1910. augusztus 1 . - Rektorválasztás a selmeczbányai főiskolán. A selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskola tanácsa f. évi július 19-én tartott ülésén a főiskola rektorául a következő két iskolai év tartamára dr. Fodor László főiskolai rendes tanárt, m. kir. főbányatanácsost választotta meg.
Borsod-Gömör-Heves megyék erdészeti egyesülete f. évi június hó 19-én tartott közgyűlésének színhelyéül a természeti kincsekkel oly bőségesen megáldott Dobsinát és környékét választotta. A M. E. legutóbbi száma 64 résztvevőt sorol fel, akik között aránylag igen szép számban van képviselve a női nem is.
A közgyűlésnek borhi Borhy György alelnök által történt megnyitása, a szokásos képviseltetések bejelentése és egyéb formaszerű ügyek elintézése után a titkári jelentésre került a sor, mely szép szavakkal emlékezett meg az egyesületnek a tragikusan elhunyt alelnökéről, imecsfalvi Imecs Béláról.
A magánerdőtisztek helyzetének javítása, illetőleg jogviszonyaik szabályozása ügyében a múlt közgyűlés alkalmával benyújtott javaslat sorsát illetőleg előadja a titkár, hogy az ügyet az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmánya is tárgyalta s a nélkülözhetlen adatgyűjtésre s a viszonyok megfelelő tanulmányozására bizottságot küldött ki, ami alapos reményt nyújt arra, hogy a javaslat a megvalósulás helyes medrébe terelődött. I Az erdőtisztek czimkérdésére vonatkozólag a Baranya-Somogy-
Tolnamegyei Vadászati és Erdészeti Egyesület állásfoglalását bevárni kívánja.
A tagok száma 131, akik közül 14 az alapító tag.
A titkári jelentés után Kellner Viktor, városi erdőmester ismertette Dobsina város erdőgazdaságát. Majd az alapszabály egyes pontjainak módosítása ügyében határozott a közgyűlés, nemkülönben a pénztárnok felmentvényét adta meg, akinek jelentése szerint az egyesület vagyona ezidőszerint 6287 K 48 fillért tesz ki.
A közgyűlés az egyesület elnökéül Oesztes Lajos érs. erdőmestert, egyik alelnökéül pedig Hering Samu herczegi erdőmestert választotta.
Ezt követte az irodalmi pályázatokra vonatkozó jeligés művek bírálata. Nyolcz erdőmérnökhallgató pályázott, akik közül Földes Tibor nyerte el „A kései tölgy ismertetése" czimű értekezésével a 100 koronás pályadíjat, míg Lángos Lajos, Sessler János és Zsuffa Béla külön dicséretben részesültek s tekintettel az egyesület szerényebb anyagi viszonyaira, elhatározta a közgyűlés, hogy az utóbbiak által irt értekezéseket felterjeszti a földmiv. Minisztériumhoz s szerzőiket jutalmazásra ajánlja.
A közgyűlést a bankett, majd pedig a kirándulások követték.
Két csoportra oszlottak. Az egyik csoport a Tátrába ment s útközben Oreiner Lajos herczegi erdőtanácsos emlékoszlopát megkoszorúzta, mely alkalommal Oesztes Lajos elnök igen szép, korrajznak is beillő beszédben méltatta Oreiner Lajos érdemeit.
A másik csoport Pusztamezőre rándult ki, onnan pedig a bicsárkai menházba. Másnap a Királyhegy megmászását tervezték, de a kedvezőtlen időjárás ezt megakadályozta s helyette bejárták a
leszorított tenyészhatár helyreállítását czélzó, a maguk nemében páratlanul szép havasi kultúrákat, majd pedig Vereskőn búcsút mondtak egymásnak.
Szepesvármegyei Erdészeti Egyesület. A szepesvármegyei erdőtisztek ezen név alatt egyesületet alakítottak, melynek tagja lehet a szepesvármegyei, magyar honosságú, felesketett erdőtiszteken, erdőbirtokosokon és erdészeti iparral foglalkozókon kívül mindazon magyar testület és jogi- vagy magánszemély, aki erdészeti szakügyek iránt érdeklődik, az egyesületet közreműködésével támogatni kívánja s akit az egyesület tagul befogad.
A tagok háromfélék:
a) alapító tagok, akik az egyesület pénztárába egyszer s mindenkorra 100 koronát készpénzben fizetnek be. Ennek fejében a tagsági díjtól egyszer s mindenkorra felmentetnek;
b) rendes tagok, akik legalább 3 éven át évenként 3 korona tagsági díjat fizetnek;
c) tiszteletbeli tagok, kik megyei erdészetük gyámolításán fáradoznak és törekvéseiket bármiként támogatják. A tiszteletbeli tagok a rendes tagok jogaival bírnak, de tagdíjat nem fizetnek.
Az egyesületbe lépni szándékozók ezen kívánságukat az elnöknek jelentik be.
