2013./3. – A Velencei-hegység legdélebbi nyúlványának oldalában, a
Mészeg-hegy csúcsán elterülő Sukorói Arborétum és Erdei Iskola, valamint
a Móri-árokban húzódó Gaja-völgyi Tájcentrum egyaránt a VADEX Mezőföldi
Zrt fenntartásában üzemel.
A Velencei-tó egyik legszebb táján fekvő 96 hektáros Sukorói Arborétum több mint 250 féle fa- és cserjefaj, számtalan lágyszárú növény élőhelye. A Vadex Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodói, erdőtelepítői munkásságának, és az 1985. évi kopárfásításnak köszönhetően fellelhető a legtöbb a Velenceihegységre jellemző őshonos fafaj, a védett növények közül pedig például a tavaszi hérics, az apró nőszirom (sárga és lila), a leány- és a fekete kökörcsin, a vitéz kosbor és az árvalányhaj is.
Káprázatos állat- és növényvilág
Az arborétum faállományát javarészt a tölgyek, kőrisek, fenyők, juharok, hársak, platánok, akácok és fűzfák alkotják, együttesüket különleges dísznövények, gyümölcsfák, ritkaságok (pl. fekete dió) színesítik. A sokféle cserjefajból nagyszámban láthatjuk a gyepűrózsát (csipkebogyó), galagonyát, fekete bodzát, somot és a rózsafélék több faját. De a gombafajok több családja is fellelhető (pl. róka-, taplógomba, galócák) a területen. A színes növénykert mindenkit elkápráztat változatosságával, érdekességeivel és látványával.
Becses állatállománnyal is büszkélkedhet az arborétum. Változatos madárdal fogadja és ringatja nyugalomba az odalátogatókat. Az arborétum egyik legelterjedtebb madara a szajkó, más néven mátyásmadár.
Visszatekintés a múltra
A terület a bronzkor óta lakott és a korabeli leírások alapján a honfoglalás során Veszprém felé haladva ott vert tábort Árpád fejedelem egyik vezére, Ösbő. Sőt, összekötő út volt már akkor is Buda és Székesfehérvár, illetve Veszprém között. A térségben a magyar történelem híres csatáit vívták meg őseink (pl. a 1848-as pákozdi csata vagy 1944-45 tele). A 48-as emlékmű, múzeum és a Doni-kápolna tanúskodik hőseink emlékéről. (A legtöbb ember a múltban állattartásból, mezőgazdaságból vagy halászatból tartotta el családját. A korai halászatról tanúskodik egyik kiállításunk is a Tájmúzeumban (Halászati Múzeum).
A térség turisztikai hasznosítása az 1980-as években kezdődött. A Mezőföldi Állami Erdőgazdaság kellemes, elterjedt kirándulóhely kialakítására törekedett, amely a Velencei-hegység és a Velencei-tó természeti, geológiai, néprajzi értékeit mutatja be. Az arborétum bejáratától a tájmúzeum épületéig az út két oldalán földtörténeti és geológiai kőzetmaradványok változatos, egyedi, a térségben elterjedt típusai sorakoznak, közülük jó pár emlékeztet az egykori „vulkán" (Meleghegy) büszke korszakára és a terület földtörténeti kialakulására.
A Tájmúzeum kiállítása a tervek szerint idén megújul a Természettudományi Múzeum forgatókönyve és kivitelezése nyomán. A kiállítás nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjük a Velencei-hegység és a Velencei-tó kialakulásának körülményeit, gazdag növény- és állatvilágát. Az erdő életközösségét fantasztikus dioráma segítségével tanulmányozhatjuk.
Az épület tetőterében kapott helyet a Halászati Múzeum, amely a helyi halászok, nádvágók életét, mesterségét meséli el. Különböző halászati eszközöket, szerszámokat és egyéb érdekességeket ismerhetünk meg Nagy Sándor, az arborétum egykori vezető erdészének a gyűjtése, munkája nyomán.
Játék, piknik, pihenés
A háztól rövid, hangulatos sétával az erdei ösvényen keresztül eljutunk az arborétum „jelképéhez", a kilátóhoz. A 14 méter magas fagerendából felújított építményből a rendkívül szép velencei táj tárul élénk. Belátjuk az egész tavat, Pákozd, Sukoró dombjait, erdőit és a tópart településeit.
