Az akác termesztése gyorsan elterjedt Kínában 1949-től kezdve a 23.-46. északi szélességi fok és a 86.-124. keleti hosszúsági fok között, amely majdnem a teljes kínai területet lefedi. A Sárga-folyó középső és alsó folyása mentén, a Huai folyó löszfennsíkján, illetve a homokos , sós talajú (0,3% alatti sótartalmú) tengerparti területeken hatalmas mennyiségben ültettek akácfát, amely jó növekedést mutat. Ami a tengerszint fölötti magasságot illeti, az akác megél a Kínai-tenger parti zónájától a 2100 m magasan levő löszfennsíkokig terjedő magasságokon.
Egymillió hektár, nagyrészt hat tartományban
Az akác mára Kína szinte teljes területén megtalálható, de a növekedéséhez a legmegfelelőbb feltételeket a 400 -1200 m tengerszint fölötti magasságban található dombos-hegyes vidékek nyújtják. Hebei, Henan, Shandong, Shanxi, Hubei és Anhui provinciákban több, mint 4 milliárd akácfa található. Legsűrűbben a Zhanghe folyó (a Jangce mellékfolyója) völgyeiben fordul elő, illetve a Sárga-folyó régi völgyében Shandong tartományban, ezenkívül a Jianghan alföld középső részén (Hubei tartomány), és nagyon elterjedt a Jangce partjain is. Jelenleg körülbelül egymillió hektárra becsülhető az akáccal borított terület Kínában.
Sokféle hasznosítás
Ipari alapanyag
Az akácot elsősorban építőipari alapanyagként hasznosítják. Shanxi és Henan tartományokban szarufát és bányafát állítanak elő belőle. Az első kitermelésre egy ültetvényen a 12. - 15. évben kerülhet sor, amikor 10 m magas, 8-12 cm átmérőjű fákat lehet kitermelni. Második kitermelésre 20 év után kerülhet sor, amikor a fák átmérője meghaladja a 12 cm-t, magasságuk pedig a 10 métert.
Tűzifa
Az akácot energiafaként is termesztik: gyors növekedése miatt háromszor annyi biomasszát produkál, mint más fafajok, és a fűtőértéke is magasabb.
Takarmány
Takarmányfaként is hasznosítják az akácot: levelei gazdagok nitrogénben, vitaminokban, fehérjékben, ásványi anyagokban és rostban. Egy akác-sarjerdő biomassza-hozama egy évvel a visszavágás után kb 7,2 tonna száraz biomassza/hektárra becsülhető, amiből 3,4 t lomb-biomassza és 3,8 t a fás anyag (törzs, ágak).
Egy tetraploid akác, amelyet Koreából hoztak be Linyi (Shandong tartomány) városába különösen érdekes a lombhozam szempontjából, mert nagyobb leveleinek köszönhetően kétszerannyi lombot tud produkálni, ráadásul a leveleinek nagyobb a fehérjetartalma. Az első évben egy egyhektáros ültetvény több, mint 150 tonna friss biomasszát adhat (az adat ellenőrzésre szorul!, a fordító), amiből 30 tonna a szárazanyag, a második évben a hozam nagyobb. Egy hektár takarmányakác több, mint 6 tonna nyersfehérjét produkál: hat és félszeresét a szójának és több, mint dupláját a legelők által nyújtott mennyiségnek.
A hosszú levelű akác a legmegfelelőbb takarmánytermelésre: összetett levélzete átlagosan 60 cm hosszú, de elérheti a 72 cm-t is, ami két-háromszoros méret a közönséges akáchoz képest. A levelek felülete is duplája az előzőének, a levelekben található nyersfehérje aránya pedig magasabb a hosszú levelű akácban, mint a tetraploid akácban.
