K e d v e s Elvtársak, B a r á t a i m!
N a g y kitüntetésnek tartom, hogy a Szovjetunió erdészei nevében üdvözölhetem Önöket a m a g y a r erdészeti szakirodalom m e g a l a p í t á s á n a k 100. é v f o r d u ló j a alkalmából. N a g y o n örülök, hogy átadhatom a S z o v j e t u n i ó sok ezer erdészének forró, baráti üdvözletét.
A z elmúlt 100 é v alatt a m a g y a r erdészek nem kis eredményeket értek el.
K ü l ö n ö s e n nagyok eredményeik a homok és egyéb, a mezőgazdaság által nem hasznosítható területek fásításában, valamint a gyorsan növő f a f a j o k termesztésében.
A nyártermesztés nagy gazdasági eredményeket biztosít, rövid időn belül ad faanyagot a népgazdaság számára, és rövid időn belül tükrözi az erdész m u n k á j á t is. A m a g y a r erdészek jól használják ki a természeti viszonyaikat.
A z erdészeti t u d o m á n y b a n szintén nagyok az önök eredményei, sok helyes módszert dolgoztak ki, s ez biztosítja a magas szintű erdőgazdálkodást. K ü l ö n ö sen nagyok eredményeik a n é p h a t a l om kivívása óta. A z erdők népi tulajdona a m a g y a r erdészek számára is m i n d e n lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkájuk a nép egészének javát szolgálja.
A szovjet erdészek, a k o m m u n i s t a párt vezetésével sikeresen oldják meg az e l ő t tük álló feladatokat és a m a g u k munkájával elősegítik a k o m m u n i z m us minél előbbi megvalósítását. A Nagy Októberi F o r r a d a l om kivívásával lehetősé g nyílt a természet eme kincseit is a z összesség érdekében felhasználni. A szovje t á l l am megszületésekor a föld államosításáról szóló lenini tételek helyesléssel találkoztak a legjobb orosz tudósok között. A z akkori idők neves tudósa, Morozov professzor követelése volt, hogy az ország összes erdőit állami t u l a j donba kell venni. „Erdő csak állami tulajdonban lehet — mondja Morozov 1917 szeptemberében az erdészek II. kongresszusán — s csak az lehet benne a gazda. Nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is bebizonyult, hogy csak az állam gazdálkodhat az erdőben... A z államosítás — társadalmi érdek. Ha az erdő állami tulajdonban van, akkor olyan kezekben van, a m e l y azt az össznép érdekében használja fel."
Az erdők államosításával az erdőgazdálkodás új alapjait fektettük le. Hatalmas fejlődés történt azóta. A múltban alig törődtek az erdővel, ma pedig több mint 1 m i l l i á r d ha erdő van feltárva. A z erdő népgazdasági jelentőségének növekedésével arányosan nő az erdőtelepítés mennyisége is, terjed a természetes felújítás, a n e v e l ő v á g á s és fokozódik az erdővédelem.
A szovjet erdőgazdálkodás fejlődését támogatja az erdészeti tudomány, m e l y jelentősen megnőtt a s z o v j e t h a t a l om ideje alatt. Legjobb j e l l e m z ő j e az, hogy a jelenségek dialektikus módszerének megismerésén nyugszik, a haladó tudományokra támaszkodik, és k o m o l y elméleti alapja van. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy sem a gyakorlat, sem az elmélet a mai követelményeknek megfelelő sikereket nem érhet el, ha nincs elméletileg tökéletesen megalapozott tudomány. Habár a szovjet erdőgazdálkodás éveiben az erdészeti t u d o m á n y sokat tett a termelékenység emeléséért, a jövőben még sok feladat áll előtte. A z erdőgazdálkodás sokat vár az erdészeti tudomány művelőitől, mert n a g y szükségük van az erdők termelékenységének növelésére és a védőfásítások biztosítására.
A szovjet erdőgazdálkodás ma nagy fejlődésben van. A z erdészeti kutató intézetek, főiskolák, technikumok sűrű hálózata meghatározott erdőtájakhoz van kötve, ami jobban biztosítja a konkrétabb, differenciáltabb módszerek kidolgozását és alkalmazását.
