Az USA erdő- és fagazdaságáról (Az Erdő)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
1981. április - Az Európai Gazdasági Bizottság Fabizottsága, évi rendes ülésein egy-egy — az európai fakereskedelem tekintetében is jelentős — államot illetően, elemző tájékoztatót hallgat meg.

A fabizottság 1980. évi, sorrendben 38. ülésén, az előadást az USA delegációja tartotta , java részben „Az USA fahelyzetének elemzése az 1952—2030. időszakot illetően" témában készített tanulmány alapján. Az előadó D. Hair, a fabizottság egyik alelnöke, az USA Mezőgazdasági Minisztériuma szükségletek, ár- és kereskedelemelemző csoportjának vezetője. Az elemzés a fa szükséglet/fedezet trendjeivel és előirányzataival foglalkozott. Szükségszerűen számos feltételezésből kellett kiindulnia, pl.a népesség, a gazdasági aktivitás, a jövedelem, az energia t e k i n t e t é b e n . Ezek n a g y a r á n y ú gazdasági, t á r s a d a l m i és politikai környezetben a l a k u l n a k ugyan ki, mégis, a hosszabb távú előrejelzések természetének megfelelően számítani lehet esetleges jelentősebb változásukra. Az alapvető feltételeket ennek e l l e n é r e r e a l i s z t i k u s n a k t a r t j á k . Az é r t é k e k e t 1972. évi v á l t o z a t l a n US $-ban adják meg. (Forrás: ECE—TC TIM/R.62/Add. 1. 1980. IX. 3.)
1. Jelentős növekedés várható a népesség számában, a gazdasági tevékenység területén és a jövedelmeket illetően Az USA lakossága az utóbbi öt évtizedben erősen fejlődött (1920: 97, 1979: 220 millió). Az előirányzatok a következő öt évtized alatt további 80 millió gyarapodással számolnak és ezzel az USA lakossága 2030 körül eléri a 300 milliót.
A b r u t t ó nemzeti t e r m é k (GNP) az elmúlt négy évtizedben négyszeresére (386 millió US $) nőtt és egy főre eső é r t é k e 2030-ban eléri a 17 180 dollárt, az 1978. évi háromszorosát. Az egy főre eső jövedelmet 2030-ra v e t í t v e 12 000 US $-ban i r á n y o z t á k elő (az 1978. évi 2,7-szerese).
Mindez azt jelenti, hogy az USA-nak nemcsak 80 millióval több, hanem 300 millió olyan lakosának az igényeit kell majd kielégítenie, amelynek a vásárlóereje a jelenlegihez képest sokkal nagyobb.
2. A legtöbb fa alapú termék fogyasztása gyors ütemben nőtt A népesség számának, a gazdasági tevékenységnek és a j ö v e d e l e m n e k a növekedése következtében a fogyasztás a legtöbb i p a r i f a t e r m é k e t illetően, gyorsan nőtt. Az összes ipari hengeresfa-fogyasztás 1950—1978. között 30 százalékkal
nőtt. A tűzifa fogyasztása az 1970-es évek közepéig csökkent, de az olaj, a szén és a gáz á r á n a k növekedése következtében ismét emelkedik.
3. Az előrejelzések szerint a legtöbb fatermék iránti szükséglet továbbra is gyorsan nő
Az összes f a t e r m é k r e vonatkozó szükséglet 2030-ban eléri az 1976. évinek több mint a kétszeresét. Az e l ő i r á n y z o t t növekmény főként a cellulózipari alapanyagot érinti, amely az 1972. évi e g y h a r m a d n y i részesedéssel szemben, 2030-ban az összes szükséglet 45 százalékát adja majd.