Az Erdészeti Erdei Iskola kialakított tanösvényén szakemberek vezetésével ismerhetik meg a látogatók az erdő és erdész kapcsolatát, az erdőtelepítés szakszerű folyamatát. Emellett különböző madár fajok, állatok lábnyomainak megfigyelésére, sőt egy vadles és egy állatetető felfedezésére is mód van.
A tanösvény egy csodás tisztásba torkollik, ahol fából készült kalandjátszótér várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. A zöld területen, sportpályán játszhatnak, a mellette lévő kb. 150 férőhelyes nyitott szín alatt lazíthatnak és a kialakított tűzrakó helyeken főzhetnek, süthetnek a vendégek. Kiváló helyszíne családi pikniknek vagy „csapatépítő" rendezvényeknek. Az úgynevezett Forrás-tó (belső tó) pedig meghitt hangulatot teremt a csendes pihenésre vágyónak. A mesterséges tavat, a Velencei tóra jellemző halfajokkal telepítették be, az erdei iskolások nagy örömére. A szabadidős övezetet is ha-zai telepített és különleges növényfajok veszik körül.
Kalandos tanulás az erdőben
Az Erdészeti Erdei Iskola órái keretében a természetismereti és környezetvédelmi tudásukat bővíthetik az óvodások és iskolások. A természet felfedezése, élményszerű megtapasztalása nagy örömet okoz a gyermekeknek és megszeretteti velük hazánk élővilágát. Mindezek mellett kiemelten foglakozik az erdész munkájával és az erdőgazdálkodással. Az arborétumi interaktív foglalkozások (idén „Együtt az erdőért!" címmel) minden óvodának, iskolának (általánostól a gimnáziumig), egyesületnek, alapítványnak és klubnak igazi kalandot kínálnak néhány óra alatt. Emellett játékos foglalkozások, idegenvezetések, és még sportos események is helyet kaptak az iskola programjában.
A Vadex Mezőföldi Zrt. vezetői már régóta támogatják a székhely iskoláinak szakszerű, erdő szeretetére nevelő foglalkoztatását, oktatását. Emellett tavaly a „2012. Erdők Hete" keretében különleges, saját programtervet készített és szolgáltatott mindenkinek az oktatói csapat. Nemcsak a környező térségből, hanem a fővárosból, sőt az alföldről is látogattak hozzánk iskolás csoportok. A Pákozd-Sukoró Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola sok újdonságot és érdekességet tartogat a 2013-as évben is a látogatóknak! Tanuld-tanítsd, barangold be és fedezd fel az arborétum csodás tájait! Fedezzük fel együtt az erdőt 2013-ban is!
Vadregényes szurdokvölgy
A Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri árok részét képezi a Gaja-völgy, a lépcsős vetődéssel kialakult sasbérces táj, ahol a kőzetek töréseiben csörgedezik a környék legtisztább vízfolyása, a Gaja patak.
A 4 km hosszú csodás szurdokvölgyet meredek sziklafalak, erdőkkel borított hegyoldalak határolják. A hegyeket a triászkorban keletkezett dolomit alkotja. A kőzettömeg folyamatosan emelkedett, miközben a törésvonalak mentén betört a Gaja patak. Napjainkban is tart ez a folyamat. A magas sziklafalakban 16 kisebb barlangot tartunk nyilván, melyek oldódással és mállással alakultak ki. A legnagyobb sziklaüreg Sobri Jóska, a híres betyár nevét viseli. A környező hegyek 250-300 méter magasak, nehezen járhatóak.
A völgyben az erősen párás levegő kedvező mikroklímát teremt a növényzet számára. A Gaja patakot közvetlenül keskeny égerligetek szegélyezik. A sziklafalak alatt kőzettörmelék-mezők, szurdokerdők helyezkednek el, feljebb haladva a dolomiton sziklagyep és lej-tősztyepp nyúlik el. A sziklagyepet kikeletkor a tavaszi hérics díszíti, míg a platókon gazdasági jelentősége van a tölgyeseknek. 250 m magasság fölött magányosan él a bodajki berkenye.