A „Szepesvármegyei Erdészeti Egyesület" közvetlen czélja:
Szepesvármegye erdészeti szakemberei között a szaktársi viszony ápolása, s azoknak azon czélból való egyesítése, hogy azok a megyében levő erdők minőségét, kezelését, kihasználását, felújítását, értékesítését, a rendelkezésre álló munka- és fuvarerőt, a szállítási eszközöket, a faipari, kereskedelmi, vadászati és halászati viszonyokat és berendezéseket az egymással való érintkezés és a közvetlen tapasztalatok révén alaposan megismerhessék s ennek alapján a megyének legczélszerűbb erdő-, legelő-, vad- és halgazdasági módjait megállapíthassák és ezáltal erdőgazdaságának érdekeit előmozdítsák.
Közvetett czélja az egyesületnek az, hogy nyilvános munkálkodásával az erdőbirtokosok figyelmét az erdészeti ügy iránt felkeltve s azokat lehetőleg az egyesület körébe vonva, az erdészet hivatását, fontos állam- és nemzetgazdasági feladatát, czélját a nagyközönség előtt ismertté tegye, annak a mainál nagyobb megbecsülést és elismerést vívjon ki és az erdőtisztek anyagi helyzete javításának szükséges voltát a társadalom köztudatába bevigye.
Az egyesület ezen czéljainak elérésére a következő eszközök felhasználásával fog törekedni:
Az egyesület erdőgazdasági ügyek megvitatása végett a vármegye különböző vidékein évenként közgyűléseket fog tartani és a megyei erdőgazdaságoknak megismerése és a gazdaság czélszerű
fejlesztésére szolgáló erdőkezelési eljárásoknak tanulmányozása czéljából a közgyűlésekkel kapcsolatosan kirándulásokat tenni.
Az erdészeti magyar irodalom fejlesztése és az erdészeti szakismeretek terjesztése czéljából az egyesület a tagokat ily irányú tevékenységre fogja buzdítani, esetleg — amennyiben ezt az egyesület vagyoni viszonyai meg fogják engedni — pályadíjak kitűzése által is.
Erdészeti szakkérdésekben az egyesület az erdőbirtokosoknak szívesen fog tanáccsal szolgálni és alkalmas szakértőket is ajánlani, valamint fontosabb erdőgazdasági kérdésekre fel fogja hívni a hatóságok figyelmét.
Az egyesület igazgatását végző tiszti személyzet, mely három évről három évre választatik, következőképen alakult meg:
Elnök: Nádas Béla, m. kir. erdőtanácsos Lőcse.
Alelnök: Barger Quidó, Coburg hgi erdőmester, Káposztafalu.
Titkár: Halmi László, városi főerdész, Lőcse.
Pénztáros: Janoviczky Béla, urad. főerdész, Szepesvéghely.
Az egyesület székhelye mindenkor az elnök lakhelye, ez idő szerint tehát Lőcse.
Az egyesület hivatalos közlönyei a „Szepesi Hírnök" és a „Szepesi Lapok", melyek a tagokat és a közönséget az egyesület működéséről és annak minden fontosabb mozzanatáról tájékoztatni fogják.
Az erdőtiszti ezimek ügyében Craus Qéza Aladár kir. alerdőfelügyelő hozzánk beküldött soraiban a múlt füzetben egy olvasónk részéről javaslatba hozott erdészeti segédfelügyelő czimet helyteleníti.
Az erdőtörvény t. i. szerinte „éppen úgy nem ismer segéd felügyelőt, mint alerdőfelügyelőt sem. A munkás hatáskör minőségéből következőleg, az erdőtörvény ezen tisztviselőknek a kir. erdőfelügyelő helyettese címben adta a rang megkülönböztetését. Azon indokok pedig, amelyek a törvényhozót említett irányban vezették, ma is csak épp úgy fennállanak, mint a törvény meghozása idejében. Így semmi ok arra nincsen, hogy az alerdőfelügyelők czimének korrigálásánál a törvényes szempontok mellőzésben részesüljenek".
Az erdőtörvény 28. §-a erdőfelügyelőkről szól, kik mellé a szükséges segédszemélyzet adandó. Ennek a segédszemélyzetnek czimeit az erdőtörvény nem állapítja meg, amint hogy nézetünk szerint az erdőfelügyelő szót is lehetne a törvény sérelme nélkül csak a hivatás megjelölésére használni, míg a czim más is lehetne, amint az a VI. fizetési osztályban lévő erdőfelügyelőknél már is úgy van.
VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL.
(Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdőtiszti létszámukban beálló
változásokról bennünket levelező-lapon értesíteni szíveskedjenek.)
A m. kir. földmívelésügyi miniszter Kohout János m. kir. segéderdőmérnököt
a beszterczei m. kir. erdőigazgatóságtól a magyarországi kincstári erdőket
kezelő erdőtisztek létszámába való átsorozás mellett, a lugosi m. kir erdőigazgatósághoz helyezte át s az építésvezetői teendők ellátásával bízta meg.
Gróf Tisza István nagykovácsii erdőgondnokságához Erős Rezső végzett főiskolai hallgatót uradalmi segéderdőtisztnek kinevezte.