Az 1960—70-es évek h e n g e r e s f a - f o g y a s z t á s á n a k növekményét teljes egészében fenyőből fedezték, míg a lombosfafogyasztás 1950 óta közel azonos szintű m a r a d t . A fogyasztási előirányzatok viszont már nemcsak a fenyő, de a lombos fafajokat illetően is erőteljes növekedést jeleznek. Ha az ármozgások i r á n y a folytatódik, a fenyőszükséglet 82 százalékkal nő, míg a lombos fa iránti igény több mint háromszorosára emelkedik. A g y o r s a b b növekedést a cellulózgyártás, a rakodólap, a talpfa, valamint a bútoripar lombos alapú rétegeitlemez- és furnérigénye indokolja.
4. A fatermékek importját illetően annak bizonyos növekedését jelzik, de a növekedés viszonylag kicsi az előirányzott igénynövekményhez képest A jelzett s z ü k s é g l e t n ö v e k m é n y egy részét importból tervezik fedezni. 1950—1977 között az import megkétszereződött. A kanadai fenyő- és a trópusi lombos erdőkben még fokozható a fakitermelés. Ilyen feltételezett körülmények között az import tovább nő.
A megelőző azonos időszakban a f a t e r m é k e k exportja is nőtt (különösen c e l l u l ó z - a l a p a n y a g b a n és fenyőrönkben — 1950—1977 között tizenötszörösen).
Az export összes mennyiségét illetően azonban — az i m p o r t t a l szemben — n em v á r n a k jelentős változást, de az egyes termékeket illetően igen. így pl. a fenyőrönk közel a jelenlegi szinten m a r a d 1990-ig, amikor is a Csendes óceáni p a r t v i d é k kiváló minőségű, de öreg fenyvesei elkezdenek kimerülni.
Nő a papírfa, a p a p í r és a lap-lemez t e r m é k e k exportja.
5. Az igény növekmény legnagyobb része a belföldi erdőket érinti Az előirányzatok számolnak a f a h a s z n á l a t o k minőségének a j a v u l á s á v a l és az import növekedésével. E lehetőségek nyomán f e l t á r h a t ó többlet elegendő lehet a f a t e r m é k s z ü k s é g l e t növekményének fedezésére, de j e l e n t é k t e l e n a faszükséglet teljes növekménye vonatkozásában. A hiány pótlása érdekében a belföldi kitermelések fokozását i r á n y o z t á k elő — 2030-ig 107 százalékkal.
A mennyiségi növekmény fenyő és lombos fafajokat illetően közel azonos, mégis, százalékos a r á n y b a n a fahasználatok a lombos erdőkben lesznek lényegesen erősebbek. (1976-hoz viszonyítva a 2030-ra előirányzott hengeresfa belföldi i g é n y n ö v e k m é n y f e n y ő k r e 71, m í g l o m b o s o k r a 224%.)
6. Jelentős belföldi forrás áll rendelkezésre — főként magántulajdonban. Az USA belföldi f a a n y a g f o r r á s a i igen nagyok. Mintegy 294 millió ha, az államok területének 33 százaléka erdő és ezek m i n t e g y kétharmada a fatermesztés célját szolgálja. Itt olyanok a t e r m ő h e l y e k , hogy h e k t á r o n k é n t és  évente l e g a l á b b 14 m 3 iparifa terem és a gazdálkodást itt semmi egyéb, azzal össze nem férő h a s z n á l a t, s z o l g á l t a t á s nem zavarja.
A fatermesztés célját szolgáló erdőknek 58 százaléka farmerek és egyéb magánszemélyek, 14 százaléka az e r d ő i p a r és 28 százaléka közületi t u l a j d o n b an van. Utóbbiak közül l e g n a g y o b b — 35,6 millió ha — az ún. „Nemzeti Erdők" csoportja.
A f a t e r m e s z t é s célját szolgáló erdők élőfakészlete 1977-ben 22,2 m i l l i á r d m3 h e n g e r e s f a volt. Ennek 24 százaléka rudas (mellmagasságban 13 cm-nél vastagabb törzs, amely a szálas m é r e t ű n é l  v é k o n y a b b , de belőle még ipari célra a l k a l m a s törzs képződhetik), 64 százaléka szálas (olyan méretű törzs, hogy belőle legalább egy fűrészrönk céljára alkalmas szakasz kivágható) minőségű.