A z elért eredményeket időszerűen közli az erdészeti sajtó. Minden tudományos intézet kiadja a saját munkáját gyűjteményesen. Ez lehetőséget ad az elért eredmények megismerésére és a gyakorlati bevezetésre. A tudomány halott a gyakorlat nélkül. Ezért elméletileg és gyakorlatilag egyaránt meg kell oldani a kérdéseket. A Szovjetunióban évenként több ezer fiatal végzi el a f ő iskolát, technikumot, aspirantúrát és megy ki a gyakorlatba.
A Szovjetunióban az utóbbi időben megváltozott az erdőgazdaság irányítása.
Minden köztársaságban létrehozták az erdészeti főigazgatóságot, s ez mind az erdőgazdasági, mind a faipari kérdésekben önállóan dönt. Legnagyobb köztársaságunkban — az Orosz Föderatív Szocialista Köztársaságban — a Szovjetunió összes erdeinek 94%-a van. Itt az erdészeti főigazgatóság közvetlenül a minisztertanács alatt működik és összefogja a köztársaság területének teljes erdőgazdálkodását. Az erdőgazdaságok és a fakitermelő vállalatok úgynevezett komplex-gazdaságokba vannak egyesítve. Ez az egyesítés elősegíti a kitermelés és más erdőgazdasági munkák teljesebb és hatásosabb gépesítését. Az erdősítési munkák kiterjedése az erdőgazdaság és fakitermelő ipar egységesítése után csak magában az Orosz Föderatív Köztársaságban 904 ezer ha-ról 1411 ha-ra emelkedett a komplex gazdálkodás eredményeképpen. Ez a szervezeti forma lehetővé teszi, hogy mellőzzük a tarvágásokat egy sor erdőgazdasági tájon és áttérjünk a felújító vágásokra.
A Szovjetunió erdészei nagy figyelmet fordítanak a nevelővágásokra, különösen a fiatalosokban, s ez lehetővé teszi a mi viszonyaink között népgazdasági szempontból értékes fenyőállományok kialakítását. A nevelővágások csaknem teljesen gépesítettek mind a döntés, mind a közelítés szempontjából, s mindig több és több segítséget nyújt az erdészeknek a kémia.
Mint önöknél, nálunk is nagy figyelmet fordítunk a gyorsan növő fafajok — nyarak és akác — termesztésére. Dagesztánban pl. sikeresen termesztjük a fehér akácot, s ennek évi növedéke öntözött területen a 20 m3 - t is eléri ha-ként.
A z erdőgazdaság átszervezése lehetővé teszi az erdőgazdálkodás színvonalának emelését, de a cellulóz, papír és fafeldolgozó üzemek magasabb színvonalra v a l ó emelését is.
Végezetül engedjék meg, hogy elismerésem fejezzem ki az önök által végzett nagy munka iránt és á t a d j am a Szovjetunió erdészeinek üdvözletét e jubileum alkalmából. Egyben kívánok önöknek új és sok sikereket a munkában az egész nép javára. Éljen a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátsága! Éljen a világbéke!
Costin E., az erdészeti tudományok kandidátusa, a bukareti erdészeti dokumentációs központ igazgatója, a Revista Padurilor szerkesztője:
Kedves Elvtársak!
Engedjék meg, hogy a román delegáció nevében őszinte köszönetünket fejezzük ki kedves meghívásukért, azért, hogy szakfolyóiratuk megjelenésének 100. évfordulója alkalmából részt vehetünk ezen az ünnepségen. Felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy a román erdészek forró üdvözleteit tolmácsoljam és s o k sikert k í v á n j a k lendületes munkájukhoz , a m e l y e t a m a g y a r erdőgazdálkodás f o l y a m a t o s emelkedése érdekében kifejtenek.
Ez a z é v f o r d u l ó a m a g y a r erdészeti dolgozók részére n a g y j e l e n t ő s é g g e l bír.
