2014. december 3. - Nem megalapozott a lápi bagolylepke ügyében a másfél milliárd forintos perérték - ez is kiderült Szegeden a közelmúltban tartott IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián.
V. Németh Zsolt államtitkár pontosította elhíresült „nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál" kijelentését.
November 20-23. között zajlott Szegeden a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia. A Magyar Biológiai Társaság és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében megvalósult rendezvényen 270 természetvédelmi biológus, minisztériumi és nemzeti parki munkatárs és civil természetvédő vett részt.
A konferencia nyitóelőadását V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár tartotta. Kitért a tárcáját nemrégiben ért kritikákra és vázolta a természetvédelem ügyére vonatkozó elképzeléseit. Az önálló természetvédelmi törvény és a nemzeti park igazgatóságok megtartása mellett emelt szót. Nemrégiben nagy vihart keltett kijelentését, miszerint „a környezet- és a természetvédelem terén nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál" azzal a konkrét példával magyarázta, hogy egy-egy gazdálkodó ügyében nem szabad túl szigorúnak lenni a környezetvédelmi hatóságnak, mert az a környezetvédelem ellen hangolja a lakosságot. Az államtitkár biztosította a konferencia résztvevőit a természetvédelem melletti kiállásáról.
A résztvevők közfelkiáltással megszavazták a rendezvény hivatalos állásfoglalását. A dokumentumban kijelentik: „A természeti erőforrások, értékek megőrzése mindenki kötelessége és érdeke, életünk alapjainak védelme. Ez azonban önálló jogi hátteret, jól működő intézményrendszert igényel. A nemzeti park igazgatóságok, továbbá a védett területek és a Natura 2000 hálózat és a fenntartható környezetbarát gazdálkodás támogatása és megtartása, a környezetügyi döntések és alapadatok nyilvánossága ezért kiemelkedő fontosságú a hazai természetvédelem és a társadalom számára."
A konferencia résztvevői megvitatták a nemzeti parki övezetek kialakításának eddigi folyamatát, melynek legfontosabb eredménye a háborítatlan természeti területek, azaz vadonok kialakítása lenne Magyarországon. A WWF Magyarország szerint minden nemzeti parkban szükség lenne vadonterületek kialakítására, amelyekben elképzelhető bizonyos természetvédelmi kezelés, és ugyanakkor látogathatóak lennének a nagyközönség számára is.
A konferencián az egyik szimpózium az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer természeti értékeket megőrző hatásával és a 2016-ban induló új támogatási ciklus lehetőségeivel foglalkozott. Ezen szimpózium keretében Ambrus András egy jelölés-visszafogásos vizsgálatot ismertetett, amelyet a keleti lápi bagolylepke népességén végzett munkatársaival a Kék-Kalló-völgyben, a Nyírségben. A vizsgálat amiatt fontos, mert az utóbbi időben nagy port vert fel egy büntető eljárás, melyben másfél milliárd forint kifizetésére köteleztek volna egy gazdát. Az illető cserjeirtást végzett Natura 2000 területén, a lepke élőhelyén - ezáltal számos lepkehernyót elpusztított. Első fokon felmentették a gazdálkodót. A kutatók a korábban feltételezett, másfél milliárd forint eszmei értékű állománynál alacsonyabb népességet mutattak ki, így a perértéket talán mérsékelni fogják.
A tudomány és a szakpolitika képviselői mellett két alföldi pásztor - Papp László és Kis József - is előadást tartott a konferencián. Kiderült, hogy számos kapcsolódási pont van a hagyományos pásztorok munkája és a természetvédelem között. Kis József szerint szorosabbra lehetne fűzni a kapcsolatot és az együttműködést, amennyiben a természetvédelem jobban odafigyelne a pásztorokra és a tájban élő emberre.