A hengeresfakészlet további 10 százaléka g o m b a k á r o s í t o t t , száradok stb. Utóbbi csoport fájának egy része f e l h a s z n á l h a t ó fűrész- vagy hámozási rönkként, de legnagyobb részük csak cellulóz, e n e r g i a t e r m e l é s i a l a p a n y a g k é n t vagy olyan egyéb célra hasznosítható, ahol a minőségi k í v á n a l m a k b a n engedmény tehető.
Az élőfakészlet nagyobb része fenyő. A készletek közel fele a „Nemzeti Erdőkben", javarészt a n y u g a t i államok idős á l l o m á n y a i b a n van, mintegy negyede a f a r m e r e k kezén és főleg a keleti részen t a l á l h a t ó . Az élőfakészletnek m i n t e g y 16 százaléka felett a fafeldolgozó ipar rendelkezik — felerészben a
n y u g a t i államokban.
A lombos erdők keleten t e r ü l n e k el, egyenlő eloszlásban a n n a k déli és északi t é r s é g e i n . Ezeknek m i n t e g y 70 százaléka van a f a r m e r e k kezén.
7. A belföldi fahelyzet a legtöbb tájon javult Az USA élőfakészlete állandóan nő és j e l e n t ő s e n javul. Pl. 1952—1977. között az élőfakészlet a fenyvesekben 11, a lombos erdőkben 43 százalékkal gyarapodott.
A szálas fák készletei hasonló a r á n y b a n g y a r a p o d t a k . Ez a növedék csaknem teljes egészében az északi és a déli fiatal állományokon képződött, amelyek a f a r m e r e k kezén, illetve egyéb m a g á n t u l a j d o n b a n vannak. Az e r dő ipar t u l a j d o n á b a n , a „Nemzeti Erdők" kezén és a csendes-óceáni p a r t v i d é k en levő erdők élőfakészlete erősen megcsappant az idős állományok k i t e r m e l é s é n ek
t e r m é s z e t e s és előre l á t o t t következményeként.
8. A belföldi források kielégítik a legerősebb fahasználatokat is a legtöbb tájon A jelenlegi n ö v e d é k / h a s z n á l a t i mérleg szerint a belföldi lombos erdőkben m i n d e n ü t t, a fenyvesekben a keleti erdőkben lehetséges a fahasználatok növelése. Ezek a mérlegek az időszak folyamán természetesen változhatnak.
A fahasználat mégis jelentős m é r t é k b e n növelhető a következő néhány évtizedben — feltételezve, hogy a fatermelő erdőkkel rendelkező tulajdonosok a jövőben is meg t u d n a k birkózni az árakkal, az élőfakészlet változásaival és á l l o m á n y a i k a t jobban lesznek képesek kezelni, mint a m ú l t b a n tették.
Összességében az előirányzott fenyő hengeresfa fedezete 29 százalékkal nő 2030-ig. Ebben az időszakban a fenyő szálas m é r e t ű törzsek fedezete 11 százalékkal nő. A fenyves t á j a k fatermő képessége között igen nagy a különbség.
A csendes-óceáni p a r t v i d é k fenyveseiben jelentősen csökken a használat és ezekben az erdőkben fizikailag is l e h e t e t l e n f e n n t a r t a n i a k i t e r m e l é s jelenlegi szintjét. Délen ezzel szemben a fenyvesek élőfakészlete 50 százalékkal nő majd.
Mindezek a készletváltozások két jelentős következménnyel j á r n a k hosszabb távon. A nyugati parton fűrészeket kell majd bezárni, csökkenteni kell az erdőből élők számát, illetőleg jövedelmét. Ezzel szemben délen várható a faipar fellendülése és az ezzel járó alkalmazási, jövedelmi javulás.
A lombos hengeresfakészletek 1976—2030 között 2,7-szeresre nőnek. A szálas m é r e t ű törzsek mennyisége a j e l e n l e g i n e k több mint kétszerese lesz. Az ellátásban itt is a dél vesz f o k o z o t t a b b a n részt. (Készleten élőfakészlet értendő.)
