbinél ügyes újítás, hogy minden évben új tanulmányokat közöl, de a tartalomjegyzékben hivatkozik a kihagyott régiekre is, melyik évfolyamban található meg. Ezzel a naptár terjedelme csökken, évről-évre változatos lesz, nem marad egyhangú, s így biztosítja kelendőségét. Ott van a híres Neumann-féle német „Waldheil". De egészen biztosan akad tanulságos, követendő, a román naptárban is.
A naptár méretnagyságára vonatkozólag javasolom, hogy a régi naptár és a Fekete-féle Segédtáblák közötti nagyság legyen. Ezzel a naptár vékonyabb lesz, mert egy oldalára több fér, a táblázatokat pedig valamivel nagyobb betűkkel lehet szedetni, ami az olvashatóság szempontjából lenne előnyös. Általában a nyomdai kivitelre nagy súlyt kell helyezni, ebben a tekintetben is példaképül szolgálhat a Fekete-féle könyv. Ha lehet, korszerű blokkbetűkkel kell nyomatni, ez olvasható a legjobban.
És ú.n. bibliapapírra kell nyomatni, ez vékony, szívós, ismét vékonyítja a könyvet. (Lásd a Möller-íéle Építészeti Zsebkönyv legújabb kiadását, vagy a Természettudományi Társulat ,,Kincseskönyv"-ét.)
Hogy mit tartalmazzon a zsebnaptár?
Hát a szokásos erdészeti táblázatokon, stb-in kívül a régi bevált jó módszer szerint az erdészetre vonatkozó összes törvényeket, rendeleteket, ha nem is teljes terjedelmükben (vannak részek, amelyek a mindennapi gyakorlatban ritkábban szükségesek). Legyen benne egy mutató, amelyik az erdőgazdaságok életével összefüggő, érvényben lévő összes rendeleteket felsorolja és megmondja, hol találhatók fel. E z is a gyakorlatiasságot szolgálja,
nem kell sokszor órákon át keresgélni valami rendeletet, amire szükségünk van.
Sorolja fel a teljes magyar erdészeti könyvészetet időrendi sorrendben. Nem kell emiatt szégyenkeznünk.
Az érvényben lévő Magyar Fakereskedelmi Szokványok ne hiányozzanak belőle (ez külön 6—7 pengőbe kerül). Általában foglalkozzon bővebben a kereskedelmi és famegmunkáló résszel.
Tüntesse fel a faanyagokra érvényes vasúti fuvardíjakat, vámtarifa-tételeket, a legfontosabb vasúti szokásokat (a vasúti kocsik rakodásáról, a használandó vasúti kocsikról, stb.).
Foglalja össze röviden, tömören a havonként végzendő összes erdő-, vad- és halgazdasági teendőket.
Ne legyen hiányos a vadászatra vonatkozó rész sem. Közöljön néhány fontosabb statisztikai táblázatot. Esetleg számrajzokkal és szemléltető ábrákkal, ezek ezerszer többet beszélnek tengernyi számnál, s könnyen emlékezetünkben maradnak.
Végül folytass a régi derék naptárunk bevált rendszerét, közölje az erdészeti tiszticímtárt, ez is csak növeli az annyira szükséges összetartozást. Erről legyen külön tartalomjegyzék is, hogy bárkit gyorsan megtalálhassunk.
Hirdetést mentől többet közöljön. Sok vacak lap ebből él, ezzel is apaszthatjuk a költségeket. De hirdetés a szövegben ne legyen, csak a naptár végén. Az még esetleg megengedhető, hogy az egymástól eltérő fejezetek közé egy-egy hirdetést tartalmazó
színes lapot befűzzenek, ami által a naptár áttekinthetőbb, könnyebben kezelhető.
Vízhatlan, vékony bőrvászonba kell kötni, hogy a szabadban is használhassuk, még rossz időben is.
Lehet, hogy javaslataim kissé megdrágítják a naptárt, de elsőrendűt kell hoznunk, ha már két évtized után jelenik meg újból zsebnaptárunk, amely ma annyira hiányzik, hogy aranyakért se válna meg gazdája a régitől.
A legfontosabb, hogy minden porcikájában a gyakorlati életet szolgálja. S ha később látjuk, hogy egyes újabb részekre van szükség, azt felvesszük az újabb kiadásba, viszont a szükségtelennek bizonyultat elhagyjuk. Sorsát szerető, figyelő szemmel kell kísérni, legyen minden időkben korszerű, mintaszerű.
Még valamire felhívom a kiadó Egyesület figyelmét. Készíttessen különlenyomatokat szívós, erős papírra, tartós bőrvászon kötésben a köböző táblázatokról, mert tisztességes magyar táblázat alig van a forgalomban, vagy túl drága. A Fekete-féle könyvnek azokat a lapjait, ahol ezek a táblázatok találhatók, már ronggyá szaggattuk. Ezeknek a köbözőtáblázatoknak nagy sikere lesz.
S mentől előbb üljön össze a Bíró Zoltán által javasolt, főleg gyakorlati szakemberekből álló bizottság, döntsenek a közlendők élete és halála fölött, hogy régóta várt Zsebnaptárunk lásson végre napvilágot!
1939. április - Amint lapunkban olvashatjuk, a februári választmányi gyűlésen ismét szó esett erről a régen vajúdó kérdésről. A titkár előterjesztése szerint a kb. 672 oldalas zsebnaptár példányonként mintegy 12—14 pengőbe kerülne. Tényleg elég drága.