2010. április 29. - A Hulladék Munkaszövetség két korábbi elnöke is
bejutott a parlamentbe, egyikük az LMP, másikuk a Jobbik országos
listáján. Az akkoriban a győri Reflex Környezetvédelmi Egyesületet képviselő Kalas Györggyel összefogva 1995-ben hárman kezdeményezték a hulladékügyekkel foglalkozó zöld szervezeteket összefogó Hulladék Munkaszövetség (Humusz) megalakítását. Közülük a 2004-ig az elnöki posztot betöltő, most 48 éves Bödecs Barnabás a Jobbik országos listájának hetedik, humuszbeli utóda, a 44 éves Szilágyi László az LMP-lista tizenegyedik helyéről jutott a parlamentbe. Szilágyi az LMP alapításában is részt vett, amikor az még csak a Védegyletből kivált, de máshonnan is tagokat vonzó civil mozgalomként működött. Kétségtelen, hogy a zöldeket inkább az LMP-be vitte a természetes fejlődés – ismerte el Bödecs. Szilágyit azonban nem lepi meg elnökelődjének – aki változatlanul tagja a Humusz szakmai tanácsadó testületének – pártválasztása. „Régóta ismerem Barnát, tudom, mi van a fejében és a lelkében. Nem állhat közénk a politika, szakmai kérdésekben ugyanúgy gondolkodunk” – jellemzi az új helyzetet.
„A diktatúrában rengeteg hátrányos megkülönböztetés ért minket. Nagyszüleim földjeit elvették, származásom miatt a közgazdasági egyetemre is csak kerülővel, a zalaegerszegi főiskoláról kerülhettem be. Katonai szolgálatra büntetett előéletűekből álló csapattal vonulhattam be. Az MSZP számomra a régi rendszer örököse. 2006-ig egyértelműen fideszes voltam, a Jobbikhoz a forradalom 50. évfordulóján történt véres rendőri erőszakot követően kerültem közel” – ad hátteret pártválasztásához Bödecs. „Nekem nem voltak efféle megpróbáltatásaim, de a régi pártok közül egyik sem volt vállalható, csak az LMP-ben tudtam elképzelni eddigi munkám folytatását” – zárja rövidre a pártpreferenciát firtató HVG-kérdést Szilágyi.
Bödecset először még Humusz-elnöki korszakában, a pártalapítás környékén, 2003-ban kereste meg a Jobbik, hogy szakmailag segítsen. Az EP-választási és a mostani kampányban gazdaságpolitikai területen dolgozott, nemrég a környezetpolitikai kabinetben kapott helyet. Azzal, hogy neve – amely eredetileg a 19. helyen állt – az országos lista elejére került, szerinte „talán azt akarja demonstrálni az elnökség, hogy élő kapcsolata van a civil szférával”. A zöld aktivista a mai napig elnöke a Kóka János minisztersége idején felszámolásra ítélt Cuha-völgyi vasútvonal megmentésére alakult közhasznú szövetségnek is. Szilágyi mélyebb pártbeágyazottságát jelzi, hogy kezdettől részt vett az LMP-program környezetügyi fejezetének megalkotásában.
A két mozgalmár kapcsolata ma is jó. Nem fognak egymással szembefordulni, ügyeket, nem pártpolitikát kívánnak szolgálni, s azt remélik, a pártok túllépnek egymás gyalázásán – mondták egybehangzóan. A szakmája szerint könyvvizsgáló Bödecs nem tagja a Jobbiknak, Szilágyi belépett az LMP-be, s egyéni jelöltként is indult Tatabányán. „Januárban leköszöntem a Humusz elnökségéről, utána a kampány minden energiámat lekötötte” – tette hozzá. Ami az ügyeket illeti, sok kérdésben nem is lesz nehéz együttműködni. „A multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus az egész világon megbukott. Emberek milliárdjai nyomorodtak meg fizikailag és lelkileg, a társadalmi szakadék a világban tovább nőtt” – értékel a Jobbik. Árnyaltabban, de hasonlóan látja az LMP is: „Noha a globalizáció nagy lehetőség az univerzális emberi jogok és a kölcsönös megértésen, méltányosságon alapuló világtársadalom kialakulására, az elmúlt harminc év globális fejlődése nem csökkentette érdemben a szegénységet, hanem fokozta az egyenlőtlenségeket, és elmélyítette a környezeti válságot.” „Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minőségű élelmiszerek előállítására képes magyar feldolgozó- és élelmiszeripart az alapanyagot feldolgozó mezőgazdasággal együtt” – ígéri a Jobbik programja. „Azt szeretnénk, ha a vidéki termékláncok lerövidülnének, így lényegesen nagyobb haszon maradna a termelőknél, és a fogyasztók számára átlátható lenne az élelmiszerek eredete” – fejtegeti ugyanazt, de hosszabban az LMP.
A multik ne élvezzenek kedvezményeket mások rovására, a munkát sújtó adóterhek csökkenjenek, a környezeti adók emelkedjenek, a vidék népességmegtartó ereje növekedjen, a zöld hatósági munka javuljon, ne privatizálják az egészségügyet és az egészségbiztosítást – mindezek gyakorlatilag közös elemek a két párt programjában. A környezetvédelmi tárca Fidesz által tervezett megszűnése ellen alighanem mindkét szervezet tiltakozik majd.
Persze nem lehetnek illúzióink – szögezte le Szilágyi. A törvényhozási munka aligha a zöld témákkal kezdődik majd, „de remélem, hamar túljutunk a Fidesz által ígért számonkérésen és más, nagynak mondott ügyeken, és a Jobbik is megszabadul a parlamentben vállalhatatlan radikalizmusától és kirekesztő vadhajtásaitól” – mondta. Bödecs szerint 900 ezer embernek a nemzeti radikalizmus irányt mutat, és a számonkérés azért szükséges, mert lezáratlan, feldolgozatlan múltra nem lehet jövőt építeni. Ugyanakkor a szakmai együttműködés lehetséges a két frakció között, még ha lesznek is politikai csaták. Az, hogy több elkötelezett környezetvédő is bekerült a parlamentbe, javítja a zöld programok megvalósulásának esélyeit – reménykednek. Első saját lépéseként Bödecs máris bejelentette, hogy nem tart igényt gépkocsi-költségtérítésnek csúfolt „intézményesített csúszópénzre” (ami valójában választókerületi pótlék), mivel vasúttal jár be gyömrői otthonából, Szilágyinak meg még jogosítványa sincs, szintén vonattal és kerékpárral jár be a fővárosba. SZABÓ GÁBOR