9. Növekvő árakkal és gazdasági nehézségekkel kell számolni — a belföldi erdőkkel szembeni igény fedezetnél gyorsabb növekedése miatt A szükségletek g y o r s a b b a n nőnek, mint a fedezet. A fogyasztás és az ellátás közötti egyensúlyhiány növekedése v á r h a t ó . Ez nagyobb m é r t é k b e n érinti a fenyveseket.
A fenyő tőárak és a legjobb fenyőalapú t e r m é k e k iránti kereslet számítottat lényegesen meghaladó növekedése az igények és a fedezet szabályozását teszi majd szükségessé a következő évtizedekben. Az előrejelzések szerint az egyensúly é r d e k é b e n a fenyő tőárakat lényegesen emelni kell valamennyi államban.
Délen ennek m é r t é k e évente 2,5, a n y u g a t i „d u g l á s z " - t á j a k o n 1,8 és az északi e r d ő k b e n 1,9, míg a t ő á r a k emelkedésének r á t á j a a Sziklás-Hegységben eléri majd a 3,8 százalékot.
Az igény/fedezet előrejelzések a lombos fákat illetően — mind a rudas, mind a szálas m é r e t ű t ö r z s e k r e — l é n y e g e s e n kedvezőbbek. A következő 2—3 é v t i z e d b e n az igény fedezhető, a tőárak jelentős növekedésével nem kell számolni.
Minden b i z o n y t a l a n s á g ellenére ésszerű megközelítés alapján az államokban a relatív tőár állandó és jelentős növekedésével számolnak a legtöbb fafajt, méretet és a legtöbb terméket illetően. A legnagyobb növekedés a fenyő f ű r é s z á r u t , egyes lombos fafajok jobb minőségű fáját és az ezekből készített t e r m é k e k e t illetően v á r h a t ó . Az e l ő i r á n y z a t egyező az utóbbi 20 év t e n d e n c i á i val.
Mindez — az a l a p a n y a g o t illetően — a gazdasági élet nehezedésére utal.
10. A fát érintően növekedő gazdasági nehézségeknek jelentős és hátrányos  hatása lesz a gazdálkodásra, a környezetre és az általános szociális jólétre Az árak emelkedése miatt a kereslet visszaesik és a szükséglet csökkenésének j e l e n t ő s h a t á s a lesz az elsődleges fafeldolgozó — k ü l ö n ö s k é p p e n a fűrészi p a r r a . Az ellátás n ö v e k e d ő árakból származó j a v u l á s a a f a k i t e r m e l é s e k megnövekedését vonja maga után. Ez viszont j e l e n t ő s e n befolyásolja az évi tiszta j ö v e d e l m e t és az élőfakészletet.
Az élőfakészletek prognosztizált m é r t é k ű csökkenése azt jelenti, hogy a kitermelések egyensúlyban t a r t á s a a következő é v t i z e d b e n sokkal nagyobb erdősítési beruházásokat tesz majd szükségessé. Feltételezhető az is, hogy az erdőgazdálkodási p r o g r a m o k jelentős kiszélesítése nélkül a jelenlegi és az előirányzott növekedés a faiparban délen csak átmeneti jellegű lesz, n é h á n y évtizedig t a r t, majd élesen visszahanyatlik.
J ó l l e h e t, jelentős h a t á s o k k a l kell a fafeldolgozó i p a r n a k is számolnia, a fatermékek emelkedő relatív árának következtében a fogyasztók szenvednek nagyobb veszteséget. Leginkább érinti ez a házépítőket. A fenyő fűrészáru prognosztizált n ö v e k e d é s e a l a k á s o k s z á m á n a k 7 százalékos csökkenésével jár, 2030-ra v e t í t v e . Összességében úgy becsülik, hogy a fogyasztóknak 2030 körül 7 billió US dollárral többet kell fatermékekre kiadniuk, mivel nem lesz elegendő alapanyag a fenyő fűrészáru és a rétegelt lemez árának 1977. évi szinten tartásához.