A l k a l m a t n y ú j t arra, h o g y a m a g y a r erdészet 100 éves m u n k á j á t , „A z Erdő", i l l e t v e az Erdészeti Lapok cikkein keresztül is f e l m é r h e s s ü k . Ugyanezen alkalomból m é l y tisztelettel adózunk azon haladó g o n d o l k o d á s ú erdészeknek, akik n a g y erőfeszítésekkel életre hívták, fenntartották, gazdagították és generációkon keresztül f o l y a m a t o s a n e m e l t é k s z a k s a j t ó j u k színvonalát. A m a g y a r erdészek bü s z k é k l e h e t n e k szaklapjukra, a világ e g y i k l e g r é g i b b erdészeti folyóiratára.
A r o m á n erdészek jól i s m e r i k és nagyra é r t é k e l i k ezt a folyóiratot, azért is, mert magas, t u d o m á n y o s szinten tárgyalja a l e g f o n t o s a b b , a legaktuálisabb g y a k o r l a t i , v a l a m i n t elméleti kérdéseket, amelyek az erdőgazdálkodás terén f e l m e r ü l n e k .
F o l y ó i r a t u k 100 évét, a m e g j e l e n t e t é s körülményeit, valamint annak tartalmát t e k i n t v e két f o n t o s a b b időszakra bonthatjuk. A z első szakaszt a felszabadulásig s z á m í t h a t j u k , a m e l y időig n é h á n y haladó g o n d o l k o d á sú erdész, a kapi t a l i s ta v i s z o n y o k közepette, n a g y áldozatokkal harcolt a lap fenntartásáért.
N a g y erőfeszítéseket tettek a t u d o m á n y terén elért e r e d m é n y e k n e k a gyakorlatban v a l ó alkalmazása, v a l a m i n t a k o n z e r v a t í v és visszahúzó erők leküzdésében.
A z i r á n y m u t a t á s terén a l a p széles f ó r u m a t ö l t ö t t e be azt a szerepet, amely a l e g f o n t o s a b b szakmai kérdések m e g v i t a t á s á t lehetővé tette. A második szakasz a f e l s z a b a d u l á s utáni i d ő k r e esik. Ebben az i d ő b e n a l a p mind a párt, m i nd az á l l a m v e z e t é s részéről n a g y támogatást élvez. Rendelkezésre állanak m i n d azok a technikai, és anyagi tényezők, a m e l y e k szükségesek a dialektikus mate r i a l i s ta szemlélet t o v á b b i kifejlesztéséhez.
A f o l y ó i r a t n a k ma n a g y szerepe v a n az erdészeti dolgozók mozgósítása terén, az erdők t e r m ő k é p e s s é g é n e k fokozása, az erdők szerepének kiszélesítésében.
A lap tartalmát t e k i n t v e nagy minőségi j a v u l á s tapasztalható. A kutatási és a gyakorlati téren elért e r e d m é n y e k e t mind belföldön, m i n d k ü l f ö l d ö n az e r d é s z e k egyre szélesebb körei i s m e r i k meg. í g y a l a p az a k t í v műszaki propaganda szerepét is betölti, k o m o l y segítséget n y ú j t az á l l a n d ó a n f e j l ő d ő g y a k o r la t részére. Folyóiratuk nemcsak regisztrálta a szakmai eseményeket, hanem
n a g y o n k o m o l y szerepet töltött be a m a g y a r erdészet érdekében az új, haladó e s z m é k és elgondolások megvalósítása, valamint a z o k n a k a g y a k o r l a t b a n való a l k a l m a z á s a terén. U g y a n a k k o r k ö z r e m ű k ö d ö t t a nemzetközi erdészeti irodalom g a z d a g í t á s á b a n is. Ezért mi, m i n t a szocialista országok erdészeteinek küldöttei, k ü l ö n elismeréssel adózunk „ A z E r d ő " k i f e j t e t t munkájáé r t . A n n a k ellenére, h o g y 100 év telt el a l a p első s z á m á n a k megjelenése óta, mégis fiatal, i d ő s z e r ű és n a g y o n t e v é k e n y maradt. Ez annak tudható be, hogy szocialista r e n d s z e r ü n k igényli az újat, az előremutatót és ehhez minden segítséget meg is ad.
