2007. 1.
(A szerkesztő előszava: Pár éve egyre gyakrabban esik szó erdei iskolákról, történelmi emlékhelyekről, műemléki egyházi épületek helyreállításáról, kiránduló helyek kialakításáról, tanösvények létesítéséről. A magyar erdészet pár éve sokat áldoz, sokat munkálkodik azért, hogy a társadalom minél közvetlenebbül, minél hozzáértőbben élvezze az erdő természeti örömeit, egészséges kisugárzását. Tavaly Stubán Zoltán, erdőművelési osztályvezető terjedelmes, kiválóan dokumentált beszámolót készített a Bakonyerdő Zrt. közjóléti beruházásairól, melyek 1998 és 2006 között valósultak meg. Ezt elküldte az ÁPV Rt. illetékes hatóságához.
A szöveges felsoroláson túlmenően tételes (számszaki) kimutatásokat készített, melyekből kitetszik, hogy közjóléti beruházásaink nyolc esztendő alatt mintegy 210 millió forint költséget feltételeztek.
Lapunkban, a Bakonyerdő című újságban ebből a beszámolóból közlünk részleteket.)
A környezettudatos gondolkodásért
A hagyományos erdőgazdálkodás mellett egyre jelentősebb szerepet tölt be az erdő közjóléti funkciója, mind nagyobb igény mutatkozik az erdő rekreációs, természetvédelmi szolgáltatásai iránt. A Bakonyerdő Zrt. felismerte, hogy a társadalom természeti környezet iránti érdeklődésének felébredésével a környezettudatos gondolkodás formálásában és a környezeti nevelésben fontos szerepet kell vállalnia. (...) A Zrt. elkötelezett híve mindennek, az elmúlt években ezen irányelvek vezérelték közjóléti tevékenységünket.
Felkaroltuk a működési területünkön található közjóléti létesítmények, történelmi emlékhelyek, források fenntartását, állagmegőrzését, újabbak létrehozását, a természeti környezet megőrzését, a környezeti nevelést. Erdei iskolákat, tanösvényeket, erdei tornapályákat, kilátókat létesítettünk. Az elmúlt években a hathatós állami támogatásnak köszönhetően terveink nagy részét meg tudtuk valósítani, igen jelentős beruházási összegeket felhasználva. A támogatások elnyerésében segítségünkre volt az ÁESZ Veszprémi Igazgatósága. (...) A közjóléti objektumokat minden esetben a területen gazdálkodó erdészet üzemelteti és tartja karban központi koordinálással.
Közjóléti objektumainkat három kategóriába soroljuk:
1. Első a különös figyelmet érdemlő, leglátogatottabb létesítmények köre. Ide tartozik a Balaton-felvidéki Erdei Iskola, az Esterházy Oktatási Központ, a Sárosfői Alkotóház, a Keszthelyi-hegység (Nagymező, Festetich kilátó, Berzsenyi kilátó, B-lap, Büdöskút), a Badacsony-hegy, a Koloska-völgy, a Cuha-völgy, a Bakonyi üdülőerdő (Gerence-völgy).
Második helyen a folyamatos fenntartású, támogatott pihenőhelyek, üdülőerdők vannak. Nevezetesen: a Szentgyörgy-hegy, Szigliget, Somló-tető, Salföldi Pálos Kolostorrom, Sarvalyi forrás, Bakonygyepesi autóspihenő, Farkasgyepűi autóspihenő.
A harmadik kategóriába tartoznak a régebben létesített objektumaink, melyekre jelenleg nem áll módunkban pénzt költeni, de a balesetveszélyesség elhárítására vigyázunk.
(A szerző itt fölsorol több régi kilátót, forrást, pihenőhelyet, várromot, - a szerk.)
Tanulmánytervek készültek
Több év alatt, az ÁESZ Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Irodáját megbízva, készültek el a Zrt. erdészeteinek működési területén található történelmi emlékhelyeket feltáró tanulmánytervek (középkori várromok, templom romok stb.), melyek 100 feletti helyszínt mutatnak be, vázolva a tulajdoni viszonyokat, a jelenlegi állapotot, és a bemutathatósághoz minimálisan szükséges feladatokat, költségvetéssel. Emellett több átfogó tanulmánytervet is készíttettünk, pl. a Keszthelyi hegységről, melyek megjelölik további fejlesztési lehetőségeinket.
(Stubán Zoltán a továbbiakban fölsorolja az egyes erdészetekben található közjóléti objektumokat, közli az ezekkel kapcsolatos feladatokat, melyeknek „refrénje" sok esetben hasonló ama régi sláger sóhajához, miszerint „pénzünk az nincs, de szívünk színarany". Íme néhány példa...)
Mit tettek, mi torpant meg...