Mindennek viszonylag jelentős h a t á s a lesz az a l k a l m a z o t t a k r a is. Becslések s z e r i n t a faiparban 2030-ban mintegy 90 000 éves munkahellyel lesz kevesebb mint ahányat alkalmazni lehetne a szükségleteknek megfelelő fenyőellátás esetén. A teljes alkalmaztatásra való kihatás még nagyobb lesz., figyelembe véve a k e r e s k e d e l m e t , a s z o l g á l t a t á s o k a t és az egyéb i p a r á g a k a t.
A relatív tőárak és a termékek árának emelkedése a meg nem újítható forrásokra és a környezetre is jelentősen hat. Amint az árak emelkednek, e g y r e több acél, alumínium, műanyag helyettesíti a f a t e r m é k e k e t , gyorsabban nő a meg nem ú j í t h a t ó források i g é n y b e v é t e l é n e k az aránya, különösen az olajé és a fémeké. Megnövekednek a k ö r n y e z e t t e l kapcsolatos költségek, amelyek különösképpen a helyettesítő a n y a g o k szélesebb körű hasznosításával járó b á n y á s z a t i , ipari termelési és erőművi levegő- és vízszennyezésből erednek.
11. Tág lehetőségek vannak a faellátás javítására és növelésére A gazdasági nehézségekkel, az emelkedő r e l a t í v  t ő á r a k k a l és a fatermékárakkal kapcsolatos kedvezőtlen hatások nem elkerülhetetlenek. A faellátás n ö v e l é s é r e és széleskörűbbé t é t e l é r e számos lehetőség van. 1976-ban a t e r ü l e t egységen képződött n e t t ó évi növedék csupán m i n t e g y h á r o m ö t ö d e volt annak, ami az erdő teljesítőképességének teljes k i h a s z n á l á s á v a l lehetséges lett volna. Az élőfakészlet m i n d e n e k e l ő t t a fatermelés keretében b e v e z e t h e t ő gazdálkodási eljárásokkal n ö v e l h e t ő - j a v í t h a t ó . J a v í t o t t genetikai tulajdonságú s z a p o r í t ó a n y a g , a t r á g y á z á s , a hálózat helyes m e g v á l a s z t á s a és egyéb  belterjes gazdálkodási eljárások segítségével nagyobb növedék é r h e t ő el, n e m is szólva
a r r ó l , hogy t u l a j d o n k é p p e n senki sem tudja, hol vannak a biológiai termelés határai.
A gazdálkodási költségek és a t ő á r a k v á r h a t ó a n változnak. A biológiai lehetőségek
hasznosítása n y o m á n azoknak csak egy részétől v á r h a t ó ezért olyan e l f o g a d h a t ó megtérülés, a m e l y r e g y a k o r l a t i b e v e z e t h e t ő s é g ü k é r d e k é b e n szükség van. Ennek ellenére a g a z d á l k o d á s növedékfokozó lehetőségei széleskörűek — 4% v a g y azt m e g h a l a d ó m é r t é k ű m e g t é r ü l é s számítható.
A gazdálkodás fejlesztésére a gazdaságossági számítások szerint a gazdasági e r d ő k t e r ü l e t é n e k 35 százalékán van lehetőség. A v á r h a t ó növekmény közel annyi, mint 1976. év teljes k i t e r m e l é s e volt és 3/5-e a teljes n e t t ó évi növedéknek.
A gazdálkodásfejlesztéssel é r i n t h e t ő t e r ü l e t mintegy 3/4 részén az elmaradt felújítások pótlására, az érett állományok k i t e r m e l é s é r e és a vágásfelújításra, v a l a m i n t az á l l o m á n y o k s z e r k e z e t é n e k á t a l a k í t á s á r a van szükség.
A fedezet széles k ö r ű növelésére k o r s z e r ű módszerekkel dolgozó fahasználat ú t j á n is l e h e t ő s é g van. Ennek k e r e t é b e n a h u l l a d é k o k t e l j e s e b b k ö r ű felhasználásáról, a v á l t o z a t o s a b b t e r m é k s z e r k e z e t r ő l és a t e r m é k e k jobb felhasználásáról v a n szó.