A természeti környezet védelme
Gyakran azért ültetnek akácot, hogy védjék a talajt az eróziótól, és megőrizzék a víz minőségét. Ezért találunk akácosokat a nagy kínai folyók partján (Jangce, Sárga-folyó...) A fa finom gyökérzete vízszintesen terjed szét 5-től 50 cm mélységig, nincsenek függőleges gyökerei.
Tájrendezés, díszfa
Ennek a fafajnak az esztétikai tulajdonságai sem elhanyagolhatóak: tovább megőrzi a leveleit, mint a többi lombhullató faj (10 - 13 nappal tovább), jelentős mennyiségű a virágtömege, az illatos, fehér virágok kb. 10 napig nyílnak. Az akácot a légszennyezés csökkentése céljából is ültetik, leveleire ugyanis rátapad az ártalmas por. E célból ültetik városokban, falvakban, továbbá bányák, üzemek, vasútvonalak köré.
A Robinia pseudoacacia var.«Idaho » variánst nemrégen honosították meg Kínában díszfaként változatos virágzata miatt. Ez egy vörös virágzatú akácfafaj, évente kétszer virágzik, gyorsan nő, és lombozata tápanyagokban gazdag. Elviseli az időjárás szélsőségeit a nagy hidegtől a szárazságig, és mindenféle talajon megél.
Hasonlóképpen, az « Erqiao » akácot 1996-ban hozták be Hollandiából Henan tartományba, tájszépítési célra. Ez a fajta kétszer virágzik évente, először május 1, másodszor július 10 körül. Nagyméretű, rózsaszín virágai vannak, és a virágzás 15 napig is eltarthat.
A Robinia pseuduacacia «frisia », az aranyakác-nak is nevezett variáns Észak-Amerikából ered, és szintén díszfaként használatos. 3 év alatt 4 m magasra megnőhet, áprilistól júniusig fényes aranyszínű levelei júliustól szeptemberig kanárisárgára változnak, majd október-novemberben ismét aranyszínűek lesznek. Júniusban virágzik, virágai fehérek.
Néhány más, gyakran kertészetben nemesített variánst is ültetnek díszfaként. Például:
– Robinia pseudoacacia forma inermis, amelynek nincsenek tövisei. 1950-ben jelent meg Qingdao-ban díszfaként, magassága eléri a 10 m-t.
– Robiniapseudoacacia forma umbraculifera, amely gömb alakú, és alig van virága és tövise. Nem nő nagyra. Gyakran az út szélére ültetik Quingdao és Wuhan tartományban.
– Robinia pseudoacacia forma tortuosa, amelynek érdes, csavarodott törzse van, és fehérek a virágai. 1,5 - 2, 5 cm-es töviseket növeszt, és oltással szaporítható.
– Robinia pseudoacacia forma unifolia: szép levélzete miatt használják díszfaként.
– Robinia hispida, másképpen « Jiangnanhui »: nincsenek tövisei, és bokorformájú marad, legföljebb 2 m magasra nő. Évente kétszer virágzik, virágai rózsaszínűek vagy lilák.
– Robinia ambigua, fajhibrid (Robinia viscosa x Robinia pseudoacacia), amelyből bonsait lehet nevelni. Levelei ásványi anyagokban gazdagok és takarmányként hasznosíthatók. Erőteljesen növekedő gyökérzete van, és erdei fajtának is megfelelő.
Egyéb felhasználási területek
Kínában az akácot kozmetikai célú illó olajok előállítására is termesztik. Az akácvirágok illóolaj-tartalma 0,15 - 0,20 %. Egy hektár akácerdő 450-750 kg szárított virágot adhat. A nagy virágmennyiség természetesen a méhészeti hasznosításnak is kedvez. Az akác gyógynövény is, virágát főzetek és italok előállítására használják. Akácoszlopokat alkalmaznak az ehető gombák termesztése során támberendezésként, ami a fűszerként használt gombáknak különleges aromát ad.