Ez a centenáris évforduló lehetőséget ad arra is, h o g y m e g i s m e r h e s s ü k a H a j d ú s á g i Á l l a m i Erdőgazdaság dolgozóinak gyakorlati és kísérleti eredményeit is. Ez az erdőgazdaság k o m p l e x feladatokat oldott m e g a m e z ő - és vízgazdálkodás vonatkozásában, valamint k i v á l ó a n szép eredményeket ért el az azelőtt terméketlen szik- és h o m o k t a l a j o k b e f á s í t á s a terén.
Elért e r e d m é n y e i k e t messze, országuk határán túl is ismerik az erdészek és ú g y gondoljuk, h o g y a helyszíni bejárás a l k a l m á v a l ez a l k a l o m m a l is sokat t a n u l h a t u n k önöktől. A román erdészeti dolgozók n a g y f i g y e l e m m e l kísérik a m a g y a r elvtársak sikereit, amelyeket a k ü l ö n b ö z ő szakmunkákban, szakkönyv e k b e n f o l y ó i r a t o k b a n tesznek közzé.
Kedves elvtársak! A Román Népköztársaságban az erdőgazdálkodás az egyik legfontosabb ágazata a népgazdaságnak. A legfelsőbb párt- és kormányvezetés a mi országunkban is minden támogatást megad annak érdekében, hogy az erdőgazdaság a reáháruló feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudja.
Ez jut kifejezésre abban is, hogy a Román Népköztársaságban a faipar és az erdőgazdálkodás egy minisztérium irányítása alá tartozik, így a fa komplex felhasználása biztosított.
Ami a mi szaksajtónkat illeti, közölhetjük, hogy legrégibb folyóiratunknak, a Revista Padurilornak 1886-ban jelent meg az első száma. Ennek a folyóiratnak az Önök folyóiratához hasonlóan történelmi múltja van. Népi demokráciánk biztosította annak lehetőségét, hogy szaksajtónk évről évre egyre több folyóirattal gazdagodjék. A román erdészeknek jelenleg kilenc különféle havi és időszaki szakfolyóirata jelenik meg. Ezekben a folyóiratokban mind a hazai, mind a külföldi legújabb tudományos és gyakorlati eredmények közlésre kerülnek. A folyóiratok egy része alkalmat nyújt arra, hogy mint dokumentációs anyag megismertesse szakembereinkkel a legfrissebb hazai és külföldi tudományos és gyakorlati eredményeket. Ezt a munkát külön erre a célra életre hívott erdészeti dokumentációs központ végzi.
Kedves elvtársak! Úgy érezzük, hogy ez a vándorgyűlés mindnyájunk számára igen hasznos tapasztalatcsere. Hozzájárul a szocialista erdészet és erdőgazdálkodás további fejlődéséhez és egyre szorosabbá fonja a baráti kapcsolatokat a szocialista erdészek között. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos komplex kérdések megoldását nagyban elősegítik ezek a közös találkozók és egyre inkább az erdő sokszoros funkcióinak a legteljesebb felhasználásához fog mindnyájunkat vezetni, ami ma világszerte a legfontosabb megoldásra váró kérdés.
Engedjék meg, hogy a Magyar Országos Erdészeti Egyesület működésének, és szaklapjának, Az Erdő-nek 100. évfordulója alkalmából a román erdészeti dolgozók nevében átadjam elnök elvtársnak ezt az albumot, amelyik a Román Népköztársaság erdőgazdálkodásának legfontosabb eredményeit ábrázolja, valamint a Revista Padurilor 1961. évi kötetét. Ez a lapunk a múlt évben volt 75 éves. Továbbá átnyújtom az Erdészeti Kutató Intézet és az Erdészeti Dokumentációs Központ egyes kiadványait.