1976-ban a h a s z n á l a t t a l é r i n t e t t erdők élőfakészletéből 39,2 millió m3 maradt hulladékként a v á g á s t e r ü l e t e n. Ennek k é t - n é g y s z e r e s e volt a favég, az ág, a beteg és kis m é r e t ű törzs, egyéb, fel n e m használt faanyag mennyisége. A farost jelentős forrása lehet a jelenleg é v e n t e 45 millió t o n n á n y i r a becsült városi fahulladék.
A lap- és lemezipar tág lehetőségeket nyújt az erdei h u l l a d é k csaknem valamennyi féleségének a h a s z n o s í t á s á r a . Az 1 t o n n a t e r m é k r e eső fenyőgyanta m e n n y i s é g é n e k csökkentését szolgáló technológia vagy az olcsóbb ragasztó t o v á b b n ö v e l h e t i k a m e g t e r m e l t fa felhasználását.
A cellulóz- és papíriparban is számos lehetőség van a források és a t e r m é k -k i h o z a t a l növelésére. A t e l j e s f a - k i t e r m e l é s és az a p r í t é k k é p z é s módszereinek j a v í t á s a lényegesen növelheti a h e k t á r o n k é n t i kihozatali és c s ö k k e n t h e t i a vágástéri h u l l a d é k k a l kapcsolatos gondot. A p a p í r g y á r t á s i eljárások fejlesztése l e h e t ő v é t e t t e nagyobb kihozatalt adó technológiák bevezetését, a lombos fák. f e l h a s z n á l á s á t , a h u l l a d é k p a p í r és k a r t o n  r e c i k l á l á s á t.
Lényegesen növelhető a fedezet a fűrészáru és rétegeitlemez feldolgozási technológiáinak javításával. Különösen k e r e s e t t e k a k i s m é r e t ű és a rövid hengeresfa feldolgozását lehetővé tevő, k ö l t s é g h a t é k o n y fűrészipari és rétegeitlemezt előállító eljárások. í g é r e t e s megközelítés e t e k i n t e t b e n a n a g y sebességgel m ű k ö d ő elektromos l e t a p o g a t ó és- az a u t o m a t i k u s vezérlési rendszer, a szilárdság szerinti osztályozás a u t o m a t i k u s rendszere, valamint a n a g y m é r e tű rönkből, k é s z ü lt f ű r é s z á r u v a l azonos é r t é k ű , t o l d o t t - ragasztott t a r t ó k bevezetése.
A minőségellenőrzés a fedezet növelésének közvetlen eszköze lehet a fűrésziparban , a s z á r í t á s b a n és a továbbfeldolgozásban. E s e t t a n u l m á n y o k alapján c s u p á n a berendezések megfelelő k a r b a n t a r t á s a és a gépek helyes beállítása r é v é n 10 százalékkal nőtt a k i h o z a t a l.
A jobb műszaki és építési eljárások is c s ö k k e n t h e t i k a fa i r á n t i igényt, elsősorban a lakás- és egyéb építkezések területén. Bevezetésükkel a vastag m é r e t ű hengeresfa 10—20 százaléka lenne m e g t a k a r í t h a t ó . Favédő szerrel előkezelt termékek, víztaszító anyagok használata n a g y m é r t é k b e n javítaná a legtöbb f a t e r m é k é l e t t a r t a m á t és c s ö k k e n t h e t n é a faforrások iránti igényt.
12. Lényeges beruházásokra lesz szükség — de ezek jövedelmezőknek ígérkeznek A f a t e r m é k e l l á t á s növelése és s z e r k e z e t é n e k j a v í t á s a műszakilag és gazdaságilag lehetséges és megoldható az erdő k ö r n y e z e t é n e k zavarása nélkül. Az e l ő i r á n y z o t t i g é n y n ö v e k m é n y fedezete é r d e k é b e n e n n e k ellenére n a g y közületi és m a g á n b e r u h á z á s o k r a lesz szükség a gazdálkodás, a k u t a t á s és a s z o l g á l t a t ás t e r ü l e t é n egyaránt.
