1957. június - Szekeres Gyula, az Északzalai Áll. Erdőgazdaság igazgatója az ellenforradalom több megnyilvánulásáról számolt be. Szigorú intézkedéseket kért a politikai okból elbocsátottak újbóli alkalmazása terén. Szükségesnek tartja, hogy a főiskolai felvételeknél nagyobb súlyt helyezzenek a politikai megbízhatóságra.
A munkástanácsokra vonatkozóan nézete hasonló az előbb elhangzottakéhoz.
Kérte, hogy a személyzeti előadóknak legalább olyan fizetés legyen biztosítható, mint amilyent bármely más előadó kaphat.
Sallai Ferenc, a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság igazgatója részletesen ismertette az ellenforradalom lefolyását Sopronban. Rámutatott arra, hogy a Soproni Főiskolán lezajlott események oka az ifjúság nevelésében tapasztalható hiányosság.
Megállapítása szerint a beiskolázás helyesen történt, de helyesen kell megválasztani azokat a tanárokat is, akiknek hivatása a főiskolai ifjúság nevelése. A munkástanácsokra vonatkozó véleményével csatlakozott az előbb felszólalókéhoz.
Partos Gyula, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója bejelentette, hogy az október-novemberi események okozta károk felszámolása az Intézetben is folyamatban van és az Intézet továbbra is készen áll az erdőgazdaságok termelő munkájának közvetlen megsegítésére.
Németh János, a Magasbakonyi Áll. Erdőgazdaság igazgatója rámutatott arra, hogy az ellenforradalom nem minden erdőgazdaságnál nyilvánult meg azonos mértékben, de éberségre van szükség ott is, ahol látszólag csak kisebb mértékben nyilvánult meg. Megállapította, hogy az erdőgazdaságok politikai szempontból viselkednek tartózkodóan a fiatal mérnökök alkalmazása tekintetében. A főiskolai nevelésben a politikai munka határozott megerősítését követelte. A gazdasági kérdések között a műszaki feladatoknak,
elősorban az építkezéseknek erdőgazdaságon belüli ellátását sürgette.
Mihályka Gyula, a Szombathelyi Áll. Erdőgazdaság igazgatója ugyancsak a főiskolai nevelés ideológiai tartalmának elmélyítését sürgette avval, hogy az ellenforradalmi eseményekben nagy felelősség terheli a fiatal mérnökök jórészét. Rámutatott arra, hogy alapszervezetük 21 tagjából, alig 5 állta meg a helyét. Szintén jó gazdasági eredményekről számolt be. Sürgette a közbirtokossági erdők kezelésének rendezését, intézkedést kért az irányban, hogy a tanácsok ne adhassanak ki származási igazolásokat, mert ez sok visszaélésre ad alkalmat. A személyzeti előadók fizetésével kapcsolatban ugyanolyan
illetményeket követelt a személyzeti előadók részére, mint amilyenben a vezető állásúak részesülnek.
Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke vitába szállt a nyugati államokban gyakran elhangzó ama váddal, mely szerint a szocializmust építő államokban időnként felmerülő hibák a rendszer lényegében gyökereznek. Példával igazolta, hogy a termelés rendszere nálunk nem dogma, a rendszer minden okos és ésszerű megoldásra lehetőséget ad. Ez bennünket állandóan ilyen megoldások keresésére kötelez. A fiatal mérnökökkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ezek nagy többsége munkás és paraszt származású, a népi demokrácia nevelte, s így minden feltétel megvan ahhoz, hogy a magunk emberévé tegyük őket. Szigorúaknak és keményeknek kell lennünk velük szemben, de szeretettel kell velük foglalkozni.
Ákos László, az Erdőgazdaság szerkesztője a szakmai folyóiratok jelentőségét méltatta és sajnálattal állapította meg, hogy az előfizetések az utóbbi időben erősen csökkentek. A lapok támogatják az erdőgazdaságok vezetőit és dolgozóit feladataik ellátásában, de ezért ezeknek is támogatniok kell a lapokat.
Keresztesi Béla, az OEF vezetőjének helyettese a felszólalásokra adott válaszában elsőnek Erdélyi János elvtárs felszólalásához kapcsolódott és a maga részéről ismét rámutatott a nyárfatenyésztés rendkívüli jelentőségére. Röviden ismertette a franciaországi nyárfatermesztést, s kijelentette, hogy ennek eredményei nem olyanok, amit mi is ne érhetnénk el. A „vad-nyárfa" kérdését az dönti el, hogy mit tud az egyik és mit a másik adni a népgazdaságnak. A főigazgatóság vezetői nagy barátai a vadnak, de csak annyira, amennyiben az a népgazdaságnak is hasznos. Helyeselte az apró vad elterjesztésével kapcsolatos hozzászólást és bejelentette, hogy a fogoly és fácán, valamint egyéb apróvad elszaporításának kérdésével az ERTI már foglalkozik. A nyárfarákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nálunk igyekeztek ebből valamiféle divatot csinálni. Így a szakmai közvélemény megijedt tőle. Nyugaton látta, hogy ott is van nyárfarák, komoly betegség, de nem ijednek meg tőle. Meg van ellene a védekezés az ellenálló fajták elkülönítésével, helyes telepítési és ápolási módszerekkel.
