ÉVTIZEDES KUTATÓMUNKA eredményeként megjelenhetett egy új energiaforrás, melynek fontos szerepe lehet a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és lehetőséget kínál a mezőgazdaság szerkezetváltására is. A biológiai eredetű tüzelőanyag, az energianád jövőjét tekintve biztató, hogy érdeklődik iránta a paksi atomerőmű, és telepítésére hektáronként kétszázötvenezer forintos támogatást vehetnek igénybe a gazdák.
A hazai termesztésű energianád, a kertekből is ismert dísznövény, a japánfű (Miscanthus) egyik nagy termetű - akár négy méter magas - változata. A felmérések tapasztalatai alapján a Tatai fajtanéven ismertté vált energianád alkalmas olyan energiahordozók kiváltására, mint a szén, a kőolaj, vagy a gáz. Az eddigi vizsgálatok szerint húsz tonna növény fűtőértéke egyenértékű 12 tonna szénével, nyolcezer liter olajéval vagy 8-9 ezer köbméter földgázéval: A nád a mi éghajlatunkon nem szaporodik magról, ezért szövettenyésztéssel kell megoldani a terjesztést. A termesztéssel foglalkozó Nád MPS-H Kft. a program első lépéseként a közelmúltban elkezdte építeni a Nógrád megyei Bátonyterenyén mikroszaporító üzemét, mely a legnagyobb ilyen jellegű európai üzem lesz. A jövőben hasonló építését tervezik még, hogy az évi huszonötezer hektárnyi nádültetvény létesítéséhez kellő szaporítóanyagot termelhessenek.
A napokban egy tatai kísérleti telepen tartott bemutatón ismerkedhettek a térség gazdái az energianáddal. A vállalkozás termelési és kutatási igazgatójától, Gerzson Lászlótól megtudhatták az érdeklődők, hogy ez a biológiai eredetű tüzelőanyag kiválóan bírja a szélsőséges időjárást, alacsony tápanyag-igényű, hosszú élettartamú, így akár húsz évig is fenntartható. Jelentős kórokozója hazánkban nem ismert, és versenyelőnye a vadkároktól fenyegetett szántóföldi kultúrákkal szemben, hogy a vadak nem tartják csemegének. A futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt termeszthető. A telepítést követően három éven belül eléri a hektáronkénti húsz-harminc tonnányi terméshozamot.
Lévay Tibor, a kft. kereskedelmi igazgatója biztató hírekről informálhatta az érdeklődő gazdákat. A Paksi Atomerőmű Zrt. a közelmúltban döntött arról, hogy 26 százalékos tulajdonrészt vásárolna a kft-ből, és a területalapú támogatás mellett hektáronként kétszázötvenezer forintnyi támogatást is szerezhetnek a termesztők. A telepítés költsége nem olcsó, hektáronként hétszázötvenezer forint körüli, de a kft. minimum tízéves felvásárlási garanciát köt a gazdával, és így a termesztés hosszú távon jövedelmezőbb lehet, mint a búzáé vagy a kukoricáé. Egy tonna nád átvételi ára nettó nyolcezer forint körül van, így a számítások szerint évente 80-100 ezer forint hasznot hozhat hektáronként.
A bemutatón jelenlévők közül Györe polgármestere, Csorna József azt tervezi, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő földeken kísérletként elkezdik a termesztést, és ha sikeres lesz, akkor a falu gazdái is kedvet kaphatnak a vállalkozásra. A mózsi mezőgazdasági szövetkezet elnökének, Falusi Ádámnak az az elképzelése hogy az eddig négyszáz hektáron termesztett kukorica földjéből kiszakítanának negyven-ötven hektárt az energianád javára. Azért a kukoricáéból, mert Tolnában ez a növény hozza a legkevesebb hasznot. Németh Sándor őcsényi egyéni vállalkozó 220 hektáron gazdálkodik, és már másodszor vett részt a kft. bemutatóján. Ahogy elmondta, azért foglalkoztatja az energianád termesztése, mert a várható aszályos időszakban megérheti majd ezzel foglalkozni. A gazdák körében tehát már van érdeklődés, mivel az igénytelen növény termesztésével hasznosíthatóvá válhatnak a rossz adottságú földek is, és a telepítést követő harmadik év után az energianád már eléri a maximális hozamot. Lázár Lajos
A TATAI ENERGIANÁD TELEPÍTÉSE április és szeptember között javasolt. A tavaszi ültetvény decemberre lesz aratásra kész állapotú, de az aratást legjobb február közepe és március vége között elvégezni. A betakarításhoz kiválóan megfelelnek a mezőgazdaságban már használatos munkagépek. A bálázott nádat közvetlenül az erőművekbe lehet szállítani, de brikettálva használható égetésre kisebb kazánokban, és pelletálva kis teljesítményű kazánok tüzelőanyaga lehet. Fűtőértéke azonos a fáéval, ára viszont lényegesen kevesebb. Egy tonna valamivel többe kelül 12 ezer forintnál, míg ugyanennyi fa ára ma húszezer forint körül van.