Éljen a román és magyar erdészek őszinte barátsága!
Dr. Prof. Tyszkievicz St., a varsói erdészeti kutató intézet maggazdálkodási és nemesítési osztályának vezetője, a Sylvan szerkesztője.
A lengyel tudományos akadémia mezőgazdasági és erdészeti osztálya és a lengyel erdészeti egyesület, valamint a Sylvan c. folyóirat szerkesztősége nevében szeretettel üdvözlöm a magyar erdészeti sajtó százéves évfordulóját ünneplő gyűlés résztvevőit.
Száz év nem kis idő, különösen korszakunknak szédületes tempója, a társadalmi változások, a műszaki fejlődés és az emberi kapcsolatok alapvető megváltozása idején. Száz év viszont nagyon rövid idő, ha a vitéz, munkás és mindenek fölött hazáját szerető magyar nemzet múltját nézzük.
Az erdészet modern értelmezésében akár mint tudomány, akár mint az ember agrotechnikai tevékenységének egyik ága, valamivel több, mint 150 éves múltra tekinthet vissza. De az erdő, mint a haza egyik anyagi eleme, ősidőktől fogva nagy hatást gyakorolt minden nemzet életére és fejlődésére. Először v é d ő pajzs volt a támadókkal szemben, majd a népgazdaság fontos elemévé vált, a bányászat és a faipar kifejlődéséhez adott alapokat és még igen sokféleképpen hozzájárult a civilizáció előrehaladásához. A nemzet viszonyát az erdőhöz, annak megtartásához, telepítéséhez és ápolásához úgy lehet tekinteni, mint a nemzeti kultúra egyik alkotórészét.
Hogy a magyarországi erdészet történetének kezdeteire rámutassunk, annak az ezer évnek elejéhez kell visszatérnünk, amikor az egyes törzsek kezében levő erdőkből a nagy István király állami tulajdont alkotott és ezeknek igazgatását a királyi megyékben levő helytartókra bízta. A z erdők védelmét és a r ó lu k való gondoskodást a királyi erdők hivatásos őreire bízták, akiknek székhely e az erdőkben volt, és akiknek kötelességei apáról fiúra szállottak. Ezek k ö zül az első magyar — és bizonyára egész Európa első — erdészei közül sokan elpusztultak az Á r p á d dinasztia uralkodása végén, a tatár hordákkal vívott fegyveres harcokban. De nemcsak az erdővédelemre és a vadászatra korlátozódott akkor az ember tevékenysége az erdőben. Magyarországon előbb szabályozták az erdőőrök tevékenységét és feladatait, mint m á s országokban. Szabályozták a fakitermelést, az erdei javaknak magántulajdonosok által való felhasználását.
Számos oklevél tanúskodik arról, hogy intézkedtek az erdők túlzott kitermelésének megakadályozásáról, és Magyarország erdőben szegény vidékein gondoskodtak a védelemről és a felújításról is. Lessenyi Ferenc professzor közlése szerint, az egyik XIII. századból fennmaradt oklevél egy 15 holdas erdőről tesz említést, amely kézi vetés útján keletkezett. Ez az oklevél 1262-ből származik, tehát ma nemcsak a magyar erdészeti sajtó százéves ünnepét ülhetjük, hanem az erdőtelepítés 700. évfordulóját is.
Számos erdőre vonatkozó törvény és rendelet, pl. a Zsigmond király által 1426-ban kiadott utasítás, amely az erdők évenkénti kivágásáról intézkedik, v a g y az 1565-ben „Constitutio Maximiliana seu norma silvas camerales propagandi et colendi" címen kiadott felújításról szóló és sok más hasonló okmány azt bizonyítja, hogy az erdészeti ügyek iránti megértés, az azok jelentőségének tisztánlátása az Önök országában már a középkorban a legmagasabb európai szinten állott. A z Önök nemzete régi és szép erdészeti hagyományokra tekint vissza. A z erdészet területén elért eredményeik k i v í v j á k a külföldiek elismerését is, ami teljes mértékben érthető. Ennek az elismerésnek adott kifejezést a lengyel erdészeti társaság, amikor 1884-ben Bedő Albertet, a Magyar Erdészeti Egyesület akkori elnökét tiszteletbeli tagjává választotta.