E s e t t a n u l m á n y o k alapján k i t ű n t , hogy a f a r m e r e k és egyéni magántulajdonosok különböző célokat követnek, kevésbé i s m e r i k a gazdálkodás lehetőségeit, e l t é r ő m é r t é k b e n készek és képesek a faellátást j a v í t ó b e r u h á z á s o k r a . Ezek r é g ó t a ismert a k a d á l y o k . Amit azonban n e m i s m e r t e k még fel kellő mértékben, az az, hogy a fakészlet növelését célzó beruházások számos hatását a társadalom általában az alacsonyabb tő- és fatermékárakon keresztül élvezi.
Az alacsonyabb á r a k csökkentik a költségeket olyan fogyasztási j a v a k a t illetően, mint a fa é p í t ő a n y a g és a b ú t o r o k , csökkentik a környezet szennyezését olyan, fát h e l y e t t e s í t ő anyagoktól, mint az acél, a műanyagok. Csökken az idegen fedezeti forrásoktól való függés és a meg n em ú j í t h a t ó források igénybevételének aránya.
S o k a t lehet tenni a f a t e r m é k e l l á t á s j a v í t á s a és szerkezetének fejlesztése érdekében a meglevő technológiák jobb h a s z n á l a t a és új technológiák fejlesztésére i r á n y u l ó t o v á b b i k u t a t á s o k révén.
A f a t e r m é k e l l á t á s j a v í t á s á t célzó p r o g r a m o k t e r j e d é s e során elkerülhetetlenül e l é r k e z n e k egy olyan ponthoz, amikor a n ö v e k e d ő f a t e r m é k - k i b o c s á t á s gátolni vagy csökkenteni kezdi az egyéb funkciókat. Az erdei források i n t e g r á l t és k i e g y e n s ú l y o z o t t , t ö b b célú h a s z n o s í t á s á n a k k i a l a k í t á s á r a nézve a kutatásban lehet a legnagyobb remény. Így c s ö k k e n t h e t ő k lesznek az igények gyors növekedésének t u l a j d o n í t o t t összeütközések.
Végül t o v á b b r a is szükségesnek t a r t j á k tanulmányozni azokat a gazdasági, szociális és környezeti kapcsolatokat, amelyeket illetően az igények sokkal gyorsabban nőnek, mint a lehetőségek. Ez a l a p v e t ő szükséglet és ez a t á r s a d a l mi alapja a g a z d a s á g p o l i t i k a és a p r o g r a m o k fejlődésének. Az ilyen k u t a t á s o k n a k f e l t e h e t ő e n igen nagy lesz a h a t á s a a jövő g a z d á l k o d á s á r a és az államok erdei f o r r á s a i n a k hasznosítására.
A t a n u l m á n y k e r e t é b e n nem t u d t a k foglalkozni a fedezet változásával járó, a g g r e g á l t jellegű k ö l t s é g / h o z am elemzéssel. A részletes elemzés jelzi azonban, hogy a gazdasági, t á r s a d a l m i és k ö r n y e z e t i előnyök minden bizonnyal, a beruházások valószínűleg, nyereséget j e l e n t e n e k a t á r s a d a l om számára és a gazdálkodásra . Az előirányzati időszak végén pl. a fogyasztói költségekben jelentkező kétévi m e g t a k a r í t á s b ó l elegendő tőke képződhetik a faellátás fejlesztéséhez
szükséges, csaknem m i n d e n g a z d á l k o d á s i eljárás bevezetésére. Ezeknek az eszközöknek a m ű k ö d t e t é s e révén viszont lehetővé válnék az ellátás olyan m é r t é k ű növelése, amely fedezni lenne képes az előirányzott igényeket, l e h e t ő v é  t e n n é  a  f a t e r m é k i m p o r t csökkentését vagy az -export növelését. Dr. Szőnyi László


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.