2012. szeptember 29. - Kaló Imre szomolyai szőlész-borász a 2011-es
év Borászok borásza díj kitüntetettje. Emellett ma is hivatásos erdész,
emiatt is úgy ismeri a faluját és környékét, mint a tenyerét. Jelenleg 18 hektár termő szőleje és 1 hektár új telepítése található Szomolyán, ami arról nevezetes, hogy az egri borvidék egyetlen Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települése. Látogatásunk oka, hogy ebben az évben teljes egészében áttért egy újfajta szőlőtermesztési technológiára. Nevezhetnénk vegyszermentesnek, de nem az, csupán egy természetes vegyszerről van szó, amit Fitokondi néven ismerünk.
Kaló Imre nem véletlenszerűen csöppent a borász szakmába: annak idején felmenői mindkét családja szűk 1 hektárt művelt, összesen hat dűlőben. A jelenlegi 18 hektáros termőterületen 24 féle szőlő található, felerészt fehér (Leányka, Rizling, Zöldveltelini), felerészt kék (Túrán, Pinot noir, Cabernet savignon, Cabernet franc, Shiraz). Idén újabb 1 hektárt telepített, aminek fele Kadarka, a többi Olaszrizling és Sárga muskotály.
Egyéni utat követ mind a szőlőtermesztésben, mind a borászkodásban. Még 1988-ban átállt a tömegtermelésről a tőketermelésre, ezt a mai napig megtartotta. Szakmailag ez annyit tesz, hogy a szokásos 20-40 termőrügy helyett előbb tizenkettőt hagyott meg, de ma már csak hatot hagy tőkénként. Rövid csapos művelést kultivál, emiatt 60-120 évig is elélhet a szőlő, de ennél is fontosabb, hogy ilyen körülmények között nagy biztonsággal lesz kiváló minőségű a termés, tőkénként maximum 1 kilogramm szőlővel. A tőkefejes, vagyis a szarvművelés azt jelenti, hogy a fürtök lentebb vannak, közel a talajhoz, amivel jobban hasznosíthatják a meleget. Az elmúlt tíz év során pedig már nem préselte a szőlőt, csak abból készített bort, amit a saját súlya alatt kicsorgatott magából. Emiatt egy tőke csupán fél liter bort ad, a visszamaradó részből szőlőpálinkát készít. Borait három-hét évig érleli, ez minőség- és fajtafüggő. Az általa készített bor 13-14 alkoholszázalék-tartalmú, a szárazanyag-tartalom a fehér szőlőnél 24-30, a kék szőlőnél 28-40 százalékos. A Turánból egy különleges bort készít (amit aszúnak is nevezhetne, mégsem teszi), ez botritiszes természetes édes vörös főbor néven ismert.
Amikor 1988-ban átállt az új metódusra, arról is döntött, hogy csak kontakt szereket (tiszta réz, tiszta kén) alkalmaz, de még a legnehezebb időben is meg tudta így védeni a növényállományt - igaz, a kéthetes permetezési forduló helyett hatnaponta kellett dolgozni. Kiemelt fontosságot tulajdonít a szüretnek, a szőlő betakarítását október közepén kezdi és november végéig befejezi. Ez a környéken megszokotthoz képest két-háromhetes késés, esetleg egyhónapos eltérés, tavaly például november 5-én fejezték be a szüretet.
Az elmúlt tizenkét év során általában jó, a szőlő számára kedvező mediterrán idő volt a vidéken. A lisztharmatfertőzésnek nagy a kockázata, főleg ha csapadékos az idő, s virágzáskor hihetetlen károkat tud okozni a botritisz meg a peronoszpora (2010 ilyen rettenetes év volt). Viszont a betegségek miatt sem volt hajlandó keményebb, felszívódó szerekhez nyúlni, sőt idén, Lánszki Imre minden győzködése dacára, a teljes területen átállt a Fitokondi használatára. A régi ismeretség okán és saját meggyőződéséből döntött amellett, hogy csak ezt a gyógynövénykivonatokból álló növényi kondicionáló és természetes permetező szert alkalmazza a növényvédelmében. A borai eddig is biológiai tisztaságúak voltak, és az új eljárás csak tovább javított ezen.
Ebben az évben szeptember 17-én tanúi lehettünk, hogy ezzel a módszerrel is szinte tökéletesen sikerült megvédenie a 18 hektár termő szőlőt. Az eredmény nem totális, körülbelül 3 százaléknyi területen található lisztharmatfertőzés, főként azokon a részeken, ahol egy erdő miatt kevésbé jár a szél, vagy ahol nem tudtak idejében végezni a zöldmunkával. A korábbi években mindig többet költött 1 millió forintnál növényvédő szerre (2010-ben 2,5 millió forintot), ám idén a szőlő teljes védekezésének anyagköltsége alatta maradt a 0,5 millió forintnak. Ebben benne van 390 liter Fitokondi (400 ezer forint) és 100 liter méliusz (repceolaj), utóbbi 80 ezer forintba került. Annyira bízott kezdettől fogva a szerben, hogy szőlész-borász barátainak is adott belőle (Heit Lóránt, Bihardiószeg; Dojcsán László, Nagykér, Szlovákia; Bott Frigyes, Révkomárom; Demeter Zoltán, Tokaj; Dinka Balázs, Kecskemét). Folyamatosan tartja velük a kapcsolatot, és az ő véleményük szerint is kiváló a Fitokondi.
Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy rendkívül kedvezően alakult az időjárás. Nagyon odafigyelt, amikor a bogyófejlődés kritikus időszakában egészen Péter-Pálig erősen támadott a lisztharmat, és Fitokondival permetezett ellene. Először akkor alkalmazta, amikor 30-50 centiméteresek lettek a szőlőhajtások, a virágzásig kétszer ment a területre. Aztán a virágzás legvégén egy újabb fitokondis permetezés következett, még Margit-nap, június 10. előtt. Ezt követően 10-14 naponta permetezett. Június 25-e táján a bogyókon alig észrevehetően, de megjelent a lisztharmat, emiatt gócszerűen megmaradtak fertőzött részek, főként a csemege típusú szőlőknél. Júliusban már a hatodik kezelésnél tartott, augusztus elejéig összesen hétszer védekezett a Fitokondival, azóta viszont egyáltalán nem kellett permetezni. Mivel felszívódó szereket nem használ, így észrevehető, hogy a szőlő előbbre tart a fenofázisában, a rügyek jobban képesek lesznek berakódni.
Megéri-e az új módszer? A számok szerint még a felébe sem kerül, mint a régebbi. De Káló Imre ezzel kapcsolatban is egyéni véleményt fogalmazott meg: „Az ember lelkét simogatja, amikor valakinek bort tölt a palackból a poharába, hogy ő ehhez semmilyen vegyszert nem használt!" AVAR