A II. Erdészeti Világkongresszus és az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége IX. kongresszusa résztvevőjeként — e kongresszusok Magyarországon voltak 1936-ban — lehetőségem volt megismerkedni az erdei termőhelykutatás, az erdőnevelés, a terméketlen, főleg homoktalajok (pl. Kecskemét) megjavítása területén alkalmazott eredeti és értékes kutatásaikkal.
A nagy katonáknak — mint pl. Báthorinak és Rákóczinak — kiváló íróknak és művészeknek — mint Petőfinek, Lisztnek, Bartóknak — hazája egyúttal számos, a világ erdészettudománya számára is jelentős szakembert adott, mint amilyenek Fekete, Fehér, Blattny, Kaán, Roth stb. voltak, akik ezen a területen méltón képviselték az alkotó magyar gondolatot. A magkutatással és nemesítéssel foglalkozva szinte naponta figyelem a nyarak és fűzek ültetése és termesztése terén elért nagy eredményeiket.
Ma még egy harmadik évfordulót is ünnepelhetnénk: 1762-ben Pest város elrendelte az akác ültetését és a N a g y Magyar A l f ö l d ö n hozzáfogtak a gazdasági célból történő fásításhoz, megelőzve ezzel más országokat.
Áttérve a legújabb időkre, megállapítható, hogy az erdészeti maggazdálkodásnak azok az elvei, amelyeket 1958-ban az Országos Erdészeti Főigazgatóság bevezetett, és amelyek a gazdasági-termelési tevékenységet genetikai alapokra helyezték, Magyarországot e területen a haladó országok élcsapatába, élvonalába állították. A z utolsó években elért magyar erdőgazdasági eredményeket, amelyek az erdősültség százalékának növeléséből, az ápolási munkák kiterjesztéséből, az önálló csemeteellátás megvalósításából, valamint az iparifa arányának jelentékeny felemeléséből állnak, Lengyelországban úgy értékeljük, mint az önök erőfeszítéseinek pozitív eredményeit, amelyek kétségtelenül a faimport mennyiségének csökkentéséhez vezetnek. Odavezetnek annyival is inkább, minthogy helyes és erős alapokon nyugszanak: tudományos tapasztalatokon és az erdészeti oktatás fejlődésén, amelyek számára természetesen nem kis jelentősége van a jubileumát ünneplő erdészeti sajtónak.
A nemzet számára annyira nélkülözhetetlen erdők ma a társadalom érdekeit szolgálják. Ellentétben azokkal az időkkel, amikor az állami erdők csak kis részt, az ország erdővel borított felületének csak 5%-át foglalták el, ma már a magántulajdonosok érdekei nem jelentenek akadályt azoknak a sokoldalú feladatoknak a megoldásában, amelyeket az erdőknek teljesíteniök kell. Az „Erdészeti Lapok" első szerkesztőjére, Divaldra, a kiváló erdészre kétségkívül nehéz feladatok hárultak, amikor száz évvel ezelőtt vállalta, hogy hazai nyelven folyóiratot ad ki. A z ő kezdeményezésének és energiájának köszönhető, hogy a lap eljutott az erdészek nagy tömegeihez és élénk szakmai mozgalmat váltott ki. Ebben látjuk hatalmas érdemét és ezért tiszteljük ma.
Mint a lengyelországi erdészeti lap képviselője sok sikert kívánok a magyar erdők területén végzett értékes munkájukhoz. A z általános emberi célok felé törekedve, amelyek csak a tartós béke viszonyai között érhetők el, a lengyel erdészek ápolni és erősíteni fogják azokat a közeli baráti kapcsolatokat, amelyek a lengyel nemzetet a magyar néppel összefűzik. E kapcsolatoknak több évszázados hagyományai, nagy jövője és perspektívái vannak abban a közösségben, amelyet alkotunk.