Az igazgatók mozgására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem jelenti szabadságuk korlátozását és elősegíti a munkafegyelem megszilárdulását.
A szakelőadókkal kapcsolatban nagyobb önállóságot kért biztosítani munkájukhoz. A kis erdészet és kis védkerület felvetett kérdésében két szempont küzd egymással. Az országos vezetés szempontjából a 250 erdészet megfelelő és jó. Az erdőgazdaság szempontjából ott, ahol nagy a terület, kevés az erdő, szét van szórva és sok időt kíván azok megközelítése,
ott a kis erdészet a jó. Ennek a két szempontnak megfelelő összehangolásán a főigazgatóság dolgozik. Helyeselte azt, hogy a kisebb építkezések tervezési munkáit is az erdőgazdaság maga lássa el. A fásítással kapcsolatban kiemelte, hogy az ingyen csemetének az elmúlt évben igen nagy jelentőségük volt. Országos átlagban mintegy 10 000 forintunkba kerül egy hektárnyi erdőtelepítés üzemi kivitele, ugyanennyi fásítás 5000 forintot tett ki és az ingyen csemete juttatással csupán 500 forintos költséget jelent nekünk egy hektárnyi
fásítás.
A munkafegyelem tekintetében az erdőgazdaságokban még mindig komoly tennivalók vannak. Nem helyeselhető, hogy a dolgozók hivatalos ügyekből kifolyólag saját személyükben levelezzenek külföldiekkel. Külföldi kapcsolatot hivatalosan csak az igazgató tartson fenn. Helyes meglátás az, hogy az adminisztrációs munka csökkentése nélkül a racionalizálásnál elért eredmények megsemmisülnek. A főigazgatóság őszre készül el ilyen irányú rendezéssel. Az erdőgazdaságok egyre gyakrabban tartanak tapasztalatcseréket. Helyes volna ezek során a recskiek fagyártmánytermelését is behatóan tanulmányozni.
A táji értekezletek hasznosak lehetnek, de szükséges, hogy ezeken a főigazgatóság minden esetben képviselve legyen.
Helyeselte Fekete József felszólalását a természetes felújítással kapcsolatban s ez irányban megfelelő intézkedést ígért. Bejelentette, hogy az egyenruha kérdése a kormány előtt van, s remélhetőleg hamarosan elintéződik. Valószínűleg részletfizetéses térítés ellenében fogják a dolgozók kapni. A közbirtokossági erdők kérdése a kormány előtt van, ebben a kérdésben rövidesen döntés születik. Ennek megtörténte után a legjobban érdekelt, erdőgazdaságokkal a végrehajtást külön meg fogjuk beszélni.
A mérnökellenesség vádja az OEF pártszervezetét is érte. Egyetért azzal, hogy a fiatal erdőmérnököket rá kell vezetni a helyes útra. Erdőmérnökeink között 77 párttag van, ez 10%-a az erdőmérnöki karnak.
Az ellenforradalmi eseményekért a felelősséget az erdőgazdaságokban sem lehet csak az erdőmérnökökre hárítani. A főigazgatóság alaposan utánanézett és kiderült, hogy a felelősök között sok jogász, könyvelő és egyéb is szerepelt.
Felelőtlen eljárás volna egy fiatal mérnök eltaszítása csak azért, mert fiatal fejjel belesodródott az ellenforradalom árjába. A kommunistáknak kötelessége nevelni őket, vigyázni arra, hogy olyan idősebbek befolyása alá kerüljenek, akiktől jót tanuljanak. Nekünk kell foglalkoztatni továbbra is azokat a szakembereket, akik belesodródtak az eseményekbe. Kisebb beosztásban olyan erdészetvezető mellett kell őket foglalkoztatni, aki szemmel tudja tartani működésüket. Okvetlenül próbát kell velük tenni és ha később ott folytatják, ahol októberben abbahagyták, akkor kell csak végleg elküldeni őket.
Igen nagy fontosságot tulajdonít maga is annak, amit többen is követeltek, hogy most, amikor 20 tanárt és tanársegédet fogunk a főiskolára kinevezni, feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy ezek olyanok legyenek, akik a helyes irányban tudják nevelni az ifjúságot.
Az erdei lopások megakadályozásánál rendkívül fontos, hogy maguk az erdőgazdasági dolgozók teljesen mentesek legyenek mindenféle korrupciós jelenségtől. A főigazgatóság ebben tréfát nem ismer és felhívja az erdőgazdaságok vezetőit, hogy maguk is a legszigorúbban járjanak el minden ilyen esetben.
Az ERTI-vel kapcsolatban megállapította, hogy új vezetője van az intézetnek és minden egyéb feltétel is megvan ahhoz, hogy a jövőben a helyes irányban dolgozzék. Az ERTI azon lesz, hogy új módszereket, új eljárásokat adjon a gyakorlat kezébe, szükséges azonban,
hogy az erdőgazdaságok is minden lehető eszközzel támogassák munkáját.
Befejezésül megállapította, hogy az értekezlet célját elérte. Az erdőgazdaságok vezetői a főigazgatósággal a politikai és szakmai kérdésekben teljesen egyetértenek. Sorainkat ezzel rendeztük és ennek hatása még fog mutatkozni gazdasági téren is.