Intenzív kutatások az akác témájában
Ilyen irányú kutatásokat elsősorban abban a hat tartományban végeznek, ahol ez a fafaj nagy mennyiségben előfordul, illetve Pekingben. A kutatók elsősorban olyan klónok létrehozásán dolgoznak, amelyek a leginkább megfelelnek különböző speciális felhasználási területeknek: faipari alapanyag, energetikai biomassza, takarmány vagy környezetet javító-szépítő növény. A kínai akáckutatással foglalkozó intézmények, és néhány általuk kifejlesztett változat:
Kínai Erdészettudományi Akadémia
Többéves és több helyszínen végzett kísérletsorozat eredményeként kifejlesztettek egy csoport klónt, amely a nemesítésben használható, és nagyon jó tulajdonságokat mutat. A « Luci no. 73 001 », a « Luci no. 73 010 », a «Jingci no. 13 » és a «Wangci no.8002 » gyorsabban növekszik, mint a nem nemesített akác, jól alkalmazkodik a környezethez, és elsősorban épületfaként és faszénként hasznosítható.
Shandongi Erdészeti Kutatóintézet
21 takarmányakác-klónt nemesítettek, amelyek gyorsan nőnek, erőteljesek, és jól bírják a szárazságot. Ezenkívül 20 faipari és építőipari alapanyagnak való klónt is létrehoztak.
Eredményeik ötévi több helyszínen végzett kutatásnak köszönhetők, melyekről a « Luci no. 74 059 » és a « Luci no. 73 001 » klónok tanúskodnak, és amelyek végül 4 kitűnő klón nemesítését tették lehetővé:« Heci no.2; 3; 4 és 5 ».
Shanxi Tartomány Erdészeti Kutatóintézete
Többévi kutatás számos klónt eredményezett, pl. A « Jiliang 1 - 5 » klónokat.
Henan Tartomány Erdészeti Kutatóintézete
Itt hozták'létre a « Yuci nol » és a « Yuci no.4 » klónokat és az « Erqiao » akácot.
Pekingi Erdészeti Egyetem
Kutatói tették ismertté a tetraploid akácot.
Hubei tartomány
A Hubei Vetőmag- és Erdei növényközpont, Hubei Tartomány Nemzeti Kísérleti Erdészete, a kínai Erdészeti Genetikai Központ, továbbá Hubei tartomány és Japán együttműködési programja melynek keretében több erdészetben (Shakou, Wuhan városában, Yujiawan, Yunxi megye, Zhonghuashan, Guang-shui városa) bevezettek 14 különböző klónt, melyeken kísérleteket folytatnak.
Érdekes nemesített fajták
Az akác erőteljes fejlődése miatt elsősorban erdészeti hasznosításra való. A számos említett keresztezett fajta közül figyelemre méltóak azok a gyors növekedésű nemesített akácok, melyeknek keskeny lombkoronája van. Ezeknek a fáknak egyenes a törzse, az ágak elágazási szöge 30 fok alatti, és szinte soha nem tövisesek. Az 5 éves fák átmérője évi 2,8 cm-rel nő, 15 éves korukra 18 m magasak és 38 cm átmérőjűek lehetnek.
A legkülönbözőbb felhasználási célokra kinemesített akácfajták közül említsük meg a piros virágú, nagy levelű, gyorsan fejlődő variánsokat: ezeknek a fáknak 4 éves korukban 9,16 cm az átmérője a talajtól 1,30 m magasságban, és 7,35 m az átlagmagasságuk. Évente kétszer virágoznak, tápanyagokban gazdag levelei fogyaszthatóak. Ez a fajta jól használható erdősítéshez, díszfaként vagy takarmánytermesztésre, sőt, mivel jól fejlett gyökérzettel rendelkezik, a talaj vagy a vízpart védelmére is alkalmas.
Forrás: «Forét Entreprise », 177.szám, 2007/5, megjelent 2007 novemberében
Kiadó: Institut pour le Développement Forestier, Franciaország
Franciáról fordította: Lőcsei Andrea (DUNAKER)