E tervezet megvitatására és a továbbfejlődés irányának meghatározására volt hivatott szeptember 16—17-én az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen megrendezett Egyetemi és főiskolai hallgatók I. országos konferenciája". A konferencia feladata volt továbbá, hogy segítséget nyújtson a KISZ KB-nak az egyetemi és főiskolai KISZ-munkára vonatkozó határozatok elkészítéséhez.
A jövő évben megrendezésre kerülő II. országos konferencia feladata lesz a KISZ KB által jóváhagyott Irányvonal és határozat alapján elsősorban a módszertani kérdések megvitatása.
A KISZ KB létre kívánja hozni az Országos Egyetemi Tanácsot, valamint a nagyobb egyetemi városokban a városi egyetemi és főiskolai tanácsot.
EGYSÉGES VÉLEMÉNY
kialakítására van szükség! Az egyetempolitikai problémák megoldásának, a KISZ KB Állásfoglalásának fontos tényezője az egyetemi ifjúság valósághű megítélése. Az egyetemi ifjúságot is érik mindazok a hatások, amelyek társadalmunk bármely rétegét. Minthogy azonban ezek a fiatalok egyetemeken, főiskolákon tanulnak, az intézmény jellegétől, belső légkörétől függően koncentráltan érik ezek a hatások. Csak kölcsönös és konstruktív együttműködéssel lehet megoldani a felsőoktatási intézmények munkájának problémáit, feladatait.
Az egyetemi ifjúságnak egységesen kell ismernie jogigait és kötelességeit. A KISZ-szervezetek érdekvédelmi munkája növeli a szervezeték befolyását és tekintélyét. Csak az az alapszervezet számíthat jelentős befolyásra a hallgatók körében, mely maradéktalanul teljesíti érdekvédelmi funkcióját.
A konferencia másfél napos munkája alatt 35 felszólaló fejtette ki véleményét az országos és helyi problémákról, feladatokról. Kifogásolták például, hogy a világnézeti nevelés a legtöbb helyen csak tananyagszerű kiadványokra támaszkodik, és az aktuális események megismerésére nem biztosítanak időt, lehetőséget. Így az ifjúság nincs kellőképpen felvértezve a nyugati burzsoá ideológiai káros hatások ellen. A szaktanszékek és a modern dialektikus materialista szemlélet külön állnak egymástól. A szakoktatás jelenlegi keresztmetszete olyan érzést kelt a hallgatóban, hogy a dialektikus materializmus és a szaktanszékek egymástól elszigetelten léteznek, és nincs is igényük ezek kölcsönhatásának megismerésére. Ennek oka a szaktanszékek ideológiai nevelőmunkájának hiányossága.
Elmondották a hozzászólók, hogy a hallgatók egymásra gyakorolt hatása sok esetben
NAGYOBB NEVELŐ MUNKÁT
végez, mint az egyetemi oktató-nevelő munka. Szükségesnek tartják, hogy a KISZ-vezetők tisztában legyenek az egyetemi ifjúság pszichológiájával.
A hozzászólásokból szinte egyértelműen kitűnik, hogy a felsőoktatási intézmények képviselői szerint a KISZ érdekvédelmi és érdekképviseleti funkciója nem azonos. Jelenlegi javaslattevő, állásfoglalási szerepe nem kielégítő. Szükséges, hogy bizonyos kérdésekben felruházzák egyetértési joggal is. A munkahely-elosztásnál nem játszik kellő súlyú szerepet a KISZ véleménye. Ebben az esetben te csak javaslattételi joga van, és ez nem minden esetben hatásos. Az ideológiai nevelőmunka hiányos ugyan, de hatékonysága nem kisebb mértékű. Minthogy a hallgatói KlSZ-szervezetek önállósága többnyire meglehetősen korlátozott, nem tud a szükséges felelősségérzet a hallgatókban kialakulni, mely nélkül az ideológiai nevelőmunka nem hozza meg a kívánt eredményt. Gátolja a hallgatók ideológiai fejlődését az is, hogy a közösségért végzett munka értékét csökkenti annak a helyes elvnek gyakori helytelen értelmezése is, hogy az egyetemisták „fő feladata" a tanulás, a tananyag elsajátítása, és az oktatók egy része ennek mértékét veszi csak figyelembe a hallgatóról kialakított összképben. Így
A KÖZÖSSÉGI MUNKA
és a tanulás mereven elválasztódik, sőt szembe kerül egymással. A közösségi munkát végző hallgatók válaszút elé kerülnek, vagy időt áldoznak a közösségi munkára, és ezzel anyagi, erkölcsi vonatkozásban egyaránt hátrányosabb helyzetbe kerülnek, vagy ők is bezárkóznak.
E kérdés megoldása a közösségi munka arányos elosztásában, erkölcsi és anyagi megbecsülésben, a szervezeti fegyelem szigorú betartásában, valamint az állami és pártvezetés korrekt és következetes intézkedéseinek segítségében rejlik.
A konferencia az ország minden részéből összegyűlt mintegy 150 főnyi fiatal, hazánk majdnem valamennyi felsőoktatási intézményét képviselte. Problémáik olykor sajátosak voltak, magukon viselték intézményük jellegét, de egy dologban mégis mind megegyeztek: gondjaik, problémáik feltárásával, tapasztalataik elmondásával, őszinte sőt sok esetben bátor kritikai észrevételeikkel igyekeztek előbbre vinni mindnyájunk közös ügyét, egyetemi ifjúságunk eszmei-politikai fejlődését. Gergely László, Erdőmérnöki és Faipari Egyetem KISZ VB tagja
1960. ? október - A KISZ KB. Intéző Bizottsága július 21-én kiadott állásfoglalás-tervezete a felsőoktatási intézmények hallgatóinak és KlSZ-szervezeteinek helyzetével és feladataival foglalkozott.