1. A Monostorapáti Erdészetnél: „A Zrt. kezelésében van Salföldön a Mária-Magdolnáról elnevezett XIII. századi Pálos kolostorrom, melynek állagmegóvási munkái több lépcsőben folyamatosan történtek 2005-ig. Az állagmegóvás befejezését 2006. évre terveztük, de sajnos pénzügyi forrás nem áll rendelkezésünkre."
Példa a megoldás keresésére: „Az erdészet kezeli a Badacsonyi Kirándulóerdőt, amely komoly látogatottságnak örvend. Együttműködési megállapodást kötöttünk 3 badacsonyi önkormányzattal a hegy közös kezelésére, állandó a kapcsolat a Nemzeti Parkkal is."
„Hasonló feladat a Szigligeti és a Szentgyörgy-hegyi kirándulóerdő kezelése is.”
„Az erdészet területén sok forrás található (több mint húsz). Született egy program ezeknek a forrásoknak a megmentésére és környezetük rendezésére. Jelenleg a program háromnegyedénél tartunk, forráshiány miatt (itt PÉNZFORRÁSRÓL van szó!) a programot 2006-ban nem tudtuk befejezni."
„Az erdészet legnagyobb közjóléti feladata a Balatonfelvidéki Erdei Iskola fenntartása és működtetése..." (Ez egyelőre megy.)
2. Balatonfüredi Erdészetnél: „A Koloska-völgy egyike kiemelt közjóléti helyeinknek. 2004. évben jelentős fejlesztésen ment át, ekkor épült a tornapálya, a tanösvény és... környezetbe illő szabadtéri színpad. Az erdészet látogatottsági méréseket végzett, melyek alapján 60-70 ezren látogatnak el évente a Koloska-völgybe. A vendégek zömmel autóval érkeznek. A parkolási lehetőségek hiánya miatt az élő környezet pusztításával oldják meg parkolási gondjaikat. Az idevezető út egy része szintén nagyon rossz állapotban van. Tervezzük az út murvázását, a parkoló kialakítását."
„Az erdészet területén található a Balatonalmádi Malom-völgyi Pihenőerdő. A pihenőerdő régóta működő objektum, 2005. évben több berendezését felújítottuk, de forráshiány miatt ezek a munkálatok 2006-ban nem folytatódtak. A két objektum esetében a helyi önkormányzatokkal felvettük a kapcsolatot, reméljük a jövőben..."
„Az erdészet egyik legszebb pontján található a Recsek-hegyi kilátó. Jelenleg rossz állapotú, felújítását régóta tervezzük, de forráshiány miatt..." (Azóta is recseg!)
Ahol nincsenek nagyobb gondok...
3. Bakonybéli Erdészetnél:
„Az erdészet egy jelentősebb közjóléti kiránduló erdőt üzemeltet. A Gerence-völgyi Kirándulóerdő a Bakony egyik forgalmas útja mentén húzódik, így a turistákon és a helyi kirándulókon kívül, az átutazó, pihenni megálló embereket is fogadja. A gyönyörű, szépen rendben tartott, jól felszerelt környezetben szívesen időznek az idelátogatók (padok, asztalok, tűzrakó helyek, esőbeállók, gyalogos hidak)."
(A továbbiakban Stubán Zoltán megemlíti a Cuha-völgyi pihenőparkot és tanösvényt a Bakonyszentlászlói Erdészetnél; a Somló-tető Pihenőerdőt és a Sárosfői Alkotóházat a Devecseri Erdészetnél; a Roth Gyula Tanösvényt és a farkasgyepűi autóspihenőt a Farkasgyepűi Erdészetnél; az Esterházy Oktatási Központot és a Tallós Pál Tanösvényt a Pápai Erdészetnél; a Majer Antal Egzotást, a Witt-kilátót, valamint a Bakony Emlékművet az Ugodi Erdészetnél. Mindezekről pozitív véleményt formált, a fenntartásuk rendezett.)
A szerkesztő azzal zárja Stubán úr értékes beszámolójának ismertetését, hogy: íme, mennyi mindent alkotott, teremtett a Zrt., illetve az említett erdészetek. Olyan közjóléti objektumokat, melyek a pénzt inkább „viszik", mint hozzák. Létrehozásuk, fenntartásuk, működtetésük költséges. Ám ezek a példák jól érzékeltetik, hogy Bakonyerdő Zrt. jelentős tulajdonosi illetve állami támogatással a társadalom, az itt élő emberek javára nyitotta meg pénztárcáját a közjóléti objektumok létesítésekor és fenntartásakor.
Mondhatnók záró slágerként: Szívünk színarany, noha pénzünk olykor - és újabban egyre többször - az nincs! Avagy igen kevés, egyre kevesebb... Stubán Zoltán