A térség vadgazdálkodásának évszázados hagyománya van a gróf Károlyi családnak köszönhetően. A terület a II. világháború előtt az uradalmuk alá tartozott, ahol 1890-ben gróf Károlyi Gyula vadaskertet létesített. Ide az őshonos gímszarvas- és vaddisznó-állomány mellé Korzikáról, valamint a felvidéki Nagyapponyból muflont, később japán szika szarvast és szakállas juhot is telepített (ez utóbbit sikertelenül...).
A Gaja-völgyében számos madárfaj is él, a szurdok csendjében felfigyelhetünk például a kakukk és a fekete harkály hangjára. A Gaja patak tiszta vize gazdag halfaunát rejteget, és a Magyarországi Pisztrángos Vizek és Pisztrángok Megmentésére Alapítvány nagy energiát fektet a pisztráng betelepítésére is.
Gaja-völgyi Tájcentrum
A Gaja-völgye már régóta a Vadex Zrt. kezelésében áll. Gazdasági és védelmi rendeltetése mellett az erdő kiemelten közjóléti célokat is szolgál, a Gaja-völgyi Tájcentrum sok látnivalót és programot kínál. A terület szívében elhelyezkedő halastó mellett büfé, ivóvíz-lelőhely, valamint szabadtéri főzésre kialakított részek és fedett étkezőhelyek találhatók. Horgászjegyek helyben kaphatók. A Gaja-völgy feletti hegytetőn, a „Zseri szálláson" az erdőgazdaság vadászházat is üzemeltet. Az épületben első osztályú szobákban, illetve apartmanokban 18 főnek tudnak szállást, valamint 60 főnek étkezést biztosítani. Az ott megszállók a kijelölt útvonalakon juthatnak el például a Sobri Jóska barlanghoz, az Ádám-Éva fához, az Álba Regia forráshoz, a Vaskereszthez, Kunhalmokhoz. Lehetőség van szakszerű gyalogos és kerékpáros túra-vezetésre is. Érdemes a Gaja-völgy honlapját (www.gajavolgy.hu) olvasni a kirándulások szervezésekor. Emmerlingné Köhler Marietta igazgatási osztályvezető, Kis Szabolcs erdei iskola programszervező
Nevezetes emlékhelyek
Az Ádám és Éva fa legendája a régi öregek szájhagyománya útján maradt fenn. Két idős tölgyet hívtak így, amelyek a Gaja partján közvetlenül egymás mellett álltak. A sok száz éves fák közül az Éva nevű nyomtalanul eltűnt, míg Ádám nevű társa a 60-as években egy tűzvész áldozata lett, kidőlt és azóta a patak felett áthidaló hídként üzemelt. Társára emlékeztetve maradt rajta a két név: Ádám-Éva fa. Sajnos a legutóbbi tavaszi áradás ezt a fát is elsodorta és már csak összetörtén őrzi az emlékeket.
Az Álba Regia forrás Székesfehérvár 1000 éves fennállásának tiszteletére kapta nevét, a Fejér megyei Természetbarát Szövetség 1971-es bodajki találkozóján. Régen Haja-kútnak nevezték. A környéken mára egyedül ebből a forrásból fakad víz.
A Vaskereszt a népnyelv szerint gróf Károlyi Viktor (1839-1888) emlékére készült, aki szerelmi bánatában lehajtott a sziklákról és az erdőben lelte halálát. A valóság azonban az, hogy a vadaskert alapítója, gróf Károlyi Gyula emlékére emelte a családja. Azért ezt a helyet választották, mert élete végén nagyon sok időt töltött itt. A Vaskereszt mellől pazar kilátás nyílik a helyi erdőkre és a csodás halastóra. Tiszta időben el lehet látni Székesfehérvárig.
A tervezett Károly-kilátó helyén csodálatos látvány fogadja az odalátogatót.
Az ember ott állva úgy érzi, mintha a völgy felé emelkedne, lebegne. Onnan a Gaja-völgy teljes hosszában, tökéletesen látható. Az egyik irányban a víztározó tükrözi az ég kékjét, a fellegeket, míg a másik irányban Balinka község látszik.
